Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-01 / 17. szám
40 KULTURÁLIS KÖRKÉP Tudósítónktól A Kárpátok köpenyegének külső hajtókáján Romániában a decemberi fordulat után a sajtó világában szöktek szárba a leggyorsabban a szabadság reményének virágai, vagy éppenséggel az újságok révén lepi el a szellemi életet a gaz - a szó mindenféle értelmében. A Háromszéken (Sepsiszentgyörgyön) kiadott Csángó Újság, a moldvai magyarságnak szánt időszaki kiadvány a legérdekesebb lapkiadó vállalkozások közé tartozik. A moldvai csángó magyarok szellemi önösszeszedésének istápolója akar lenni, pótolni próbálja az évszázadokon át tartó üldöztetések, az elszigetelés pusztította önálló kulturális élet elorzott lehetőségeit. Sepsiszentgyörgyi kiadását több tényező indokolja: a moldvai csángó magyarság földrajzi közelsége Háromszékhez, az etnikai töredék természetes kapcsolatai a székelységgel (ma is nagy számban keresnek itt időszaki munkát vagy kerültek az iparosítás vonzáskörébe), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség háromszéki szervezete mellett működik az Országos Szórványbizottság, és Sepsiszentgyörgyön él a pusztínai származású autodidakta fotóművész és lapszerkesztő, mesterségére nézve géplakatos Erős J. Péter, azaz Eri§ Petre. Két neve van a Csángó Újság főszerkesztőjének, mint ahogyan az általa szerkesztett (és részben írt) lap is kétnyelvű: magyar és román. A moldvai csángó magyarság zöme ugyanis, különösen az utóbbi évtizedek faluközösségeit az iparosítás révén szétromboló rontó szándék miatt, az értelmiségi réteg szinte teljes hiánya következtében elfelejtette anyanyelvét, nemzetiségi léte a szokások, a tárgyi és a szellemi néprajz körébe tartozó világba húzódott vissza. Évszázadok óta vallásos életét sem művelheti az anyanyelvén, imáit, templomi énekeit is más nyelven mondhatja. Anyanyelvi iskolái mindössze néhány évig voltak az ötvenes évek elején. A magyarság legkeletibb peremén élő csángóság magyartudata mindezek ellenére elevenen él, s ezt igyekszik ébren tartani a tízezres, többnyire adományokból fenntartott lap. A moldvai magyarság az etnikum legvallásosabb töredékszórványa. Ezért a Csángó Újság a vallásos témáknak tág teret biztosít. Az idei 4. számban közli a csángó magyarok Szándéknyilatkozatát, amelyben a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségét a római katolikus vallású, magyar származású állampolgárok tömegszervezeteként határozza meg, függetlenül a tagok jelenlegi lakhelyétől és az anyanyelv ismereti fokától. A szövetség célja ennek a közösségnek az érdekképviselete és védelme. A cél megvalósítása érdekében küzd a csángók azonossági és hovatartozási tudatának fejlesztéséért, az ősi népi nyelvkultúra, civilizáció jegyeinek megmentéséért és továbbadásáért, ugyanakkor támogatja a művészetek, a kultúra, valamint a tudomány területén jelentkező legújabb ismeretek elsajátítását. A szövetség az RMDSZ-hez csatlakozva fejti ki tevékenységét, és együttműködik minden demokrata szervezettel, küzd a sovinizmus, a totalitarizmus, a türelmetlenség bármely formája ellen, elítél minden olyan megnyilvánulást, amely ellentétben áll az emberi jogok, a demokrácia és a kereszténység alapelveivel. A romániai decemberi események után az anyaország magyarsága, erdélyi közvetítéssel, a legelsők között sietett a moldvai magyarság megsegítésére. Ruházat és élelem, Mózes, Éjjeli menedékhely Egy karnyújtásnyira élnek és dolgoznak tőlünk - mégsem jártak nálunk harminckét esztendeje. Pedig 1958-at megelőzően az 1946-ban alakult Székely Színház társulata gyakori vendége volt színházainknak. Érthető tehát, hogy az azóta nevet változtatott marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának két produkcióját méltó ünneplésben részesítette az egri, a budapesti és a kisvárdai közönség. Az együttes vezetője - és a két előadás rendezője -, Kincses Elemér elmondta, hogy pályafutása során ötvenkét előadást rendezett, de nem tudja, hogy ezek valójában mit érnek, hiszen Európa nem látta őket. S ő sem látta, nem láthatta Európát. A marosvásárhelyi színház magyar társulata küldetést teljesít szűkebb pátriájában: az erdélyi magyarság kulturális szolgálatának szentelik működésüket. Mindössze húsz színész alkotja a társulat magvát, akik a nyugdíjasokkal kiegészülve évadonként 150-200 előadást tartanak székelyföldi városokban, falvakban, éltetve a magyar szó összetartó erejét. E mostani, forró hangulatú vendégjáték során Gorkij Éjjeli menedékhelyét és Madách Imre Mózesét láthatta a közönség. Különösen az utóbbi színmű előadása hatott a nékönyv, tanszer, egyházi irodalom került át tömegesen a csángóvidékre. Az utolsó lapszámuk közli a szerkesztőség takarékpénztári folyószámlaszámát a lapkiadás támogatására: Filiala CEC SfTntu Gheirghe 5761 Borto§ loan. SYLVESTER LAJOS Ferenczy István színművész FOTÓ: SÁRKÖZI MARIANNA zőkre, talán soha nem éreztük ilyen időszerűnek Madách drámáját. Kincses Elemér rendezése, a címszerepet alakító Ferenczy István - a budapesti Nemzeti Szinház művészének, Ferenczy Csongornak a testvére -, valamint a többiek játéka nélkülözött minden erőltetett aktualizálást. Mégis - vagy talán éppen ezért - a madáchi gondolatok húsba vágóan szóltak a hatalom és az erkölcs, az elnyomott kisebbség konfliktusairól. A múlt század derekán íródott bibliai történet - sajnos - napjainkban is súlyosan időszerű. Végezetül ismét Kincses Elemért idézném: - „Mózes-szindróma”. így nevezem a kilencvenes évek bilincsből kiszabaduló Kelet-Európájának legégetőbb kérdését. Ki vezeti a népet, milyen eszmék szerint, milyen irányba? Ki milyen áldozatokat hoz, ki veti meg az erőszakot, Marosvásárhelyiek Magyarországon
