Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-10-15 / 20. szám

18 A FERTŐ TÓ ÉS A NEUSIEDLER SEE HAZAI TÁJAKON volt engedélye arra, hogy kijár­jon a tóra. Egészen ez év augusz­tusáig ez az engedély is csak a nappali tartózkodásra jogosított fel, este, sötétedés előtt el kellett hagyni mindenkinek a tavat.-Mindez nyilvánvalóan azt je­lentette, hogy a tavat nem gondoz­ták és a környékét egyáltalán nem fejlesztették...-Tény, hogy sokáig tényleg nem volt lehetőség itt semmiféle karbantartásra, fejlesztésre. A hetvenes évek elején, az új ta­nácstörvény bevezetésekor azon­ban a Fertő-tó Sopron városához került - korábban Fertőrákos községhez tartozott és azóta a város évi tízmillió forintot fordí­tott tervszerű fejlesztésére. Az A sétahajó hetente egyszer közlekedik iszapot kotorni kezdtük, strandot építettünk, a vállalatok pedig üdülőket emeltek, méghozzá igen tetszetős formában, cölöpökre ál­lítva és nádtetővel borítva. Most már kezd úgy kinézni ez a terület is, mint ahogy egy üdülőtelepnek ki kell néznie. A kis kalyibákat ugyanis lebontották és helyükre csak a rendezési tervnek megfele­lő, a környezetbe illő épületeket szabad emelni.- Úgy tudom, amióta feloldot­ták a határzárat, valósággal meg­rohamozták a soproniak és mások is a Fertő-tavat..-Valóban így történt, egy-egy hétvégén több mint tízezer ember fordul itt meg. Erre a nagy forga­lomra a meglevő létesítmények alkalmatlanok, így aztán hatal­mas a zsúfoltság, elég nagy a ké­nyelmetlenség. Szeretnénk a fer­­tőrákosi öblöt úgy fejleszteni, hogy legalább 15 ezer vendég fo­gadására legyen alkalmas. Ehhez azonban szennyvíztisztító művet, csatorna- és vízhálózatot és egyéb közműveket kell kiépíteni. Készül itt kemping is, épül új ki­kötő, és a vendéglátást is meg kell oldanunk. Az utóbbinál szá­mítunk a magánvállalkozók je­lentkezésére és ötleteire.-Az osztrák oldalon nem tízez­rek, hanem lényegesen többen pi­henhetnek. Gondolja, hogy fel tud­ja majd venni a versenyt a Fertő-tó a Neusiedler See-vel?- Persze, hogy nem. De ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy a Fertő-tónak csupán egyötöde tar­tozik Magyarországhoz, méghoz­zá a déli része. Ebből adódik, hogy a tó vize itt sekély, iszapos, a vízfelület nagyon nagy része nádas. A tó tájvédelmi környeze­téről nem is beszélve, amelyet szi­gorú törvények védenek, ritka nö­vény- és madárvilága ugyanis Eu­rópában egyedülálló. Ennek a háborítatlan résznek köszönhető, hogy a Fertő-tó ma hazánk leg­tisztább vizű tava. Akik egy kicsit is féltik a természetes környeze­tet, a szép tájat, azok ódzkodnak attól, hogy hatalmas idegenfor­galmat bonyolítsunk le a fertörá­­kosi öbölben. Sokan úgy fogal­maznak, hogy ezt az öblöt „felál­dozzuk az idegenforgalom oltá­rán”, és ebben van is igazság. Mások attól tartanak, hogy a sze­mélyhajózás, amelyre már július­ban alakult egy osztrák-magyar kft., ugyancsak sokat árt a víz tisztaságának. Reméljük, ebben tévednek, mert nem szeretnénk lemondani arról, hogy Magyaror­szág egyetlen nemzetközi hajó­zásra alkalmas taván rendszeres hajóforgalmat bonyolítsunk le. Ehhez azonban mindkét oldalon a vámkezelést is meg kell oldani. Addig egyedi engedéllyel hetente egyszer közlekedik a kft. egy sé­tahajója az osztrák és a magyar partokat érintve.- Úgy hírlik, hogy sokan ugrás­ra készen arra várnak, hogy a fer­­tőrákosi öbölben telkeket parcel­lázzanak.- Lehet, hogy sokan várnak er­re, ám parcellázásról szó sem le­het. Magánszemélyek nem vásá­rolhatnak itt telket, vállalkozók­nak, vállalatoknak azonban biz­tosítunk majd helyet. Előbb azonban egy egészen furcsa jogi problémát kell tisztázni. Arról van ugyanis szó, hogy jelenleg a feltöltődött tó medre, ahol az építkezések megkezdődhetnének a telekkönyvekben nem szerepel, hiszen még mindig vízfelületnek számít, és így a Vízügyi Igazgató­ság tulajdona. Formailag ez azt jelenti, ha valaki itt építkezni akar, akkor a Vízügyi Igazgató­ságtól kell először engedélyt kér­nie. A Vízügyi Igazgatóság pedig épületre engedélyt nem adhat ki, csak stég építésére. Ezek a szinte kacsalábon forgó több száz négy­zetméteres vállalati üdülők is két­szer két méteres horgászstégként szerepelnek a nyilvántartások­ban. Reméljük, heteken belül si­kerül ezt a lehetetlen helyzetet tisztázni, vagyis a Vízügyi Igazga­tósággal egyezségre jutni. Addig meglehetősen visszafogja a vál­lalkozási kedvet, és talán ezért sem tartunk ott a fertőrákosi öböl fejlesztésében, ahol már tarthat­nank ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents