Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-01 / 3. szám
KRÓNIKA 7 Magyarország és Románia Végre jó hírek jönnek ELNÉZÉST! Az utóbbi hetekben több levelet kaptunk, melyben előfizetőink a Magyar Hírek elmaradását panaszolják. Megleptek minket a reklamációk, mivel úgy gondoltuk, bízhatunk a komputeres cégben, amely bérmunkában gyártotta a postai címkéket. Ám a modern technikát is emberek szolgálják ki, s ők bizony - mint kiderült - ez esetben sem tévedhetetlenek. (Mindehhez a karácsonyi csúcsban hozzájárult a nyomda és a posta késése is.) Röstelljük a hibát, s mindent elkövetünk, hogy ezentúl ne forduljon elő hasonló. Ennek érdekében vásároltunk saját, állandóan kezünk ügyében lévő, nagy teljesítményű számítógépet. Köszönettel tartozunk azoknak az olvasóinknak, akik vették a fáradságot és jelezték a mulasztást, segítve s ösztönözve a változtatást. Bár bízunk benne: nem lesz rá szükség, kérjük, a továbbiakban is segítsék a munkánkat azzal, hogy szóvá teszik, ha az előfizetési díjért joggal elvárható pontosság elmarad. A romániai forradalom hírére ezrével útnak induló magyar állampolgárok után az első hivatalos magyar látogató Romániában Horn Gyula volt. A magyar külügyminiszter még a helyzet teljes konszolidálódása előtt látogatott Bukarestbe, elsőként a külföldi politikusok közül, hogy az új román vezetéssel tárgyaljon. A tárgyalások után azt mondta, hogy a kapcsolatok két lényegi kérdés függvényei. Egyrészt, Magyarország tiszteletben tartja Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Ugyanakkor magyar részről határozottan megfogalmazták - és ezt a román vezetés teljes megértéssel fogadta -, hogy a magyar-román viszony rendezésének alapvető feltétele a romániai magyarság jogainak biztosítása. Horn Gyula és bukaresti vendéglátói megállapodtak abban, hogy újra megnyitják a konzulátusokat Kolozsvárott, illetve Debrecenben, valamint a kulturális intézeteket a két fővárosban. Megegyezés született a határ menti együttműködésről is. A magyar Országgyűlés három független képviselője ugyancsak látogatást tett Bukarestben. Király Zoltán, Morvái László és Raffay Ernő elsősorban a nemzetiségi jogok érvényesülésének lehetőségéről tájékozódott Király Károlynál, a Nemzeti Megmentési Front Taná-Tudósitónktó! A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Marosvásárhelyen, az egykori csa alelnökénél és Domokos Gézánál, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökénél. A képviselők elmondták: Romániában nemzetiségi minisztérium felállítását tervezik. A látogatók sorában Glatz Ferenc művelődési miniszter következett, aki bukaresti partnereivel a két ország kulturális és oktatási együttműködését tekintette át. „Szinte egymásra licitáltunk a javaslatokkal - nyilatkozta. - Ilyen megértésre nem számítottam.” Egyebek között megkezdték egy egyéves akcióporgram kidolgozását, Magyarország romániai ösztöndíjasokat fogad. A magyar minisztert tájékoztatták, hogy ősszel Kolozsvárott újból megkezdi működését a Bolyai Egyetem, amihez hazánk segítséget nyújt. Ugyancsak számítanak Magyarország támogatására az általános iskolai és középiskolai magyar oktatás újraélesztésében is. Felújítják a magyar-román történészbizottság tevékenységét, kölcsönösen több színházi vendégjátékra és kiállítások cseréjére kerül sor az idén. Sokak által várt fejlemény az is, hogy ezentúl Romániában is akadálytalanul lehet előfizetni magyarországi lapokra, amihez a magyar kormányzat - tekintettel arra, hogy nálunk a sajtótermékek jóval drágábbak - ártámogatást nyújt. Magyar Autonóm Tartomány székhelyén rendezte meg második küldöttközgyűlését (az első Kolozsvárott volt). Az országos fórumra valamennyi, magyarok által is lakott megye delegált küldöttet. Az RMDSZ Intéző Bizottsága nevében Domokos Géza elnök, a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja számolt be a bizottság néhány hetes munkájáról. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem kíván párttá szerveződni, de mint az itteni magyarság nemzeti alapon létesült szervezete, részt vesz az ország közéletében és képviselőjelölteket állít a legközelebbi szabad választásokon. Domokos Géza erősen aláhúzta, hogy életbevágó kérdés a romániai magyarság számára megértetni a románokkal: „Nem törünk a román nemzeti érdekekre, hanem velük együtt, szabad társadalomban akarunk élni mindannyian.” Az intéző bizottság a megyei szervezetekkel kibővítve, a rövidesen öszszehívandó kongresszusig irányítja az ügyeket. A marosvásárhelyi tanácskozáson megvitatták az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága által javasolt elvi nyilatkozatot, Pálfalvy Attila közoktatási miniszterhelyettes ismertette a magyar anyanyelvi oktatás visszaállítására vonatkozó intézkedéseket, amelyek annyi év rombolása után szinte felfoghatatlan csodaként hatnak. Az ülésen jelen volt a romániai magyarság számos ismert képviselője, így Sütő András író is. Az ülés közben Szilágymenyőről megérkező Tőkés Lászlót felállva, tapsviharral köszöntötték. Köztudott, hogy az ő temesvári templomától indult el a diktatúrát megdöntő forradalom. A marosvásárhelyi küldöttközgyűlésen részt vett a Magyarok Világszövetségének alelnöke, Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár és Szabó László titkár. Az eseményről lapunk következő számában részletes beszámolót közlünk. Képviselőket állít az RMDSZ A romániai magyarság országos fóruma
