Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-15 / 20. szám
A HATÁR TÚLOLDALÁN 27 A Nagyváradi Napló egykori épülete és a váradi emléktábla A múzeum mai igazgatója Tóth János történelemtanár, Ady-kutató, Rozsnyai Kálmán és Tabéry Géza méltó utóda. Húsz esztendeje dolgozik abban az irodában, ahonnan a sokat nélkülöző Tabéryt - íróasztala mellől - elragadta a halál. Vajon Tabéry Géza kap-e valaha emlékszobát, ahogyan megérdemelné, a váradi Ady Emlékmúzeumban? Várad kávéházai nemcsak a modern magyar költészet bölcsőhelyei. Innen indult Nagy Endre, a magyar kabaré megteremtője is, itt kezdte pályáját a színész Kabos Gyula vagy a festő Gulácsy Lajos. Dutka Ákos csak egy kicsit túloz, amikor megállapítja: aki tehetséges magyar volt a századfordulón, alig kerülhette ki Váradot. Janus Pannonius vagy Vitéz János humanista hagyományainak továbbélő szelleme nyitottá és türelmessé tette a váradiakat. Szabadkőműves és klerikális, katolikus és zsidó egyaránt ottho i érezhette magát e soklelkű városban, amely a hatalomváltozás után is ontotta a tehetségeket. Innen indult az író Hubay Miklós és Hegedűs Géza, a színész Dajka Margit és Balázs Samu vagy az újságíró Benamy Sándor és Ruffy Péter. „Itt egymásra találnak az emberek” - vallotta Ady. A Holnap városából mi maradt holnaputánra? A több mint 200 ezresre duzzasztott határszéli város lakóinak csaknem a fele még ma is magyar. Ám a magyar nyelv használata egyre inkább a templomokba és a színházba szorul vissza. A szószékre és a színpadra. Napjainkban Váradon, a magyar katolicizmus hajdani fellegvárában nyolc plébánia működik. Egy ifjú művész, Mózer János orgonahangversenyét hallgatom a zsúfolásig telt váradolaszi plébániatemplomban, a vasárnap délutáni mise előtt. Az 1732-ben emelt barokk templomot a már említett Schlauch bíboros építtette újjá 1901-ben. Ide, a ferencesek templomába szállították át néhány esztendeje a felszámolásra ítélt váradolaszi temetőből Madách Imre feleségének, Fráter Erzsébetnek földi maradványait. Személyes emlék: amikor legutóbb felkerestem apai nagyszüleim sírját a város múltját őrző, A költő mellszobra (Vetro Artúr, 1957) pusztulásra ítélt temetőben, a szomszédos, felfeszített kriptában részeg emberek horkoltak a szétdobált csontok között. A templomból átsétálok a színházba, amely előtt a város szülöttének, Szigligeti Edének mellszobra áll. A monarchia két zseniális színháztervezőjének, Helmernek és Fellnernek egyik legsikerültebb alkotása az 1900-ban épített váradi teátrum. Valóságos kis szecessziós ékszerdoboz, aranyozott ördögszobraival, vörös bársony borította páholyaival. Legutóbb Tamási Áron Ősvigasztalását láttam itt, Szabó József méltán nagy hírű rendezésében. Szabó azóta - követve mintegy félszáz erdélyi színész- és rendezőtársát - áttelepült Magyarországra. A magyar tagozat művészeti vezetője jelenleg Kiss Törék Ildikó. Tehetséges színházi ember: Süss fel nap! című Bukarestben kiadott nagylemeze gyermekeim egyik kedvence. A 670 férőhelyes nézőtér gyermekekkel zsúfolt a vasárnap délutáni előadáson. Telt ház van! Pedig az előadás - Somerset Maugham Imádok férjhez menni című komédiája - egyáltalában
