Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-10-01 / 21. szám

24 HAZAI KÖRKÉP Tudós partnereink A második alkalommal megrendezett Magyarok Szerepe a Világ Természettudományos és Műszaki haladásában című konferenciáról 19. számunkban közöltünk részletes tudósítást. Ezúttal a résztvevők közül mutatunk be néhány mérnöktudóst, különböző szakterületek jeles művelőit, Ohiótól Lotharingiáig. ŐRY HUBA (NSZK) Nem szentimentalizmus, önérdek Őry Huba, az Aacheni Egye­tem professzora, a nyugat-euró­pai űrhajózási technika fejlődésé­ről tartott igen érdekes előadást. Az NSZK legnagyobb egyete­mén, Aachenben 35 ezer diák ta­nul, itt volt 16 évig tanár Kármán Tódor is, akit annyira tisztelnek, hogy egy utcát és egy új előadóte­rem-komplexumot is róla nevez­tek el. A városban több helyen szobra és emléktáblája van, töb­bek között az általa alapított Ae­rodinamikai Intézetben is. Őry Huba Kármán Tódornak „kö­szönheti”, hogy újra kapcsolatba került a magyarországi tudomá­nyos élettel. A Kármán Tódor által alapí­tott Nemzetközi Asztronautikai Akadémia, az IAA, amelynek Őry is tagja, Kármán Tódor 100. születésnapja alkalmából, 1981- ben Budapesten rendezett konfe­renciát. Ebből az alkalomból kér­ték fel Őry Hubát, hogy tartson előadást Kármán aacheni mun­kásságáról. 1956 óta akkor volt először Magyarországon, de azó­ta látogatásai rendszeresek, mert kialakult egy együttműködés va­lamikori szeretett tanára, Rácz Elemér és az ő munkacsoportja között. Egyik feladatuk a mező­­gazdasági repülőgépek teljesít­ményének növelése és szóráspon­tosságának javítása, valamint a helikopterek élettartamának meghosszabbítása.- A kitartást és munkabírást, aminek relatív sikereimet köszön­hetem, Erdélyből hoztam ma­gammal - kezdi beszélgetésünket Őry Huba a parlamenti fogadáson Őry Huba. - Családom Csík me­gyéből költözött Aradra, ahol a katolikus iskolába kerültem. Ifjú koromtól érezhettem az elnyo­mást, amely 1941-ben a bécsi döntés után a román nacionalis­tákat még vadabbá tette, és az ül­dözés a tettlegességig fajult a ma­gyarok ellen. Ezért menekültünk el mi is. A gimnáziumot - amíg lehetett - Munkácson végeztem, de innen is tovább kellett men­nünk, s végül Budapesten, az Eötvös Gimnáziumban érettsé­giztem. Szüleim rendkívüli sze­génységben éltek, tovább tanulá­somat annak köszönhetem, hogy a Szent Imre Kollégiumban lak­hattam, ahol testvéremmel együtt éjszakai portásságot is vállaltunk. 1949-ben végeztem a gépészmér­nöki kar repülőgép szakán, diplo­mamunkám is repülőgép-tervezés volt. Rácz Elemér professzorhoz kerültem tanársegédnek, de nem volt könnyű dolgom, mert egy­részt bűnömül rótták fel, hogy a Szent Imre Kollégiumban lak­tam, másrészt osztályidegennek tartottak, amiért az édesapám va­lamikor egy magánvállalatnak volt az igazgatója. így azután nemcsak Romániában, hanem itt is másodrendű állampolgárnak éreztem magam, mégis nagyon nehezen szántam rá magam, hogy 1956-ban elhagyjam Ma­gyarországot. Őry Huba először Franciaor­szágban kapott állást a repülői­parban. Az NSZK-ban 1961-ben kezdtek űrhajózással foglalkozni. Megbízták Óryt, hogy szervezze meg Brémában az újonnan alapí­tott ERNŐ nevű vállalat szerke­zeti osztályát. Emellett az Euró­pai Nemzetközi Űrhajózási Szer­vezet munkájába is bekapcsoló­dott és itt tevékenykedett 1976-ig. Ekkor hívták meg az Aacheni Egyetemre tanárnak. Őry Huba intézetében elsősorban az űrha­jók startját vizsgálják. Ez a terhe­lési mód hasonló a földrengés szimulálásához, és ezen a terüle­ten magyarországi szakembe­rekkel ugyancsak együttműköd­nek. Őry Huba elmondta, hogy az előző konferenciáról származtak azok a kapcsolatok, amelyek ré­vén most a földrengésvizsgálattal és a mezőgazdasági repülőgépek-

Next

/
Thumbnails
Contents