Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-01 / 19. szám
40 KULTURÁLIS körkép Film '56-ról Napló apámnak, anyámnak A tömeg elszánt dühvei rángatja a kötelet, újra és újra nekigyürkőzik, de hiába. A hatalmas szobormonstrum rendíthetetlenül áll talapzatán. Már sötét este van, amikor a lángvágók segítségével sikerül ledönteni. Sztálin a földön hever. A tömegből megkönnyebbült ünnepélyességgel szakad ki az ének: „Isten, áldd meg a magyart!”... Megrendítő, torokszorító, komor szépségű jelenet. A forradalom nyitánya. Habár, amikor Mészáros Márta elkezdte önéletrajzi ihletettségű trilógiájának forgatását, még szó sem volt forradalomról, sokkal inkább az „ellen”-ről. A Napló gyermekeimnek és a Napló szerelmeimnek után a napló harmadik része 1956 kritikus napjaiban - és részint a megtorlás éveiben - játszódik. A moszkvai művészeti főiskolán tanuló Juli követeli, hogy visszatérhessen hazájába. Saját szemével akar meggyőződni a kinti propaganda igazáról. Itthon azután kénytelen felismerni, hogy nem a honfitársai rombolták le a fővárost, hanem az orosz tankok. Zűrzavaros idők ezek. 1956 szilveszterén még együtt ünnepel az ávós Magda és az ávósok elől bujkáló János, a két egykori elvtárs. Előbbi ismét nyeregben érzi magát, az utóbbira halál vár. Szilveszter éjjelén azonban még együtt járja - a Kalinka dallamára - jelképes haláltáncát üldöző és üldözött, hogy azután hajnal felé a szemközti háztetőre pásztázzon a kamera, amelyre a lyukas nemzetiszín lobogót igyekszik feltűzni golyózáporban két fiatal ellenálló. A megtorlás nem marad el. 1958-ban János kiáltja világgá a tárgyalóteremben: a koncepciós perek mechanizmusa ugyanúgy működik ’58-ban, mint működött ’38-ban, ’48- ban és ahogyan működni fog ’68-ban, ’78-ban, ’88- ban... A kádári konszolidáció éppen úgy ártatlan áldozatokat követel, mint a Rákosi-éra. A korabeli dokumentumok belesimulnak a film fikciós részei közé. S film készül a filmben is: a filmrendezőnek tanuló Juli A magyarság talán legszomorúbb sorsú népcsoportja a Moldvában élő csángóság, számát 200 ezer körülire becsülik. Mivel a román állam elmagyarosodott románoknak mondja őket, semmiféle pontos adat nincs róluk. Nemcsak iskoláikat vették el, hanem még arra sem volt lehetőségük, hogy anyanyelvükön imádkozzanak. Hiába küldtek könyörgő leveleket Rómába, hozzájuk csak idegen papok érkeztek. A két világháború között még Csíkszeredái kántortanítóként, majd magyarországi tanárként Domokos Pál Péter járta a csángó falvakat, és könyveivel, cikkeivel, előadásaival harcolt a csángók megmaradásáért. A Ceaujescu-diktatúra oly szigorúan elzárta a moldvai magyarságot a külvilágtól, hogy más országokból csak a legnagyobb fondorlatok árán lehetett bejutni közéjük. A gyűjtőmunka - különösen az utóbbi években - csak Jelenetek az új magyar filmből barátaival a kor eseményeit rögzíti, az újrahantolásokat, a tankokat, a romba dőlt várost. De kordokumentum maga a Napló is: vérzivataros évtizedek korhű lenyomata. Talán okulunk belőle. TARJÁN VERA MOLDVAI CSÁNGÓ-MAGYAR OKMÁNYTÁR 1467-1706 1. Budapest a legelszántabbaknak sikerült. Ezért is óriási vállalkozás az az értékes dokumentumgyűjtemény, amely nemrégiben napvilágot látott. A kétkötetes „Moldvai csángó-magyar okmánytár 1467-1706” a Magyarságkutató Intézet gondozásában jelent meg. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében készült munkát Benda Kálmán, Jászay Gabriella, Kenéz Győző és Tóth István György gyűjtötte és rendezte sajtó alá. Szerkesz-Könyvújdonság Elfelejtett magyarok
