Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 21. szám
/OKILÁTÓ TANULMÁNYI NAPOKON HOLLANDIÁBAN A szó hatalma A hollandiai Mikes Kelemen Kör idei őszi tanulmányi napjain a vezetőség mintha szakított volna eddigi hagyományaival. Ez az 1951 óta működő irodalmi, művészeti és tudományos fórum az elmúlt években a magyar identitás, történelem és társadalom kérdéseivel foglalkozott, 1959 óta hagyományosan megrendezett tanulmányi napjain. Ebben az évben azonban egy egészen sajátos témát jártak körül, ezért is hangsúlyozhatták a megnyitón, hogy ez a hollandiai szervezet önképző tevékenységével nem akar aktualizáló közvetlenséggel a magyarországi eseményekhez kapcsolódni. A jellegzetes holland kiváros, Zutphen vasútállomásáról néhány perces autóbuszúttal érjük el Eefde’t Spijk falucska konferenciatelepét. Hatalmas, szépen ápolt parkban fekszik a volt kolostorépület, amelynek felső szintjén most is apácák laknak, ők a házigazdák. A környezet igazán léleküdítő és nyugalmat árasztó, nem is találhatott volna megfelelőbb helyszínt a Mikes vezetősége négynapos összejövetelei megrendezésére. A szervezők számítottak rá, hogy a mostani téma „A szó hatalma” kevesebb érdeklődőt vonz majd a megszokottnál, hiszen a külföldön élő magyarság nagy része inkább a felgyorsult magyarországi események hatása alatt áll. A bevezető előadást Kassai György, párizsi egyetemi tanár tartotta „Módosító szavak, módosuló történelem” címmel, amelyben a módosító szavak használatának gyakran, szinte öntudatlanul leleplező szerepét analizálta. Ő volt egyébként a konferencia témafelelőse, szaktanácsadója. Parancs János költő, egy budapesti kiadóvállalat lektora személyes élményeket és gondolatokat mondott el a magyar könyvkiadás bonyolult és változó könyvvilágából. Csepeli György docens „Társadalmi válság, kommunikációs válság” címmel, statisztikai adatokkal alátámasztva, a mai magyar társadalom bizonytalanságát elemezte. Karátson Endre párizsi egyetemi tanár a huszadik századi jelentésválság következményei közül kiemelte az olvasó szerepének elhatalmasodását a mondanivaló meghatározásában. Diener Péter toulose-i egyetemi tanár a szavak mögött megbúvó nyelv- és irodalomszociológiai valóságnak szentelt figyelmet. Bevallom, kemény erőpróba volt az első előadásokat és az azt követő vitákat figyelemmel kísérni, magamban megállapítottam, milyen találó is a cím: A szó hatalma. Hiszen egy nyelvet beszélünk, s mégis néha úgy éreztem, nem értem az elhangzottakat. Szinte feloldás volt számomra a péntek délutáni és esti program, s közben a kötetlen beszélgetések. Addig ugyanis az az érzés gyötört, hogy ezek a kiváló tudós emberek mintha a „Varázshegyen” élnének, a körülöttük lévő világról teljesen megfeledkezve. Ám kiderült, hogy őket is izgatja Magyarország, foglalkoztatja őket Erdély jelenlegi helyzete, s kíváncsian faggatták a hazulról jöttékét, miközben a gazdag kereskedőváros hangulatos utcáit jártuk. Este Hajdú Demeter Dénes ismertette az „Erdély művészetéért” alapítvány munkáját, és felhívta a jelenlévők figyelmét az erdélyi festők nyugat-németországi kiállítására. Dinynyés József előadóestje a „Varázshegy” tudósai közül is sokakat átforrósított. Kortárs költők és saját versei hangoztak el, a magát csak „daltulajdonosnak” nevező, népszerű magyarországi előadóművész megzenésítésében. A vendégek által is ismert költőkön, így például a jelenlévő Kibédi Varga Áronon kívül különösen a kárpátaljai magyar költőkre irányult a figyelem.- Remélem, most már jobban érzi magát közöttünk - ült le mellém Tóth Miklós, a Mikes Kelemen Kör örökös mecénása. Láttam, hogy kissé csalódott volt az első napon - folytatta. De mi a témaválasztással demonstrálni akartuk, hogy hűségesek maradunk eredeti elképzeléseinkhez, és innen nem szólunk bele a magyarországi történésekbe. Láthatja azonban, hogy mint magánembert mindenkit mennyire érdekel ez. Éveken keresztül, amikor ezt más még nem csinálta, a magyar identitás kérdésköréről szerveztünk előadásokat, mert végső fokon ez a problematika alapeleme, de ma már számosán foglalkoznak ezzel. Most .visszatértünk egyféle ínyenc témára. Azért ebbe „A szó hatalma” című sorozatba is belekerült jó néhány magyarországi társadalmi kérdés is. * Tóth Mikfós írásban azt is megörökítette, hogy a Mikes Kelemen Kör alapja a Soli Deo Glória mentalitás volt. Annak idején, amikor Tüski Istvánnal és Végh Józseffel arról beszélgettek, hogyan szervezzék meg Hollandiában a magyar protestáns egyházi munkát, Tüski azt javasolta, először hívják össze az ifjúságot, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Kezdeményezésük sikerrel járt, először egy tánccsorportot alakítottak, amely olyan szépen működött, hogy még a televízióban is fellépett. 1951-ben indult meg a Mikes-Kör munkája, érdeklődés volt a jó előadások iránt, s miután az 1956-os forradalom menekültjeiből újabb tagokat választottak a már meglévő vezetésbe, Prágai Dezső javasolta, indítsanak tanulmányi napokat, különböző európai országokból hívjanak össze magyar tudósokat és írókat. Éppen harminc esztendeje, 1959-ben került erre először sor. Nem ment a dolog könnyen, mert a politikai, vallási határok egy ideig rettentő éles válaszfalat jelentettek. A Mikes volt az első, amely eltérő felfogású embereket különböző országokból, egy téma köré leültetett.- Hogyan alakult a Mikes és a különböző európai szellemi műhelyek kapcsolata - kérdezem Tóth Miklóstól.- Három fő vonalat kell figyelembe venni: az első, a párizsi Magyar Műhely, a másik a londoni kapcsolat
