Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-02-01 / 3. szám

H KRÓNIKA Megújuló magyar-csehszlovák kapcsolatok Pont a viták végére? Nyílás Chile és Dél-Afrika felé Diplomáciánk új útjai Magyarország és Dél- Afrika a hivatalos kapcso­latok fokozatos kiépítésé­re törekszik. Ezt a két or­szág külügyminiszterei budapesti tárgyalásukon hangsúlyozták. Pik Botha kétnapos magyarországi látogatását a dél-afrikai fél kezdeményezte, s elő­zetesen magyar részről kö­zölték, hogy egyelőre nincs szó a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Horn Gyula a tárgyaláson kifejtette, hogy Magyaror­szág továbbra is elítéli az apartheid bármilyen for­máját, de az elzárkózás helyett a tárgyalásokat tartja célravezetőnek a problémák megoldására. Hozzátette: a két ország közötti kapcsolatfelvételt megkönnyíti, hogy a dél­afrikai kormány jelentős lépéseket tett az apartheid felszámolásában, s mint mondotta, a kapcsolatok kiépítésében érdemleges szerepet játszhat a Dél-af­rikai Köztársaságban élő mintegy 10-15 ezer ma­gyar származású ember. A legnagyobb magyar ellenzéki ifjúsági szerve­zet, a Fiatal Demokraták Szövetsége bírálta a kor­mányt, amiért fogadta a dél-afrikai külügyminisz­tert. A Fidesz külön is el­marasztalta a két nagy el­lenzéki szervezetet, a De­mokrata Fórumot és a Szabademokraták Szövet­ségét, amiért képviselőik találkoztak a dél-afrikai külügyminiszterrel. Budapesten aláírták a Magyarország és Chile között 1973-ban felfüg­gesztett diplomáciai kap­csolatok helyreállításáról szóló jegyzőkönyvet. A kapcsolatok felújításához és fejlesztéséhez a Chilé­ben néhány éve megindult demokratikus változások adnak alapot - mondták el a budapesti külügymi­nisztériumban. Lendületes helyreállítás Magyar vezetők Izraelben Egy hónap leforgása alatt két magas rangú ma­gyar politikus is Izraelbe látogatott. Horn Gyula magyar és Arensz izraeli külügymi­niszter kulturális és okta­tási csereegyezményt írt alá. A magyar politikus emlékeztetett rá, hogy a diplomáciai kapcsolatok szeptemberi felújítása óta már a harmadik magyar­izraeli együttműködési megállapodást kötötték meg. A magyar diplomá­cia vezetőjének izraeli üz­letemberekkel folytatott tárgyalásain megállapod­tak abban, hogy az Izraeli Gyáriparosok Szövetsége delegációt küld Magyar­­országra, hogy megvizs­gálják vegyes vállalatok alapításának lehetőségeit. Néhány héttel a külügy­miniszteri látogatást köve­tően, Pozsgay Imre állam­­miniszter folytatta a két ország kapcsolatának szo­rosabbra fűzését. Meghívója Simon Pe­­resz miniszterelnök-he­lyettes és pénzügyminisz­ter, a Munkapárt vezetője volt. A magyar politikus Jichak Rabin védelmi mi­niszterrel is tárgyalt, aki­től tájékoztatást kapott a közel-keleti rendezést ille­tő izraeli elképzelésekről. Pozsgay vezető gazdasági szakemberekkel az együtt­működés lehetőségeit te­kintette át, egyebek között a mikroelektronika terüle­tén. Az új vezetésben meg­szűntek a fenntartások Magyarországgal szem­ben - jelentette ki buda­pesti látogatásának végez­tével a csehszlovák kül­ügyminiszter. Jiri Dienst­bier és magyar kollégája egyetértett abban, hogy a két országban végbemenő fordulat eredményekép­pen lehetőség nyilt a két­oldalú problémák rende­zésére. Magyar részről biztatónak tartják, hogy Prága felülvizsgálja a du­nai vízlépcsőrendszer ügyét, amelynek munkála­tait környezetvédelmi és gazdasági okokból Ma­gyarországon leállították. A nemzetiségi kérdés­ben el kell vetni az eddigi ideológiai fenntartásokat - hangoztatta Jiri Dienst­bier és Horn Gyula. A kö­zös történelmi múlt fehér foltjainak megszüntetése érdekében Magyarország felajánlotta, hogy Cseh­szlovákia rendelkezésére bocsátja az 1968-as invázi­óval kapcsolatos magyar dokumentumokat. Egyút­tal kérte, hogy Csehszlo­vákia hasonlóképpen te­gye hozzáférhetővé az 1956-os magyar esemé­nyekkel kapcsolatos ok­mányokat. A külügyminiszteri láto­gatást nem sokkal követte az ismert drámaíróból, el­lenzéki gondolkodóból lett államelnök, Václav Havel látogatása. A csu­pán egynapos látogatásba Hável legalább három nap programját sűrítette, állapította meg számos külpolitikai kommentátor. Hável - kiemelve e három ország kapcsolatainak fontosságát - csehszlo­­vák-lengyel-magyar Több száz újságíró, el­sősorban az érintett intéz­mények munkatársai éle­sen kifogásolták, hogy a | csúcstalálkozót kezdemé­­! nyezett. Szűrös Mátyás, ideigle­nes államfő javasolta, hogy a két ország külügy- i minisztériumait bízzák jineg a kapcsolatok „jó­szomszédi deklarációjá­énak” előkészítésével. Az államfői megbeszé­léseken természetesen érintették a bős-nagyma­rosi vízlépcsőépítés ügyét is. A magyar kormány kezdeményezte a nagyma­rosi vízlépcső építésére kötött szerződés felbontá­sát, a dunakiliti-bősi munkálatokról pedig első lépésben szakértői megbe­széléseket javasol, me­lyekbe független nemzet­közi szaktekintélyeket is bevonnának. Szűrös Mátyás a tárgya­lásokon felvetette: hasz­nos lenne felmérni a világ­háború után a Csehszlo­vákiában élő Magyarságot ért hátrányok tényeit, s megvizsgálni, miként le­hetne orvosolni azokat. Václav Havel támogatásá­lról biztosította egy, Ko­máromban felállítandó magyar egyetem ötletét. Emellett Szűrös Mátyás egy magyarság-társada­lomkutató intézet meg­szervezését is javasolta. A csehszlovák államfő programja további részé­ben találkozott a Magyar­­országi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének képviselőivel. Megkoszo­rúzta Nagy Imre, mártír­halált halt egykori minisz­terelnök sírját, a Rákoske­resztúri új köztemető 301 - es parcellájában. Találko­zott Varga Györggyel, mű­vei magyar fordítójával, valamint számos ellenzéki szervezet képviselőjével. kormány olyan felügyelő­bizottságot jelölt ki a tele­vízió és a rádió fölé, amely munkáltatói jogo-Kuratórium-ügy, Híradó-puccs Sajtóirányítási csaták

Next

/
Thumbnails
Contents