Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-15 / 20. szám
KRÓNIKA 7 A jogállam alapjairól Döntött az országgyűlés A közel háromhónapos szünet után munkáját újrakezdő Parlament őszi ülésszakának két fordulójára csaknem húsz napirendi pontot vett fel. Többek között azokat az úgynevezett sarkalatos törvényeket vitatta meg, amelyeket júniusban a kormány kívánságára levettek a napirendről, hogy megvárják a nemzeti kerékasztal megállapodását róluk. Ez a megállapodás röviddel az őszi ülésszak megnyitása előtt megszületett. Németh Miklós miniszterelnök megjegyezte: csak a jelen helyzet átmenetisége menti, hogy pártközi tárgyalások folytak olyan kérdésekről, amelyek kizárólag a parlament, illetve a kormány hatáskörébe tartoznak. Ugyanakkor ő is és Szűrös Mátyás házelnök is üdvözölte, hogy ezekről, a pártállamból a demokratikus jogállamba való békés átmenetet megalapozó törvényjavaslatokról - így a választásokról, a pártokról szólóról - a különböző politikai erők lényegében meg tudtak egyezni. Bekapcsolódott a törvényhozás munkájába az a négy képviselő, aki a nyári időszaki választásokon ellenzéki programmal nyerte el a mandátumot. Roszik Gábor evangélikus lelkész előterjesztette közös indítványukat, hogy október 23-át, az 56-os felkelés évfordulóját nyilvánítsák nemzeti ünneppé. Az indítványról az ülészszak második, októberi fordulójában folytatnak vitát a képviselők. A Parlament jogi bizottsága az ellenzéki képviselő javaslatával szemben Szűrös Mátyásét szavazta meg. Azt, hogy október 23-át a nemzeti megbékélés napjává nyilvánítsák. Király Zoltán pártonkívüli képviselő hivatalosan bejelentette, hogy kezdeményezésére megalakult a magyar Országgyűlésben az ellenzéki képviselők csoportja, 7 taggal. Bejelentették azt is, hogy 70 törvényhozóból a korábban alakult független képviselői csoport a jövőben erőteljesebben kívánja hallatni hangját a magyar közéletben és egységes platformot alakít ki a választásokra. A frakció azt a Választói réteget kívánja képviselni, amely egyetlen párt mellett sem kötelezte el magát. Az ugyancsak frakcióba tömörült vállalkozáspárti képviselők támogatják a kormány piacgazdálkodást célzó intézkedéseit, de fellépnek a teljesítményt visszatartó javaslatok ellen. Felhívásukban kinyilvánítják, hogy a vállalkozók politikai csoportérdekektől függetlenül segítik a hatékony termelést. Az Országgyűlés törvényt hozott a ki- és bevándorlásról, továbbá a külföldre utazás jogának teljes biztosításáról. Eddig egy jogszabály 90 napi külföldi tartózkodást engedélyezett. Az új törvény hatálybalépésétől kezdve ez az idő korlátlan lesz. Mindenki szabadon választhatja meg lakóhelyét, és ez alól a jogszabály csak a büntetőeljárás alatt állók és a jogerős büntetésüket töltők esetében tesz kivételt. Egyidejűleg megszűnik az emigráns és a disszidens hátrányos elnevezése, valamint a megkülönböztetés és a büntethetőség lehetősége mindazon honfitársakkal szemben, akik a korábbiakban valamilyen megfontolásból és az akkori jogszabályok által fenyegetett módon hagyták el az országot, vagy tagadták meg a hazatérést. A Parlament jelentősen módosította a Büntető törvénykönyvet és a büntető eljárást, különösen a politikai bűncselekmények tekintetében. Az úgynevezett államellenes bűncselekmények nagy részét újrafogalmazta, vagy elavultnak minősítette a törvényhozás. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében kimutatta, hogy az összeesküvésről vagy a politikai izgatásról szóló, mindeddig hatályban volt paragrafusok lényegében 1921-től, a Horthy Miklós-féle fehér ellenforradalomtól fogva léteznek. Az alakulóban levő magyarországi demokráciában azonban semmilyen, diktatúra létét védő törvénynek nincs létjogosultsága. A most elfogadott új büntetőparagrafusok nem tartalmazzák többé a politikai rendszer, a társadalmi rendszer, vagy azok gyengítésének fogalmait, hanem csakis az alkotmányos elveken alapuló rend elleni, kifejezetten fegyveres, erőszakos támadást büntetik. Tehát a fegyveres puccsok, erőszakos ak-A magyar Parlament elnöke New York-i tárgyalásain olyan benyomást szerzett, hogy az amerikai vezető körök rokonszenvvel figyelik a magyar reformokat, de az üzletemberek még várakozó állásponton vannak. Szűrös Mátyás találkozott Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkárral, valamint Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszterrel, továbbá John Whitehead volt külügyminiszter-helyettessel és vezető üzletemberekkel. Az ENSZ főtitkárával elsősorban a Magyarországra érkező romániai és keletnémet menekültekről tárgyalt. Henry Kissinger elmondta Szűrös Mátyásnak, hogy elképzelhetőnek tartja Magyarország semlegességét finn vagy osztrák mintára. Szűrös Mátyás és kísérete részt vett az Amerikai Magyar Szövetség igazgatótanácsának ülésén és találkozott az 1945 utáni nemzetgyűlés ciók ellen kívánnak védelmet nyújtani és nem az olyan véleménynyilvánítás ellen, amely a politikai rendszer megváltoztatását kívánja. A politikai izgatás fogalma is átalakul: csupán a népek, fajok, nemzetiségek elleni gyűlöletkeltés lesz büntetendő, a rendszerek, intézmények bírálata nem. Kémkedés címén a jövőben a külföldi szervezetekkel való kapcsolattartást nem lehet tiltani, csupán a kifejezetten hírszerző tevékenységet büntetik. Az általános büntetőeljárás területén a legfontosabb újdonság az, hogy a jövőben csak a bíróság rendelhet el öt napon túli, előzetes letartóztatást. Eddig ez az ügyészség joga volt. Továbbá nőnek a védőügyvéd jogai, aki a nyomozás minden szakaszában jelen lehet a kihallgatásoknál. Szűrös Mátyás (jobbról) a Hungarian Reformed Federation of Anr. erica székházában koszorút helyezett el Kossuth Lajos portréjánál. Mellette: Bertalan Imre, a HRF elnöke FOTÓ: LESLIE A. TÓTH (WASHINGTON) elnökével. Varga Bélával. Amerikai lapok azt közölték, hogy Magyarország előzetesen konzultált Moszkvával a keletnémet menekültek kiengedéséről. A szovjet külügyminisztérium cáfolta ezt, maga Szűrös Mátyás hazatértekor adott tévéinterjújában pedig úgy fogalmazott, hogy az NDK-menekültek kiengedése önálló magyar külpolitikai döntés eredménye, amelyet a Szovjetunió tudomásul vett. Tájékozódás, tájékoztatás Szűrös Mátyás az USA-ban
