Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-01 / 19. szám
58 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK A MAGYAR KÖZOKTATÁS 184Ő-AS ÁLMAI Milyen legyen a leckerend? 1848 március idusának reményei új távlatokat villantottak fel, új lehetőségeket teremtettek a magyar iskolaügy gyökeres megújítására is. Lelkesen folyt a tervezgetés, báró Eötvös József és munkatársai, sőt az ország egész pedagógustársadalma megtette az első lépéseket. De 1848 szeptemberében megindult Jellasics támadása, s a magyar nemzet élethalálharcra kényszerült. Inter arma silent Musae, vagyis: fegyverek között hallgatnak a múzsák. A tragikus történelmi események két évtizeddel elodázták a magyar közoktatásügy korszerűsítését. De mit is tartalmaznak a forradalom derékba tört tervei? 1848. április 7-én az uralkodó, V. Ferdinánd kinevezte az első felelős magyar kormányt, amelynek közoktatásügyi minisztere báró Eötvös József, az ismert politikus-író lett. A minisztérium rövid fennállása alatt nagy energiával kezdett hozzá azoknak a nagyszabású terveknek a megvalósításához, amelyek még a reformkorban fogalmazódtak meg. A legelső feladat az oktatás helyzetének számszerű felmérése volt. Eszerint az egyetemen, a királyi katolikus akadémiákon és gimnáziumokban 18 905 Fiatal tanult, az ugyanilyen jellegű református iskolákban 6500, az evangélikusoknál 3640 volt a tanulók száma; a görögkeletieknél viszont tanévenként 500. Lényegesnek tartotta Eötvös a középiskola reformját. Világosan látta, hogy semmiféle tartalmi, tananyagbeli átrendezés nem hajtható végre kellő eredménnyel az addig dívott és már régen elavult „egy osztály - egy tanár” elv alapján. Ezért rendelkezést adott ki a szaktanári rendszer kísérleti bevezetésére. A gimnázium - Eötvös tervei szerint - továbbra is a hatosztályos maradt. Egy-egy gimnáziumhoz két szaktanári állást tervezett: négy latin-magyar szakost, egy-egy történelem-földrajz, matematika-természettudomány és német-francia szakos helyet. Eötvös a tananyag kiválasztásában a humán és a reál ismeretkörök egyensúlyát óhajtotta megteremteni. A magyar nyelv és irodalom oktatása - tervei szerint - mindegyik osztályban szerepelt, a latin és a mennyiségtan ugyancsak, hasonlóképpen a történelem és a földrajz összevonva egy tantárggyá az I-VI. osztályig. Rendes tantárgy a német a III— Báró Eötvös József az 1848-as Batthyány- és az 1867-es Andrássy-kormány közoktatásügyi minisztere
