Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-11-01 / 21. szám

40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Közkincs lett a legendás otthon Kodály Múzeum nyílt Budapesten Az Andrássy út 89. szá­mú házban több mint négy évtizedig, haláláig élt és alkotott a nagy zene­művész. 1924-ben, a „be­költözéskor” a mai Ko­dály köröndi ház Kodály­­né, Emma asszony bátyjá­nak, a közgazdász, ország­­gyűlési képviselő Sándor Pálnak a tulajdona volt. A lakás változatlan állapot­ban őrzi a berendezési tár­gyakat, az alkotó könyvé­szeti ritkaságokkal teli könyvtárát, az általa gyűj­tött néprajzi emlékeket, fotókat, relikviákat, kéz­iratait, levelezését. Ko­dály közel 6000 kötetes, bibliofil értékű, tudatosan gyűjtött könyvtára lenyű­gözően széles körű mű­veltségét, érdeklődési kö­rét mutatja. A dedikált könyvek Kodály szellemi vonzáskörét rajzolják ki. A kötetekben lévő magyar és idegen nyelvű marginá­lis bejegyzései tudósi ala­posságát, ítélőképességét és határozott vélemény­­alkotását igazolják. A könyvtárszobában lévő népi faragású íróasztalt és széket az erdély i köiös­­főn készíttette - mint Bar­tók Béla is - a század első évtizedében. Ebédlő a Kodály Múzeum­ban FOTÓ: TIHANYI BENCE Az ugyancsak eredeti berendezéssel látható, két Bösendorfer zongorás sza­lon többek között kórus­művei, nagyzenekari mű­vei (Marosszéki táncok, Galántai táncok, Felszál­lott a páva, Concerto) szü­letésének műhelye. A fa­lon lévő Toscanini-fotó a Psalmus Hungaricus milá­nói bemutatóján kezdő­dött barátságra utal. 1931- ben a nagy karmester leá­nya Budapesten kötött há­zasságot. A tanú, Kodály Zoltán nászajándékként A szalonban Petri Lajos és Kisfaludy-Strobl szoborportréi komponált olasz madri­gálja itt hangzott el elő­ször Báthy Anna, Elek Szidónia és Basilides Má­ria közreműködésével. A szalonban, az ebédlőben elhelyezett bokályok, a hímzett térítők a mester néprajzi gyűjtőútjainak, népművészet-szeretetének emlékei. Az egykori hálószoba helyén Bónis Ferenc és Ittzés Mihály rendezésé­ben kézirat-kiállítás látha­tó „Pillantás az alkotómű­helybe” címmel. Az élet­mű és hagyaték ápolója, a kutatás és feldolgozás szellemi irányítója Ko­dályné Péczely Sarolta a gyűjteményt a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetnek ajándékozta, a kecskeméti intézmény mint fenntartó működteti a múzeumot. Bemutatási lehetőséget (zenehallga­tás, videofilmek) ad az alagsorban kialakított boltíves előadóterem. MOHOS MÁRTA, a múzeum igazgatója A múzeum nyitva tar­tása: szerdán 10-16 óráig, csütörtöktől va­sárnapig 10-18 óráig, vasárnap 10-14 óráig. Beszélgetés egy új magyar filmről Az én légióm Jelenetek az új francia-magyar filmből Idegenlégió - a szó hal­latára csak homályos sej­tései támadnak az ember­nek. Afrikai tájak, sivatagi csehók, hőség, P. Ho­ward... De hogy valójá­ban milyen az idegenlé­gió, csak kevesen tudják, holott valószínűleg sokan kíváncsiak rá. Például Ledniczky Márton film­rendező, akinek kíváncsi­sága odáig „fajult”, hogy filmet készített az idegen­légióról.-A Zserbóban beszél­gettem egyszer egy idős is­merősömmel, aki Francia­­országban él - emlékezik a rendező. - Elmondtam neki régi, dédelgetett ter­vemet, miszerint játékfil-

Next

/
Thumbnails
Contents