Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-01 / 19. szám
36 SAJTÓTÜKÖR Beszélgetés a „befuccsolt' Nemzetiről képest A képes családi magazinban Fellegi Tamás beszélget Hofer Miklóssal a „sosem lesz Nemzeti Színház” tervezőjével. Az írás címe: „Hiszen becsapták a népet.” (Hofer munkásságáról és a Nemzeti Színház érdekében végzett küzdelmeiről lapunk többször is beszámolt.) A füstbe ment Nemzeti Színház után Hofer Miklós a Budapesti Műszaki Egyetem dékánja lett.- Szerencsétlen dolog volt a Nemzeti tervét öszszekapcsolni a politikával - emlékezik Hofer Miklós. - Akár a kezdeményező személyekre gondolok, akár arra a funkcióra, hogy a színháznak legyen része a dísztribün. Olyan történelmi vagy közéleti Figurák, akiknek a neve ma már el sem hangzik, de három éve még a „legpotensebbek” voltak, olyasmiket ajánlottak, hogy nézzem meg a szovjet köztársaságok kultúrpalotáit, olyan népi ornamentikát helyezzek az épületre, és akkor nem lesz semmi baj! A szakmai zsűri azt mondta: ez csak egy időtlen, puritán, Bauhaus-modern lehet, klaszszikus modern. A közvélemény azt mondta: miért nem épül fel a lebontott Nemzeti, hiszen becsapták a népet, amikor a régit felrobbantották. Az emberek nem voltak hajlandók tudomásul venni, hogy a régi épület sosem felelt meg arra a célra. Ebben a sokirányú küzdelemben kellett tisztességes szakmai igényességet képviselni. Ugyanezért a tervért, amelyért itthon szégyenpadra akartak ültetni, rengeteg nemzetközi elismerést kaptam. Valószínűleg ezért nem roppantam öszsze. Szívvel-lélekkel vettem részt az új zsűriben. Néhányan furcsállták ezt. Aki 25 évig tisztességgel és szakszerűen foglalkozott ezzel, attól a nemzet joggal elvárhatja, hogy a továbbiakban is mindent megtegyen. új törekvés egyházunkban, sőt inkább gazdag tradícióra tekint vissza: magyar népünk története és egyházunk sorsa különösen is közel hozza hozzánk zsidó testvéreinket. Annál nagyobb szomorúsággal tölt el bennünket, ha a XX. századi zsidóüldözések sorára tekintünk, melyeknek mélypontja a II. világháború holocaustja volt: a zsidóság szisztematikus kiirtásának kísérlete. E kritikus időben egyházunk is gyengének bizonyult hitben és cselekedetben, semhogy ezt az emberirtást meg tudta volna akadályozni. A továbbiakban a nyilatkozat rámutat:- A zsidó-keresztyén párbeszéd során elsősorban arra kívánunk Figyelni, hogy a múltban szerzett keserű tapasztalatok emlékeit ne idézzük fel zsidó testvéreinkben. Alapvetően valljuk, hogy igazi párbeszéd és együttműködés csak úgy jöhet létre, ha mindkét fél megőrzi, sőt megerősíti tulajdon identitását. A fentiek alapján négy dolgot kell ünnepélyesen hangsúlyoznunk: 1. Legyen békesség a Szentföldön az Ószövetséget Szentírásként elfogadó vallások között. 2. Kifejezzük örömünket afölött, hogy országunk diplomáciai kapcsolatot létesített Izrael államával, kinyilvánítva ezzel, hogy sokra becsüli a zsidó állam nemzeti függetlenségét. 3. Keresztyén lelkiismeretünkkel kinyilvánítjuk, hogy testvéri szívvel állunk a hazánkban élő zsidóság mellett és készek vagyunk őket bajaikban támogatni, velük együttműködni. 4. A leghatározottabban elítéljük az antiszemitizmus rejtett vagy nyílt megnyilvánulásait. A nyilatkozat végezetül hangsúlyozza:- A zsidósággal való kapcsolatunknak ilyen szellemben történő rendezését Krisztusba vetett hitünk teszi kötelezővé számunkra. SZÍNHÁZI ÉLET zsidó-keresztyén párbeszédről \5 5 A Magyarországi Református Egyház Zsinatának a zsidósággal való kapcsolatáról kibocsátott nyilatkozatát közli az izraelita hetilap.- Keresztyén hitünk arra szólít fel bennünket, hogy a bennünk élő reménységről bizonyságot tegyünk - kezdődik a nyilatkozat. - A reménység teszi kötelezővé számunkra, hogy kapcsolatunkat a zsidósággal tisztázzuk, s vallást tegyünk arról a gyökérről, amelyben mi keresztyének oltattunk. Társadalmunk nagymértékben polarizálódik, s a nyugtalanító közérzet sokszor teret enged az antiszemitizmusnak is. Mélyen megráztak minket az antiszemita sírgyalázások és egyéb vandál tettek, amelyeket a leghatározottabban elítélünk. Tudjuk, hogy a gazdasági gondok növekedése bűnbakok keresésére is vezethet bizonyos körökben. A zsidóság és keresztyénség kapcsolatának keresése nem „Körkép fogyasztás után” címmel napjaink budapesti éjszakai életéről közöl riportot a színházi lap, amely a legendás hírű - a két világháború között megjelenő - hasonló című újság „folytatója”.- Nagy a választék - mondja Tóth István, az Astoria bár igazgatója. Az utóbbi időben nagyon sok új magán-szórakozóhely nyílt. Felkapott hely a Paradiso, a Dejó Popó, a Pacsirta, az Egyérintő. A pesti éjszaka egyre inkább a szex felé tolódik. Nagyon egyszerű az oka: ez eddig nem volt, tiltott gyümölcsnek számított. A riportból azt is megtudhatjuk - a szerző ezzel kapcsolatosan fenntartásait is megfogalmazza -, hogy számos helyen szerelmet játszó pár szeretkezik a parketten a vendégek karéjában. Sajnos az éjszakai élet átcsapott az ízléstelenségbe. Ezért nehéz helyzetbe kerültek a klasszikus éjszakai bárok, az Astoria, a Maxim, a Moulin Rouge és az Orfeum. Az ő nagy létszámú, igényesebb műsoraikat nagyobb bérek, adók sújtják. Az Astoria bár igazgatója így summázza véleményét, terveit:- A legjobb magyar csoportok sajnos Nyugaton dolgoznak. A legjobb zenészek, táncosok. Nálunk kevesebb a gázsi, kint valutát kapnak. Az Astoria azt tervezi, hogy a Hernádi Gyula-Jancsó Miklós
