Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-15 / 22. szám
KRÓNIKA 9 Állam- és kormányfői üzenet A világ magyarságához A Magyar Köztársaság kikiáltásának első, az 1956- os október 23-i forradalom és szabadságharc 34. évfordulója alkalmából levélben fordult a világ magyarságához Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. * Magyar barátaink, szerte a világban! Október 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc, a Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója. A nemzeti megbékélés napja alkalmából felhívással fordulunk az országhatáron kívül élő magyarokhoz. Arra a magyar forradalomra emlékezünk, amely végső soron elindítója volt annak a történelmi folyamatnak, amelyben Közép- és Kelet-Európa népei a szabadság és a demokrácia útjára térhetnek. Mindenekelőtt ezért a forradalomért és szabadságharcért ismerik és tisztelik a magyar népet az egész világon. Felhívásunkat olyan időpontban bocsáthatjuk ki, amikor Magyarországon beteljesedett a rendszerváltás, amikor politikai törekvéseinket immár egyértelműen a demokrácia és az európai értékközösséghez való tartozás igénye határozza meg. Az ország politikájának viszszafordíthatatlan megváltozása a határon innen és túl élő magyarság számára egy mélyebb tartalmú, új minőségű kapcsolatrendszer kiépítésére nyújt esélyt. Használja fel minden magyar bel- és külföldön ezt a számunkra oly fontos és fájdalmasan szép napot arra, hogy számot vessen érzelmeivel és lehetőségeivel: hogyan tehetne minél többet és minél hasznosabbat azért, hogy Magyarországon az utóbbi hónapok pozitív változásai az élet minden területét átfogják, hogy minél eredményesebben kerülhessük ki a demokrácia, a szabadság buktatóit és olyan virágzó országot teremtsünk, amelyre valamennyien büszkék lehetünk. Meggyőződésünk, hogy ez csak egy olyan Európában, olyan világban lehetséges, amely a szabadságnak, a demokráciának és a népek és országok egymást segítő együttműködésének fölvirágoztatását tűzi ki célul. Ezek mellett az értékek mellett köteleztük el magunkat mi is. Az új Magyarország vezetése magyarnak tekint mindenkit, aki magát annak tartja, felelősséget érez nemzetünk jövőjéért és látva hazánknak a diktatúráktól reánk hagyott súlyos örökségét, áldozatoktól sem visszariadva kész közreműködni egy új ország és egy új nemzet megteremtésében. Kötelességünknek tartjuk, hogy kiálljunk a határainkon túl élő, sokszor igen nehéz időkben helytállt magyarság azon joga mellett, hogy magyarként, anyanyelvén, anyanemzetével és másutt élő magyarokkal korlátozás nélkül kapcsolatot tartva, autonóm módon dönthessen saját sorsáról, s így élvezhessen teljes körű érdekvédelmet. A kisebbségben élők jogainak biztosítását és tiszteletben tartását az egyetemes emberi jogok és az új, demokratikus Európa építésének alapvető elemeként tartjuk számon. Tisztelettel gondolunk a Nyugaton élő magyarokra, akik, bármikor is kellett elhagyniuk hazájukat, 1956 eszméinek szellemében, magyarságukat megőrizve gazdagították azt az országot, amely befogadta őket. Ebben a szellemben, a Magyarországon élő nemzetiségek érdekeit szem előtt tartva, identitásuk és kultúrájuk megőrzését elősegitve, az ezt szavatoló többletjogok biztosításával, s nem a jogok csorbításával törekszünk együttműködésre a szomszédos államokkal, az anyaországok demokratikus társadalmi szervezeteivel. Felhívjuk a világ magyarságát: egyesítsük minden erőnket, hogy megteremtsünk egy olyan világot, ahol senki sem szorul háttérbe azért, mert vállalja nemzetiségét, egy olyan világot, ahol a kisebbségek esélyegyenlőségét úgy tekintik, mint ami elengedhetetlen feltétele a többség boldogulásának is. Örömmel fogadjuk, ha a magukat magyarnak valló emberek boldogulnak s egyben jó hírünket keltik a világ bármely részén. Úgy ítéljük meg, hogy az egyetemes magyarság előtt - hosszú idő után először - újra nyitva áll a történelmi együttcselekvés lehetősége, a türelem, a pluralizmus, a demokrácia és alkotmányunk eszméinek szellemében. Ennek megvalósítása érdekében félre kell tenni a kicsinyes torzsalkodásokat. Kívánunk a határon túl élő valamennyi magyarnak boldogulást, megértést, hazánk és nemzetünk javát szolgáló együttműködést egy békés, emberi világban. Budapest, 1990. október 20. GÖNCZ ÁRPÁD a Magyar Köztársaság elnöke ANTALL JÓZSEF a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Antall József miniszterelnök helyezi el a kegyelet virágait Nagy Imre és mártírtársai sírjain, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. Mögötte balról Göncz Árpád köztársasáni elnök inhhrnl Szabad Gvörnv a Parlament elnöke
