Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-01 / 17. szám
A HATAR TÚLOLDALÁN 59 vei, hogy a készülő intézmény létrehozását dr. Dérer Iván iskolaügyi miniszterre bízta, aki hatásköréből eredően rövidesen kinevezte az Akadémia előkészítő bizottságát. A bizottság elnöke dr. Orbán Gábor pozsonyi gimnáziumi tanár lett, tagjai írók, művészek, tudósok, újságírók. Azonnal kiderült, hogy a születő intézmény ily módon való, felülről történő megalapozása nem szerencsés lépés. Már a kezdeteknél több lehetőséget kellett volna biztosítani az alulról jövő kezdeményezéseknek. Az előkészítő bizottság összetételét kezdetben visszafogottan taglaló sajtóvisszhang egyre élesebbé vált. Még nem létezett, nem működött az Akadémia, s már sajtóbotrányok tárgyává vált. Különösen akkor lett botránykővé, amikor a téma a köztársasági sajtó érdeklődését is felkeltette, és megindult körülötte a pártpolitikai csatározás. A kialakult vitában tekintélyes cseh és szlovák lapok vettek részt, a Csehszlovák Nemzeti Demokrata Párt lapja, a Národny denník többek között így írt az előkészítő bizottság kinevezéséről: „Egyrészt az a veszély fenyeget, hogy az elnök ajándékát esetleg irredenta célok támogatására használják fel, másrészt, hogy ez az alap egy tehetségtelen klikk támogatásának forrása lehet, amely már sok pénzébe került a kormánynak, viszont az államnak csak nagyon kétes ellenszolgáltatásokat, vagy semmit sem tett.” Ilyen hangulatban és körülmények között kezdett dolgozni 1931. március 12-én a Társaság A szépreményű társaság pecsétje f Ü t á k j ^ pfäiffätL éjk luWmAnvAT iretalmWír •müoefcmi* A Csehszlovákiai Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, dr. Orbán Gábor előkészítő bizottsága. Milyen jellegű intézmény szülessen a millióból? A válaszok, javaslatok - a kisebbségi lét jellemzői - máig tanulságosak. Dérer miniszter így fogalmazott: „...jelentős általános állami érdeket is képvisel a megalakítandó csehszlovákiai magyar társaság. A most megalakuló társaságnak ugyanis feltétlenül a csehszlovák állameszme gondolatán kell felépülnie, és működésének során minden tekintetben el kell azt fogadnia.” A közvélemény egyértelmű volt abban, hogy az intézmény politikamentes legyen. Az Új Munka című folyóirat ankétja keretében megszólaló magyar írók közül Móricz Zsigmond így véli: „Ennek az összegnek a rendeltetése lehet: olyan fundust teremteni belőle, amely a magyar kultúrára állandó és teremtő jelentőségű legyen.” A magyar kisebbséggel mindig rokonszenvező Emanuel Rádl prágai professzor kijelentette: „Nem merev, régimódi akadémiát várok a társulattól, amely a tudományt a tudományért ápolná, hanem olyan modern intézményt, amely a tudományt a népért, a kisebbségi magyar népért műveli, s e kor történelmi szükségleteinek szolgálatában áll. Végül is azt várom, hogy az új társulat a hiányzó magyar egyetemet pótolja.” Pavol Bújnák profeszszor, a pozsonyi magyar tanszék vezetője szerint viszont a születő társaság feladata a magyar-szlovák kapcsolatok kutatása és feltárása legyen. Voltak hazai írók - Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor -, akik úgy vélték, hogy az elnök millióját a már meglévő magyar kulturális egyesületek - konkrétan a Toldy Kör, Kazinczy Társaság, Jókai Egyesület - között, azok fejlesztésére és kiépítésére kellene fordítani. S végül Fábry Zoltán: „Tekintettel arra, hogy a Masaryk Alapítvány tisztára a polgári-kapitalista osztálykultúra ügye, ahhoz semmi közöm.” 1931. november 8-ra összehívták a Társaság alakuló közgyűlését. A pozsonyi Prímáspalota tükörtermében hivatalosan létrejött a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, népszerű nevén a Masaryk Akadémia. A megalakulást követő díszközgyűlésen az alábbi magyar nyelvű díszemlékiratot fogalmazták meg, és írták alá a résztvevők: „Emlékirat, amely hirdetni fogja a késői nemzedéknek is, hogy ma, 1931. november 8-án Bratislavában, a Prímáspalota tükörtermében megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság, hogy fenntartója, fejlesztője legyen a magyar tudomány, a magyar toll, a magyar művészet alkotó géniuszának, s hogy kőnél is maradandóbban hirdesse hálánkat Masaryk G. Tamás dr., köztársaságunk elnök ura iránt, akinek milliós adományából megszületett Társaságunk. Magyar szellemi életünk az új élet tavaszába tele reménységgel és alko-A társaság 1935-ben kibocsátott művészeti díja
