Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-15 / 20. szám
MEGNYÍLÓ HISPÁNIA 23 Czilchert Aurél családi körben hegyei között. Odüsszeája következő állomása London volt, hogy nővérével találkozzék, aki időközben Faruk király meghívására Egyiptomba utazott. Végül Port Saidban találkoztak a nővérek nyolc hosszú év után. Virginia itt megismerkedett és házasságra lépett az amerikai Blackburn úrral, a TWA légitársaság egyiptomi igazgatójával. Második férje halála után immár négy gyermekkel maradt magára Párizsban, ahol konyhakertet művelt, és a Balkany cégnek lakásokkal ügynökösködött, utóbb kemény szorgalommal önállósította magát. Amikor pedig gyermekeit kitaníttatta és kiröppentette a családi fészekből, elözvegyült nővéréhez költözött Madridba. Hatvanévesen festeni tanult, és tájképei, virágcsendéletei már gyakran találnak vevőre. Hamarosan önálló kiállítást rendez Münchenben. KÉNYSZERŰ PÁLYAMÓDOSÍTÁSOK Az irodalom és a politika jóvoltából sokan hajlamosak arra, hogy a magyar arisztokráciát holmi haszontalan karikatúranépségnek tekintsék, amely ha a birtok kicsúszik alóla, mit sem tud kezdeni önmagával. Az igazság azonban az, - magam is jó néhány találkozás alapján állíthatom -, hogy sokoldalú képzettségük, nyelvismeretük és nem utol-Rónai Zoltán, Madrid történelmi emlékeinek avatott ismerője sósorban állóképességük, szorgalmuk alapján sokan érvényesültek igen jól a birtok nélküli világban is. Utóbbiak közé tartozik a horvát eredetű, legitimista családból eredő Orssich Nándor gróf, a hajdani repülőtiszt, magas beosztású olajipari szakember, aki egy szál ruhában egy amerikai tiszt sofőrjeként hagyta el a hazai földet, hogy évek múltán a Shell majd a Bechtel cég képviseletében az üzleti világ felsőbb régióiba emelkedjék. Magyarságtudata, hazafisága töretlen, nincs megsértve, nem fűtik politikai előítéletek; segíteni akar a kényszerűen elhagyott hazának... Most éppen a Budapest-Bécs világkiállítás kivitelezésében kíván közreműködni. Lányát pedig arra ösztönzi, hogy vegyesvállalati formában nyisson ruhaipari üzemet és divatházat Budapesten. Egy másik magyar arisztokrata, Zichy Imre gróf a tűzbiztonsági eljárások, berendezések neves szakértője. Mondják, annyira ismert, hogy akkor is megtalálná a postás, ha valaki csak a nevét és Madrid városát írná a borítékra. Jókora pályamódosítás volt - csak éppen másféle - Földessy Imréé is, aki nem a felső körökből zuhant le és emelkedett fel ismét, másfajta társadalmi magasságokba. Ó a fordított utat járta be élete nyolc évtizede során; hódmezővásárhelyi kézműves család asztalossegéd fiaként küzdötte fel magát a bútorgyárosságig. Még a harmincas évek második felében indult el olthatatlan tudásszomjjal és istenáldotta kézügyességgel, hogy Itáliában, Franciaországban, Portugáliában lerajzoljon, megtanuljon mindent, amit a szép stílbútorok készítéséhez egy szakembernek tudnia kell. Illetve, amennyit ő tud, már csak annak kell tudnia, aki nem pusztán mestere, hanem művésze a bútorkészítésnek. A polgárháború befejezését követő hónapokban letelepedett, és tisztes nevet, megbecsülést, végül bútorgyárat szerzett Spanyolországban. Közben úgy maradt magyar, hogy Madrid és környékének valóságos „nagybácsija”, kedves Don Emericója lett, akit az utcaseprőtől az escoriali teremőrökig szíves ovációval fogad az utca embere. Tán a századforduló vásárhelyi főutcáján is éppígy süvegelnék, mert biztosan ő lenne a helybéli ipartestület közkedvelt elnöke. A MŰVÉSZEKNEK NEHEZEBB Gyakran hallani, hogy magyar színész csak magyar nyelvi közegben él meg. Gyanakszom, hogy ezt a megállapítást kishitű
