Magyar Hírek, 1990 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1990-01-15 / 2. szám
KILÁTÓ 43 Beatrix királynő magyar lovagja Tüski István, a hollandiai református lelkigondozói szolgálat lelkésze az egyetlen magyar, aki megkapta a három évszázados „Az Orániai-Nassaui Rend" lovagi keresztjét. Ezzel a címmel alapítása korában a holland nemzeti és vallásszabadságért küzdő legkiválóbbakat ismerték el. Beatrix királynő a holland-magyar barátság elmélyítése, a két ország közötti kapcsolatok erősítése és a Hollandiába érkezett magyarok beilleszkedésének segítése terén kifejtett négy évtizedes szolgálataiért adományozta a kitüntetést Tüski Istvánnak; az egyik utolsó peregrinus diáknak. Vianen Hollandia közepén, Utrecht szomszédságában fekszik, ahova négy világtáj felől futnak össze az utak. Ebben a kis városkában található a hatalmas parkkal körülvett Magyar Otthon. Vasárnap délután van, az istentisztelet után sokan beszélgetnek még kisebb csoportokban. Az új szárnyban a magyar koronáról tart holland nyelvű előadást Tüski István. Nemcsak holland-magyar házaspárok, hanem többségükben holland vendégek jöttek el, meglepően nagy az érdeklődés a kiállítás iránt is. Most fejeződött be az épület bővítése. Szaporodott a vendégszobák száma, a gyermekek külön játszószobában lehetnek, amíg a szülők istentiszteleten vagy bibliaórán vannak. A két nagyteremben az egyházi alkalmakon kívül színházi előadásokat s különböző összejöveteleket tartanak. Igaz, állandó személy-, zet nincs, mégis mindig akadnak önkéntesek a főzésre, a vendégek kiszolgálására. Ottjártamkor éppen az egész Tüski család a fedélzeten volt s mellettük a Baranyai házaspár, akik azért költöztek Vianenbe, hogy többet segíthessenek. Gyönyörű az idő, örülök, hogy Tüskinével (Mártával) a kertben barangolhatok. Jólesik! látni, ahogy minden fát, bokrot szinte megsimogat.- Ez a mogyoróbokor a helyőcsabai parókiát jelenti nekem - szedegeti fel az apró termést -, az ottani vessző itt is megeredt. A tizenkét év alatt húsz-harminc méteresre is megnőttek már a fák, gyermeknek, felnőttnek igazi felüdülés ez a park. Menedékváros- Vianen eredetileg menedékváros volt - meséli Márta ugyanolyan, mint az ószövetségi bibliai menedékváros: aki oda menekült, azt már nem érhette bántódás. (Sokszor érezzük úgy, hogy ez a telep is ilyen.) Az elmúlt tizenkét év alatt sokszor húzódtak meg itt otthontalanok, betegek, megfáradtak, átutazók. És Isten mindig csodamódon adta hozzá a segítséget. Ez a vasárnap egy kis bepillantást adott az itt folyó munkába: magyar nyelvű istentisztelet, holland nyelvű előadás a magyar koronáról és történelemről. Ez a kettősség a jellemző; egyrészt magyar, másrészt lelkigondozói központ ez a telep. Tulajdonosa nem a Tüski család, hanem a Tüski István és munkatársai által szervezett Hollandiai Magyar Protestáns Lelkigondozói Szolgálat Alapítványa, illetve annak vezetősége. A Tüski házaspár eredetileg nászajándékba kapta a Weener-Marang családtól (Tüski István holland nevelőszüleitől) az egy hektárnyi területet, amelyet tehát nem a saját céljaikra, hanem a magyar munka számára használtak fel. Tüskiék azért tartották fontosnak, hogy jogi személy (alapítvány) tulajdonába kerüljön a föld, hogy nyugodt lelkiismerettel kérhessenek anyagi támogatást az építkezéshez és további munkájukhoz. A holland erdőgazdaság több mint 6000 fát és bokrot ültetett és gondozott itt éveken át, az építkezéshez a holland kulturális minisztériumtól is kaptak segítséget, de a legnagyobb támogatás a Weener-Marang családtól érkezett. A későbbi bővítéshez tíz éven keresztül gyűjtöttek, s a holland református egyháztól kölcsönt vettek fel. Mindez azonban mit sem ért volna az összefogás, közös munka, kaláka nélkül.- Az építkezéshez rengeteg segítséget kaptunk - csatlakozik hozzánk Tüski István. - Tizenkét évvel ezelőtt is és most is az erdélyi származású Veress Lajos és Flink Sándor (édesanyja volt magyar) építették a kazánt, az elektromos munkákat a Dobronyi és a Szabó család végezte, a rengeteg földmunka Vili bácsi és Csaba érdeme, a festés Takács Győzőé, aki hűséges munkatársunk, ugyanúgy, mint Máté Éva és L. Van Der Horst. A második építkezésnél minket is megszégyenített, mennyi volt a váratlan segítség. És nézze csak a hidunkat! Kosdi Gergely vezetésével magyar brigád hegesztette és készítette el. Jelképesen ezzel kötjük össze a mi magyar központunkat a holland élettel. A gazdag programokból csak rövid felsorolásra van lehetőség: a világ minden tájáról voltak már itt előadók (amíg lehetett Erdélyből is), többször járt itt a Kaláka, a Debreceni Kántus. A Magyar Otthon a legkülönbözőbb találkozóknak (Mikes Kör, Pax Romána, családi összejövetelek) ad helyet. Mind az egyházi, mind a magyar munkában a kétnyelvűségre törekszenek. Külön említjük az évenként visszatérő ökumenikus alkalmakat, a januári egységes imahetet és a Szent 1st-