Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-15 / 20. szám
8 KRÓNIKA Magyar katolikusok közölt Paskai László bíboros a tengerentúlon Elsősorban az amerikai magyar katolikus közösségeket kereste fel Paskai László szeptember végi tengerentúli útján. Magyarország bíboros-prímása részt vett Clevelandben a keleti part katolikus lelkészeinek tanácskozásán is. Paskai bíboros Washingtonban megbeszéléseket folytatott az amerikai püspöki kar vezetőivel, élükön Hickey bíborossal. Kocsis Elemér püspök útja A sárospataki református kollégiumért Az amerikai, valamint a kanadai magyar református egyházak és egyesületek meghívására közel egy hónapos utat tett Kocsis Elemér, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Útjáról meleg szavakkal számolt be hazatérésekor. Elmondta: az Amerikai Lelkész Egyesület ajánlotta tagjainak, hogy lépjenek be a Magyarországi Református Lelkész Egyesületbe, és csatlakozzanak a Magyarországi Református Egyház felhívásához, hogy 1991 tavaszán Magyarországon rendezzék meg a reformátusok II. világtalálkozóját. A tengerentúli református magyar egyházak felajánlották: erkölcsi és anyagi támogatást nyújtanak a sárospataki kollégium felújításához, s javasolják az amerikai reformátusságnak: segítsék a kollégium ügyét. Pennsylvaniában azt kezdeményezték, hogy kapcsolatot létesítsenek a debreceni nagytemplomi gyülekezettel. Kocsis Elemért fogadta az Egyesült Államok külügyminisztériuma kelet-európai osztályának vezetője. A püspök átadta a diplomatának Tőkés László temesvári lelkész nyilatkozatát, amely szerint kívánatos, hogy Amerika és a világ közvéleménye is figyelemmel kísérje a Romániában történteket. Kezdődjön új korszak Javaslat a Vatikánnak Németh Miklós kormányfő a diplomáciai kapcsolatok felvételét javasolta a Vatikánnak. A Magyarország és a Szentszék közötti részleges megállapodás 25. évfordulója alkalmából levelet intézett Agostino Casaroli bíboroshoz, és ebben hangsúlyozta, hogy megértek a külső és a belső feltételek ahhoz, hogy új korszak kezdődjön Magyarország és a Vatikán együttműködésében. Németh Miklós kifejezte azt a reményét, hogy ehhez II. János Pál pápa 1991 -re tervezett magyarországi látogatása is hozzájárul. A Vatikán szóvivője megerősítette, hogy a Szentszék kész felvenni a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, és elégedett azzal, hogy az egyház egyre nagyobb cselekvési térhez jut Magyarországon. Paskai László bíboros a kormánykezdeményezést üdvözölve kijelentette: a magyar katolikus egyház kész együttműködni a kormánnyal a társadalmi megújulás, a békés átmenet érdekében. Üdvözlés és elutasítás Nagyköveti kapcsolat Izraellel Mose Arensz izraeli külügyminiszter bátornak és történelmi jelentőségűnek nevezte a magyar-izraeli nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét. Míg Nyugat-Európában a magyar külpolitikai nyitás újabb jeleként értékelték a kapcsolatfelvételt, Egyiptom pedig tárgyilagos tudósítást közölt az eseményről, addig Líbia, majd Irán és Irak, valamint több palesztin szervezet is tiltakozásának adott hangot, részben igen élesen. A budapesti arab nagykövetek tanácsa sajnálatosnak tartotta, hogy Magyarország felújította diplomáciai kapcsolatait Izraellel, de hangoztatta: a lépést magyar belügynek tekinti. Izrael kész résztvenni a magyar távközlés fejlesztésében. Erről Budapesten tárgyalt a két ország illetékes minisztere. Magyarországon a készülő új postatörvény lehetővé teszi a külföldi tőke bevonását a távközlési program végrehajtásába, amire nemzetközi pályázatot írnak ki. A 6-8 milliárd dollár költségű program elsősorban a telefonhálózat fejlesztését célozza. Csehszlovákia A nemzetiségi oktatás bírálata A szlovákiai magyar nemzetiségi oktatást bírálta Pozsonyban a helyi magyarok szövetségének, a CSEMADOK-nak az elnöke. Sidó Zoltán a nemzetiségekkel foglalkozó parlamenti bizottság ülé-Az ötvenes évek áldozatai Rehabilitáció és kártérítés sén elmondta, hogy az ezredfordulóig még 1300 tanárra lenne szükség a magyar nemzetiségi iskolákban. Ezt azonban a csehszlovákiai nemzetiségi pedagógusképzés nem teszi lehetővé. az üldözötteknek Egy nappal a Rajk-per ítélethirdetésének negyvenedik évfordulója előtt a kormány döntött mindazoknak a rehabilitálásáról, akiket - főleg az ötvenes években - politikai indítékok alapján üldöztek, internáltak, kitelepítettek, vagy a Szovjetunióba hurcoltak. Az 1945 és 1962 között bebörtönzött vagy internált személyek rehabilitációjuk mellett nyugdíj-kiegészítést kapnak. A legfőbb ügyész jelentése
