Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 21. szám
24 HAZAI KÖRKÉP Tudós partnereink A második alkalommal megrendezett Magyarok Szerepe a Világ Természettudományos és Műszaki haladásában című konferenciáról 19. számunkban közöltünk részletes tudósítást. Ezúttal a résztvevők közül mutatunk be néhány mérnöktudóst, különböző szakterületek jeles művelőit, Ohiótól Lotharingiáig. ŐRY HUBA (NSZK) Nem szentimentalizmus, önérdek Őry Huba, az Aacheni Egyetem professzora, a nyugat-európai űrhajózási technika fejlődéséről tartott igen érdekes előadást. Az NSZK legnagyobb egyetemén, Aachenben 35 ezer diák tanul, itt volt 16 évig tanár Kármán Tódor is, akit annyira tisztelnek, hogy egy utcát és egy új előadóterem-komplexumot is róla neveztek el. A városban több helyen szobra és emléktáblája van, többek között az általa alapított Aerodinamikai Intézetben is. Őry Huba Kármán Tódornak „köszönheti”, hogy újra kapcsolatba került a magyarországi tudományos élettel. A Kármán Tódor által alapított Nemzetközi Asztronautikai Akadémia, az IAA, amelynek Őry is tagja, Kármán Tódor 100. születésnapja alkalmából, 1981- ben Budapesten rendezett konferenciát. Ebből az alkalomból kérték fel Őry Hubát, hogy tartson előadást Kármán aacheni munkásságáról. 1956 óta akkor volt először Magyarországon, de azóta látogatásai rendszeresek, mert kialakult egy együttműködés valamikori szeretett tanára, Rácz Elemér és az ő munkacsoportja között. Egyik feladatuk a mezőgazdasági repülőgépek teljesítményének növelése és szóráspontosságának javítása, valamint a helikopterek élettartamának meghosszabbítása.- A kitartást és munkabírást, aminek relatív sikereimet köszönhetem, Erdélyből hoztam magammal - kezdi beszélgetésünket Őry Huba a parlamenti fogadáson Őry Huba. - Családom Csík megyéből költözött Aradra, ahol a katolikus iskolába kerültem. Ifjú koromtól érezhettem az elnyomást, amely 1941-ben a bécsi döntés után a román nacionalistákat még vadabbá tette, és az üldözés a tettlegességig fajult a magyarok ellen. Ezért menekültünk el mi is. A gimnáziumot - amíg lehetett - Munkácson végeztem, de innen is tovább kellett mennünk, s végül Budapesten, az Eötvös Gimnáziumban érettségiztem. Szüleim rendkívüli szegénységben éltek, tovább tanulásomat annak köszönhetem, hogy a Szent Imre Kollégiumban lakhattam, ahol testvéremmel együtt éjszakai portásságot is vállaltunk. 1949-ben végeztem a gépészmérnöki kar repülőgép szakán, diplomamunkám is repülőgép-tervezés volt. Rácz Elemér professzorhoz kerültem tanársegédnek, de nem volt könnyű dolgom, mert egyrészt bűnömül rótták fel, hogy a Szent Imre Kollégiumban laktam, másrészt osztályidegennek tartottak, amiért az édesapám valamikor egy magánvállalatnak volt az igazgatója. így azután nemcsak Romániában, hanem itt is másodrendű állampolgárnak éreztem magam, mégis nagyon nehezen szántam rá magam, hogy 1956-ban elhagyjam Magyarországot. Őry Huba először Franciaországban kapott állást a repülőiparban. Az NSZK-ban 1961-ben kezdtek űrhajózással foglalkozni. Megbízták Óryt, hogy szervezze meg Brémában az újonnan alapított ERNŐ nevű vállalat szerkezeti osztályát. Emellett az Európai Nemzetközi Űrhajózási Szervezet munkájába is bekapcsolódott és itt tevékenykedett 1976-ig. Ekkor hívták meg az Aacheni Egyetemre tanárnak. Őry Huba intézetében elsősorban az űrhajók startját vizsgálják. Ez a terhelési mód hasonló a földrengés szimulálásához, és ezen a területen magyarországi szakemberekkel ugyancsak együttműködnek. Őry Huba elmondta, hogy az előző konferenciáról származtak azok a kapcsolatok, amelyek révén most a földrengésvizsgálattal és a mezőgazdasági repülőgépek-