Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-10-15 / 20. szám

24 KILÁTÓ MEGNYÍLÓ HISPÁNIA magyar színészek találták ki, si­kertelen külföldi próbálkozásaik igazolására. Az erős akarat e té­ren is a legjobb orvosság, mert Muráti Lilit, a harmincas-negyve­nes évek nagy hírű színésznőjét a nyelvismeret hiánya sem akadá­lyozta meg abban, hogy alig egy év múltán a spanyol színházi vi­lág élvonalába lépjen, és ezt a he­lyét immár jó négy évtizede töret­lenül megőrizze. Muráti az ide­gen égöv alatt sem kallódott el, mert nemcsak erős tehetség, ha­nem makacsul következetes em­ber is egyben. Csak így lehetsé­ges, hogy a mai napig Spanyolor­szág egyik legfoglalkoztatottabb színésznője. Találkozásunkkor éppen Giraudoux: Chaillot bo­londja című darabjának egyik fő­szerepét próbálta. A produkciót állami támogatással viszik színre - ami ott ritkaság -, és kizárólag sztárokat szerződtettek a főbb szerepekre. Itthon talán nem lett volna író, vélekedik Rónai Zoltán, a madri­di rádió szerkesztője. Csodálko­zásomra elmagyarázta, hogy a magyar kultúra és az írott szó hi­ánya arra sarkallja a szellemet, hogy a hiányzó, az elérhetetlen helyett, megteremtse maga szá­mára az önkifejezés magyar játé­kait. Egyetemista éveiben még német területen kezdte az írást, ami talán még nagyobb kényszer­ré vált számára, amikor a szülő­Lantos Ferenc építész földtől távolabbi Spanyolország­ba került ösztöndíjasnak, ahol megtelepedett, családot alapított és irodalomtörténész, kultúrtörté­­nész, író lett. írásai minden jelen­tősebb külföldi magyar lapbari olvashatók. Remélhetőleg most már a hazai irodalmi életbe is mi­előbb visszatalál. Mint ahogy az is örvendetes lenne, ha Lantos Z. Ferenc épí­tész rendkívüli tehetségéből is át­adhatná a legjavát a leendő ma­gyar építésznemzedéknek.'A sze­rény, szívélyes, keresetlen Lantos Feri egyike a legelemibb erejű te­hetségeknek, akikkel valaha is ta­lálkoztam. Soha nem volt politi­kai emigráns, számára a gúzsba­­kötött, araszoló, kicsinyes létre szorított haza vált szűkké. Hiszen jól tudjuk, hogy a tehetség csak a világgal mérhető. Tanulni akart és megmérettetni, ezért 1956 őszének lázas napjaiban sokad­magával ő is elindult, hogy rácso­dálkozzon szemtől-szembe is az addig csak hallomásból ismert vi­lágra. Városépítő lett, de nem az a fajta, aki szigorú szakmai szem-E ontok szerint álmodik épülete­­et tervezőasztalán. Lantos filo­zófus is, és ha a szó nem lenne csúnyán elkoptatva, akkor azt mondanám, hogy próféta, aki egy megjavított, nembeli és isteni lé­nyegéhez visszavezetett embert álmodik, akit körberajzol gyö­nyörű, életközeli városokkal. Ha ez a derék magyar még mene­dzser is lenne, talán korunk em­bere is járni tanulna már a kitel­jesedés útján. * Hispániái találkozásaim ismét abban a jóleső örömben erősítet­tek, hogy ideje volt végre megsza­badulni a disszidens és az emig­ráns rossz emlékű, bélyeges fo­galmaitól. Hiszen az erős akara­tú, töretlen kedvű magyarokra most idehaza is nagy szükségünk van. Ők már eddig is jöttek vol­na. PUSZTASZERI LÁSZLÓ Az általa tervezett közösségi lakóhelyek a lakásokon kívül a pihenés, a sport és a szórakozás létesítményeit is magukba foglalják.

Next

/
Thumbnails
Contents