Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 21. szám
KILÁTÓ II Áts Zoltán Ablonczy Emőke és Németh Sándor Zobel Olga (Cs. Szabó László éveken keresztül jelentős szerepet játszott a Mikesben), a harmadik pedig az Új Látóhatár, ezekhez jött később az Irodalmi Újság. És természetesen együttműködünk az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemmel, amelynek éveken keresztül voltam elnökségi tagja, a Mikes képviseletében. Ezenfelül a Mikes elsőként törte át a vasfüggönyt Nyugatról Keletre, s ezzel a tettével a nyugati magyarság körében órási erkölcsi rizikót vállalt. És ezt tudatosan tette, mert a Mikest egy érdekelte: a gondolatok szabad áramlása, abból a biztos kiindulópontból, hogy mi itthon vagyunk Hollandiában, és biztos talajon állunk, semmi rejtegeni valónk nincs. A Mikesnél alapvető elem, hogy mi hollandul gondolkodunk.- A találkozón ezt sokszor hangsúlyozták. Valójában mit kell ez alatt érteni ?- A holland egy kereskedő nép, irtózik minden megkötöttségtől, mindenkinek erkölcsi joga, hogy kihozza magából azt, amit tud. Ezt értem holland alapgondolkodásnak, aminek mi is részesei vagyunk, de ugyanakkor részesei vagyunk a magyar világnak is, mert ez benne van a lelkűnkben. Rendszeresen járunk Magyarországra, és mindenkit izgat, ami ott történik. Június 16-án Nagy Imre temetésén a holland rádió közvetítette a délelőtti megemlékezést, s a stúdióban ott ült a Mikes jelenlegi elnöke, Csikós Imre, és Schermann Péter (aki éveken keresztül ült börtönben), ők kommentálták a programot. Délután pedig a holland televízió egyenes adásban közvetítette a temetőben történteket. Ennek talán az is a magyarázata, hogy Nyugat-Európában a magyarságnak egyetlen helyen sincs olyan jó híre, mint Hollandiában, ami a régi protestáns kapcsolatoknak köszönhető. A húszas években a gyermekvonatokat is a szigorú holland kálvinisták találták ki, csak később csatlakoztak a szegény sorsú magyar gyerekek megsegítéséhez a katolikusok, s ennek a mélyén a már említett kapcsolatok vannak.- Gondolom, nem véletlenül választották a társaság névadójának Mikes Kelement, aki a mi számunkra elsősorban a hűség példaképe?- Ez egy nagyon tudatos dolog volt - válaszolja Tóth Miklós. - Azért döntöttünk a Mikes név mellett, mert személye a Magyarországon kívüli önálló magyar kultúrateremtés gondolatát jelképezi. Persze a hűség gondolatát is magunkénak érezzük, de másként, mint a legtöbb Magyarországon kívüli magyar szervezet. Mert a magyar szervezetek többsége olyan, mint egy járdasziget, holland kifejezéssel, mint egy „menekülő domb”. Oda menekül az ember, mert másképpen elsüllyed az árban. A MIKES KELEMEN KÖR KIADVÁNYAI Eszmék nyomában, 1962; Az embernek próbája, 1976; Nyugati magyar irodalom, 1976; Mérlegen, 1978; Belső tilalomfák. Tanulmányok a társadalmi öncenzúráról, 1982; Hit - világ - nézet, 1983, kőnyomatos kiadós; önarcképünk sorsunk tükrében, 1945-1949, Sine Ira et studio, 1984; Változás és állandóság. Tanulmányok a magyar polgári társadalomról, 1989; ide számítandó még Makkai Ádám szerkesztésében az ismert hágai Mouton kiadónál megjelent Towards a Theory of Context in Linguistics and Literature, 1976. amely a kör tanulmányi napjain elhangzott előadásokat tartalmazza. A Mikes-Kör tagjai rninái olyanok, akik Hollandiában karntr^csináltak. Hollandia a világ egyik legjobb kilátótornya, mert minden irányban nyitott, mindenfelé vezet út és akárhová megy az ember, mint hollandot, mindenütt jól fogadják. Ezért hangsúlyozom én annyira, hogy ez a szervezet holland, a saját utunkat járjuk, de a lelkünk jelentős része Magyarországé. Tóth Miklós a konferencia zavartalan lebonyolításáról azzal is gondoskodott, hogy minden reggel végigkopogtatta a szobákat, nehogy lekösse valaki a reggelit. S mellette a mindig vidám, „örökös pénztáros” Áts Zoltán, aki igazi házigazdához illően reggeltől estig serénykedett - jóízű nevetésétől messziről visszhangzott a folyosó.- 30 éve vagyok tagja a Mikesnek - meséli, amikor nagy nehezen „leültettem” egy kis beszélgetésre. - Az első tanulmányi napoktól rendszeresen részt veszek a rendezvényeken. Ez a pénztárosság egy olyan tisztség, amelynek meg sem lehet határozni a munkaterületét, mert már 15 éve amolyan mindenes vagyok. Ezt a társaságot azért tartom érdekesnek, mert arra figyel, ami a világban történik, s közben mindig beépíti a magyarországi és erdélyi szellemet.- Ön a Bethlen Kollégiumáról híres Nagyenyedről származik. Valamikor a tehetséges erdélyi diákok Hollandiában képezték tovább magukat...- Micsoda fintora a történelemnek ezzel szemben a mai helyzet - sóhajt fel Áts Zoltán. - Enyeden születtem, aztán átköltöztünk Dévára, ahonnan én Kolozsvárra kerültem 1941-ben, de néhány hónap után felmentem Budapestre. A családom végig ott maradt, az öcsém most is ott él. Mivel az édesapámnak nyomdája volt Déván, ezért osztályidegennek szá
