Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-01 / 19. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 tette, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket Benda Kálmán írta. A moldvai magyarok eredete még ma sincs igazán tisztázva; a XIII. századi oklevelek tanúsága szerint a magyar királyok tudatos elgondolással, a tatárok ellen létesítettek ott határőr-településeket. Az északi területre a Szamos völgyéből, a délire pedig a Székelyföldről hoztak magyarokat. A következő évszázadokban létszámuk önkéntes kivándorlókkal szaporodott. Benda Kálmán bevezető tanulmányában hangsúlyozza, hogy a középkorban eleven kapcsolatban volt a moldvai magyarság Magyarországgal. A környező ortodox világgal szemben az egyház lett a közösségek összetartó Na-ne! ereje. Míg a magyar királyok biztosították a magyar papokat, a XVIXVII. század elejére már alig marad magyar katolikus pap. Rómából olyan idegenek érkeztek, akik nem értették a híveik nyelvét. A rendkívül gazdag forrásanyag nagyobb részét a Moldvában működő miszszionáriusok jelentései alkotják. Az első 1467 decemberéből, Antonio Bonfinitől származik Mátyás király moldvai hadjáratáról, az utolsó II. Rákóczi Ferenc követeinek naplója 1706-ból és a Rákóczi által küldött magyar katolikus pap, Lippai beszámolója. A kötetben térképeket, magyar-román helységnévtárat és életrajzi adatokat is találunk. ZIKA KLÁRA Új galéria Budapesten Új galéria nyílt a Lónyay (volt Szamuely) utca 41. szám alatt, nyolc művész közös kiállításával. Első együttes bemutatkozása ez olyan alkotóknak, akik közül többen régóta baráti és munkakapcsolatban állnak egymással. Közös jellemzőjük - Bachman Gábor szemléletes leírásával hogy egyaránt kiérdemelték az elmúlt évtized rendezetlenül intoleráns, antikulturális köz-állóvizéből kifröcskölő „Nane, hát ezt aztán mégse” reakciókat, aminek a következményei persze már soha nem voltak ilyen viccesek. Kitűzve a NA-NE!mozgalom zászlaját, jelezni kívánják, hogy nem keserűségüknek adnak hangot. Nem szenvedők, hanem - a húszas évek avantgarde-jától ismert módon - produktív, teremtő munkára készek. A NA-NE Galériát Konrád György író avatta fel. A legismertebb kiállító Rajk László építész, plakát- és díszlettervező. PETERNÁK MIKLÓS Pöchlarn - Esztergom Magyarok a Niebelungok földjén A városka utcáin középkori lovagok és hölgyeik. Tűznyelők és kötéltáncosok. Údvari bolondok és bolondos udvaroncok. Az üzletekben brokátba és csipkébe öltözött dámák szolgálnak ki, mosolyuk is középkori. Amott lóháton törik a lándzsát az ifjak. A tribünön csipkés legyezők mögé bújnak a pirulós lányorcák. Esti tűzijáték a Dunán. Folyik itt minden: ezüstös országútként nyújtózik a Duna, a söröshordók mint kiapadhatatlan források. Siegfriedek vizslatnak kivillanó bokájú Krimhildák és Brünhtldák után. Rüdiger von Bechelaren őrgróf boldog lehet a sírjában. Utódai nem feledték! Niebelijngenváros - így hirdeti magát az alsóausztriai Pöchlarn, ahol már másodszor idézték fel a helybéli polgárok egykori őrgrófjuk szellemét, aki az 1200 körüli ismeretlen szerző által papírra vetett Niebelungen-ének egyik nemes lelkű figurája volt. A városkában magyar szót is hallani. Nemcsak azért, mert egy magyar fiatalember vendéglőt nyitott a főtéren. Hanem azért, mert nekünk is helyünk van a Niebelungen-énekben. Itt vannak Esztergom képviselői: táncosok, muzeológusok, Attila hűbéresének emlékét i a városháza emberei. Hívták őket, jó szívvel jöttek. Hogyne jöttek volna, amikor a város főterén díszelgő emlékparkban ott virít Esztergom címere is. 15 városcímer között, Bécs és Verona szorításában. Merthogy az eposz szerint Isten ostorának, a hun Attilának esztergomi udvarában állt bosszút Krimhilda első férjéért, a legyőzhetetlennek hitt Siegfriedért, Brünhildán és társain, az orvul megszervezett gyilkosság miatt. Úgy látszik, a női hiúságnak és praktikának Krimhilda új férje, Attila sem tudott ellenállni. Az osztrák sógorok megint megelőztek bennünket. Megelőztek azért, mert nemcsak hogy kitalálták, hanem meg is szervezték ezt a nagy idegenforgalmi látványosságot.- ács -idézik Alsó-Ausztriában
