Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1990-10-01 / 19. szám

KILÁTÓ 21 ra, Attilára, Zsoltra keresztelik a gyerekeiket, hogy az ne tudja majd letagadni a magyar voltát. Az aztán már más kérdés, hogy mit tesznek a magyarságuk meg­őrzése érdekében.- Mennyire tudnak beilleszked­ni a német viszonyokba ?- E tekintetben már nincsenek problémák. Itt általában jól meg­vannak és járnak haza is. Azok éltek először a hazajárás lehető­ségével, akik ötvenhatban jöttek ki. Ez így van rendjén. Ha tehe­tik, menjenek. Más paptestvérek gyakran másként ítélik meg ezt a kérdést. Engem például sokat bí­ráltak azért, mert hazajártam. Er­re kijelentettem, hogy amit a számba rágnak, azt kiköpöm, és tollbamondást le nem írok. Ko­rábban nagyobb magyar élet volt, amíg itt élt Kertész István, a kivá­ló karmester és Kelemen Zoltán, az operaénekes. Kelemen Zoli fe­lesége például magyar nyelvórát tartott a gyerekeknek. Mostanában évente megren­dezzük a karácsonyi ünnepélyt és a bálokat. Egy-egy ilyen bálra összejön kétszáz-kétszázötven vendég. Kezdetben csak levelezőlapon értesitettem a hírekről, tudniva­lókról a híveket, de mivel sok mondanivalóm volt, kitaláltam egy kis magyar újságot, az Augs­­burgi Hírlevelet. Ha valaki soká­ig nem jön misére, akkor nem kapja az újságot. Erre észbe kap és eljön, aztán kapja újra az újsá­got is. Tehát én ezzel értesítem és „büntetem” is híveimet. Néhány éve beletettem a lapba egy csek­ket, azzal a kéréssel, hogy meny­nyit ér önnek az augsburgi levél? Ezáltal van a missziónak egy kis tőkéje, amiből segítem az otthoni egyházi iskolákat, az itteni kastli magyar gimnáziumot, és a szegé­nyeket is. Az újság nélkül nehe­zen lehetne összetartani az itteni magyarságot.- Milyen a hitele itt Magyaror­szágnak?-Az 1956-os forradalom óta ilyen hitele és ilyen jó sajtóvissz­hangja Magyarországnak még itt nem volt. Amióta otthon megnyi­tották a vasfüggönyt, csak a leg­nagyobb elismeréssel és rokon­­szenwel írnak rólunk. PUSZTASZERI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents