Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 21. szám
HAZAI KÖRKÉP 23 Pénz - Politika - Hadsereg A belpolitikai változások s a világpolitikai folyamatok a hadsereget sem hagyják érintetlenül. Mindezekkel együtt jár a honvédelmi kiadások „megnyirbálása”, a haderő létszámának csökkentése, valamint a fegyveres erők várható „depolitizálása”.-Mennyi az idei költségvetése a Magyar Néphadseregnek? - kérdeztük dr. Janza Károly mérnök-vezérőrnagytól, az MN vezérkara anyagtervezési és közgazdasági csoportfőnökének első helyettesétől.- Költségvetésünk 1989-ben - a tervidőszakra időarányosan tervezetthez képest - négymilliárd forinttal csökkent. Tervezett kiadásainkra 33,2 milliárd forintot, az állami költségvetés 4,8 százalékát vehetjük igénybe. A kiadások további csökkentésére határozott törekvések vannak. Például évtizedek óta gyakorlat a haditechnikai eszközök egy-egy fejlesztési szintjének átugrása. Körültekintő katonai-gazdasági elemzések alapján döntjük el: mely eszközöknél van lehetőség a rendszerben tartás meghosszabbítására annak érdekében, hogy a későbbiekben egy hosszabb ideig alkalmazható, lényegesen korszerűbb, magasabb színvonalú technika birtokába jussunk. A kihagyott harctechnikai generáció beszerzési kiadásainak megtakarítása és a további üzemeltetésből adódó többletkiadások különbözete - eszközöktől függően - milliárdos megtakarítást is eredményezhet. Erre vezet továbbá az, hogy harctechnikai eszközeink egy részét azok modernizálásával hozzuk a következő fejlesztési generáció színvonalára, ami az új technika árához viszonyítva lényegesen kevesebbe kerül az országnak. ' Németh Miklós miniszterelnök 1989. január 30-án jelentette be, hogy a kormány - a magyar katonai vezetés javaslatára - olyan döntést hozott, hogy 1989-90-ben mintegy 9 százalékkal csökkenti a néphadsereg létszámát, és ezzel egy időben fegyverzetét és harctechnikai eszközeit.- Mit jelent ez a gyakorlatban ? -kérdeztük Tömösváry Zsigmond alezredest, a Honvédelmi Minisztérium sajtó- és információs osztályának helyettes vezetőjét.- Azt, hogy a jövő év végéig 9300 fővel csökken a néphadsereg létszáma, továbbá ezzel egy időben a rendszerből kivonunk mintegy 250 harckocsit, ugyanennyi tüzérségi löveget és aknavetőt, 9 darab MIG- 21 PF típusú elfogó-vadász repülőgépet, hat rakétaindító-állványt és 30 páncélozott szállító harcjárművet. A szabadszállási harckocsidandárt augusztusban feloszlattuk, egy másik ilyen alakulatot pedig átalakítunk gépesített lövészdandárrá.- Mi lesz a felszabaduló harctechnikával?- Egy része megsemmisül, másik részének - amely arra alkalmas - átalakítás után a gazdaságban még hasznát lehet venni. Tényként lehet elfogadni, hogy a politikai pluralizmus hagyományos formájának, a többpártrendszernek az útjára léptünk. Ez számos kérdés között felveti: lehetnek-e pártoknak tagjai a katonák, működhetnek-e pártok a hadseregben? Ezekre a kérdésekre ma még a Honvédelmi Minisztériumban nem tudnak válaszolni. Várják a párttörvény megalkotását, amely meghatározó lesz e tekintetben. E magas szintű jogszabály egyik előkészítője dr. Somogyvári István alkotmányjogász, akitől megkérdeztük:- Ön már egy korábbi interjújában is kifejtette: nem volna szerencsés, ha pártok működnének a fegyveres erőkön és testületeken belül, mert a pártharcok működésképtelenné tehetnék ezeket a szervezeteket.- A rendőröknek, katonáknak a hatalomban végrehajtó szerepük van, ebből következik, hogy nem feladatuk az önálló pártpolitizálás. Állami irányításukat gyengítené, esetleg megbénítaná az „oldalról jövő” pártszempontok érvényesítése. Ilyen indokok alapján döntött úgy a Néphadsereg pártvezetése még a kongresszus előtt, hogy a katonák lakóhelyük pártéletébe kapcsolódjanak be. Befejezésül hadd idézzük egy idén, augusztus 20-án avatott fiatal főhadnagy, Sándor Tamás véleményét a hadsereg depolitizálásáról:- Elkötelezettséget nem a pártok, politikai szervezetek, hanem az ország védelme iránt érzek. Erre is tettem tiszti fogadalmat. Politizálni - véleményem szerint - állampolgárként, s nem katonatisztként kell. ILLÉS ISTVÁN Ifjú pilóta a MIG-21-UM gyakorlógépen FOTÓ: FÉNYES TAMÁS hirtelenjében azt sem tudja, kit tiszteljen jobban, a géppel magasba emelkedő pilótát vagy a drótok, csapágyak, biztosítékok kiismerhetetlen szövevényében matató szerelőket. Utóbbiak munkája is komoly produkció: javítják, ellenőrzik az egyre avíttabb gépeket. Ha egy csavar meglazul, egy kábel leesik, abból odafönt, kétezer-négyszáz kilométeres óránkénti sebességnél nagyon nagy baj lehet. A munkanaplóba még azt is bele kell írni, ha a gépről leveszik a takaróponyvát. Nézem a szerelők tekintetét, és valami kísérteties hasonlóságot látok, mint az imént a pilóták arcán. Ha nem lenne fennkölt a szó, azt írnám: valamiféle szent tűz lobog a szemekben. Én nem hiszem, hogy ezek az emberek háborút akarnak, ölni akarnak, bombákat, rakétákat illesztgetni a felszálló gépek hasára... A repülőt, a repülést szeretik. Furcsa világ. Itt van karnyújtásnyira, és mégis oly távoli... PILHÁL GYÖRGY
