Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-11-15 / 22. szám

KRÓNIKA 9 Állam- és kormányfői üzenet A világ magyarságához A Magyar Köztársaság ki­kiáltásának első, az 1956- os október 23-i forradalom és szabadságharc 34. év­fordulója alkalmából le­vélben fordult a világ ma­gyarságához Göncz Árpád köztársasági elnök és An­tall József miniszterelnök. * Magyar barátaink, szer­te a világban! Október 23. az 1956-os forradalom és szabadság­­harc, a Magyar Köztársa­ság kikiáltásának évfordu­lója. A nemzeti megbéké­lés napja alkalmából fel­hívással fordulunk az or­szághatáron kívül élő ma­gyarokhoz. Arra a magyar forrada­lomra emlékezünk, amely végső soron elindítója volt annak a történelmi folyamatnak, amelyben Közép- és Kelet-Európa népei a szabadság és a de­mokrácia útjára térhetnek. Mindenekelőtt ezért a for­radalomért és szabadság­­harcért ismerik és tisztelik a magyar népet az egész világon. Felhívásunkat olyan időpontban bocsáthatjuk ki, amikor Magyarorszá­gon beteljesedett a rend­szerváltás, amikor politi­kai törekvéseinket immár egyértelműen a demokrá­cia és az európai értékkö­zösséghez való tartozás igénye határozza meg. Az ország politikájának visz­­szafordíthatatlan megvál­tozása a határon innen és túl élő magyarság számára egy mélyebb tartalmú, új minőségű kapcsolatrend­szer kiépítésére nyújt esélyt. Használja fel minden magyar bel- és külföldön ezt a számunkra oly fon­tos és fájdalmasan szép napot arra, hogy számot vessen érzelmeivel és lehe­tőségeivel: hogyan tehet­ne minél többet és minél hasznosabbat azért, hogy Magyarországon az utób­bi hónapok pozitív válto­zásai az élet minden terü­letét átfogják, hogy minél eredményesebben kerül­hessük ki a demokrácia, a szabadság buktatóit és olyan virágzó országot te­remtsünk, amelyre vala­mennyien büszkék lehe­tünk. Meggyőződésünk, hogy ez csak egy olyan Európá­ban, olyan világban lehet­séges, amely a szabadság­nak, a demokráciának és a népek és országok egy­mást segítő együttműkö­désének fölvirágoztatását tűzi ki célul. Ezek mellett az értékek mellett kötelez­tük el magunkat mi is. Az új Magyarország ve­zetése magyarnak tekint mindenkit, aki magát an­nak tartja, felelősséget érez nemzetünk jövőjéért és látva hazánknak a dik­tatúráktól reánk hagyott súlyos örökségét, áldoza­toktól sem visszariadva kész közreműködni egy új ország és egy új nemzet megteremtésében. Kötelességünknek tart­juk, hogy kiálljunk a hatá­rainkon túl élő, sokszor igen nehéz időkben helyt­állt magyarság azon joga mellett, hogy magyarként, anyanyelvén, anyanemze­tével és másutt élő magya­rokkal korlátozás nélkül kapcsolatot tartva, auto­nóm módon dönthessen saját sorsáról, s így élvez­hessen teljes körű érdek­­védelmet. A kisebbségben élők jogainak biztosítását és tiszteletben tartását az egyetemes emberi jogok és az új, demokratikus Eu­rópa építésének alapvető elemeként tartjuk számon. Tisztelettel gondolunk a Nyugaton élő magya­rokra, akik, bármikor is kellett elhagyniuk hazáju­kat, 1956 eszméinek szel­lemében, magyarságukat megőrizve gazdagították azt az országot, amely be­fogadta őket. Ebben a szellemben, a Magyarországon élő nem­zetiségek érdekeit szem előtt tartva, identitásuk és kultúrájuk megőrzését elősegitve, az ezt szavato­ló többletjogok biztosítá­sával, s nem a jogok csor­bításával törekszünk együttműködésre a szom­szédos államokkal, az anyaországok demokrati­kus társadalmi szerveze­teivel. Felhívjuk a világ ma­gyarságát: egyesítsük min­den erőnket, hogy megte­remtsünk egy olyan vilá­got, ahol senki sem szorul háttérbe azért, mert vállal­ja nemzetiségét, egy olyan világot, ahol a kisebbsé­gek esélyegyenlőségét úgy tekintik, mint ami elen­gedhetetlen feltétele a többség boldogulásának is. Örömmel fogadjuk, ha a magukat magyarnak val­ló emberek boldogulnak s egyben jó hírünket keltik a világ bármely részén. Úgy ítéljük meg, hogy az egyetemes magyarság előtt - hosszú idő után először - újra nyitva áll a történelmi együttcselekvés lehetősége, a türelem, a pluralizmus, a demokrá­cia és alkotmányunk esz­méinek szellemében. En­nek megvalósítása érdeké­ben félre kell tenni a kicsi­nyes torzsalkodásokat. Kívánunk a határon túl élő valamennyi magyar­nak boldogulást, megér­tést, hazánk és nemzetünk javát szolgáló együttmű­ködést egy békés, emberi világban. Budapest, 1990. október 20. GÖNCZ ÁRPÁD a Magyar Köztársaság elnöke ANTALL JÓZSEF a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Antall József miniszterelnök helyezi el a kegyelet virágait Nagy Imre és mártírtársai sírjain, a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában. Mögötte balról Göncz Árpád köztár­­sasáni elnök inhhrnl Szabad Gvörnv a Parlament elnöke

Next

/
Thumbnails
Contents