Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-01 / 17. szám
KULTURÁLIS KÖRKÉP 41 ki fenyegetőzik az erőszakkal, ki fegyvertelen, ki fenyegetett, ki megalázott, ki az, aki megaláz, ki az, aki szabad? Ki az, aki most Európa markában szabad!? Nos, a marosvásárhelyiek előadása választ ad a fenti kérdésekre: küldetéstudattal . megvert-megáldott emberek mindig munkálkodnak köztünk. Hétköznapi Mózesek... TARJÁN VERA Az Erdélyi Szépmíves Céh mintájára EPMSZ-könyvbarátok - Magyarországon is! Az idei ünnepi könyvhéten önálló könyvsátrat állított föl az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem is. Igazi ajándék volt ez a nyugat-európai magyarságtól, pontosabban attól a berni székhelyű, független egyesülettől, mely két évtized óta oly sokat tett a különböző országokban élő magyarok szellemi kapcsolatainak ápolásáért, az egyetemes emberi és főleg a magyarságot érintő kérdések tanulmányozásáért, nyílt, keresztyén szellemű megvitatásáért. Ennek legfőbb eszköze - a konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, évenkénti találkozók mellett - az 1973-ban megkezdődött és 1977 óta rendszeressé vált könyvkiadás volt. A könyv nyárelői ünnepnapjain végre hozzá lehetett jutni csaknem valamennyi kiadványukhoz. Mégpedig forintért, a hazai pénztárcákhoz szelídített árakon. És legálisan. Mert a közelmúltban még elkobozták, tiltották ezeket a könyveket, mondván, hogy egy Cs. Szabó László, Hamvas Béla, Szabó Zoltán, Konrád György, Ordass Lajos, Ravasz László, Bibó István megmételyezi a lelkeket! Vendégünk volt ez alkalommal - feleségével együtt - Szépfalusi István, a Szabadegyetem egyik alapítója. Az ausztriai magyarokról szóló műve (Lássátok, halljátok egymást) el is fogyott. Másik kedves vendégünk, Nagy Csaba Zürichből érkezett a Szabadegyetem elnökségének képviseletében. „A házban Balladás Tündérszikla” című kötetét is magával hozta. Mivel a könyvsátor a Deák téri evangélikus templommal szemben állt, az igazi forgalmat a templomból kijövő ünneplőruhájú és ünneplő lelkű emberek adták. Sorban álltak, hogy könyvet vehessenek. A legtöbben pontosan tudták, mit akarnak, mit vesznek a kezükbe. A sláger Bibó István összegyűjtött munkáinak immár legendás, negyedik kötete volt. És természetes „árukapcsolásként” elfogyott a Confessionak, a Magyarországi Református Egyház folyóiratának - a Bibó-száma (90/1.) is. A legnagyobb örömöt talán a szabófalvi költő, Lakatos Demeter (1911-74) Csángó strófák című verseskötete és az erdélyi református teológus és történész Bíró Sándor (1907- 75) Kisebbségben és többségben; Románok és magyarok (1867-1940) című könyve váltotta ki. Hogy az itthoniak a jövőben is rendszeresen hozzájuthassanak a Szabadegyetem kiadványaihoz, a Protestáns Közművelődési Egyesület megalakította az EPMSZ könyvbarátok körének magyarországi tagozatát (1440 Budapest, Pf. 5.). Ez az egykori Erdélyi Szépmíves Céh mintájára kíván működni. KOLCZONAY KATALIN Merénylet az emberiség ellen Auschwitz-kiállítás Budapesten- Századunkban az Auschwitz szó a pokol szinonimája lett - mondotta Szabad György, az Országgyűlés elnöke az „Auschwitz - merénylet az emberiség ellen” című kiállítás megnyitóján. - A valóságban pedig még rosszabb is volt annál, mert a gázkamrákba és krematóriumokba nem bűnösök, hanem ártatlanok jutottak. A második világháború alatt történtek mai tanulságairól szólva a professzor-politikus figyelmeztetett: soha többé nem szabad megengedni, hogy antidemokratikus erők kapjanak hatalmat. A budapesti Néprajzi Múzeumban megrendezett kiállítást megtekintette Maurice Goldstein professzor, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság elnöke. Ausztráliai magyar festőnő sikere Párizs ihletése Judy Cassab nevét világszerte ismerik. A Magyar Hírekben jó néhány írás jelent meg, melyek Judy Cassab művészetét mutatták be és - személyes találkozásoknak köszönhetően - az embert is. Vonzódása a modern festészethez törvényszerű, de látásmódja mindenkor emberközeli, humanista. Ez a szemléletmód - az emberek, tájak, tárgyak lelkét megragadni - látszólag absztrakt képein is érezhető. Ami megint csak természetes és törvényszerű, hiszen alkotói munkásságában fontos helyet foglal el a portréfestés. Bár világszerte ismerik, mégis, ifjabb olvasóink számára elmondom: Judy Cassab magyar származású, 1950 óta él Ausztráliában, első kiállítása 1952- ben nyílt Sidneyben, azóta - közel négy évtizeden át - számtalan tárlaton találkozhatott műveivel a közönség, Sydneytől, Melbourne-től, Canberrától Londonig és Párizsig. De a világ számtalan múzeumában állandóan megtekinthetők a Judy Cassabfestmények, így a londoni National Portrait Galleryben, az oxfordi Nuffield Fundationban, és ami nekünk itthoniaknak a legfontosabb: a Budapesti Szépművészeti Múzeumban is. E rövid ismertetés keretébe a neki ítélt díjak, kitüntetések felsorolása nem fér bele, csak mutatóban idézünk néhányat: Perth Prize, Archibald Prize, Sir Charles Lloyd Jones Memorial Prize... A dél-ausztráliai Woollahra városában, a Holdsworth galériában a tavaly Párizsban festett képeit állították ki. Ezek közül mutatjuk be „Courtyard, Museé Pompidou” című festményét, melyen megkapóan egyesül a francia szellem ihletése Judy Cassab sajátos egyéni látásmódjával. S. M.
