Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-10-01 / 19. szám
■I POSTALÁDÁNKBÓL ^ ~ ~ ~ 5r \ .............■ t— A Magyar Hírek postarovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. Otthonlétem alatt becsületes munkámmal kerestem meg a kenyerem, nem voltam korrupt, csak bérből és fizetésből éltem. Hogy egy kis félretett pénzem is legyen, túlórákat vállaltam, úgy spóroltam. Kijövetelemkor természetesen minden megszűnt; fel kellett „égetnem" mindent magam körül, személyes vagyontárgyaimat otthon kellett hagynom, lakásom, állásom, nyugdíjjogosultságom, minden, ami a magyar földhöz ilyen vonatkozásban kötött megszűnt; mert a magyar törvények erre lehetőséget nem adnak. Igaz, most már van lehetőség, hangzatos a cím: „lakás Magyarországon”! Ez olyan, mint a mézesmadzag. Ha annyi pénzem lenne, mint amennyit kérnek csak a használati jogért, akkor inkább a lakóhelyemhez közel keresnék villát. Mert egy ingatlant gondozni is kell, nemcsak élvezni, s itt legalább akkor vagyok, ameddig nyaralok, és senki sem köti majd ki, hogy milyen körülmények között élhetek lakhatási jogommal... Nagyon bántó, hogy a nyugati állampolgárokat s a nyugati magyarokat fejősteheneknek nézik a nagy valutaéhségben. Ha valaki itt tehetősebb, az bizony nemcsak úgy hullt az ölébe, egész életében keményen, többszörös energiával küzdött meg azért az egzisztenciáért, amit jelenleg élvez. De ez nem jelenti azt, hogy feneketlen mélységű a zsebe, ahonnan csak szórhatja a pénzét. Bizony, a magyarok legnagyobb része nulláról indult, sokszor nem is a szakmájában dolgozott, amíg végre képzettségének megfelelő állást talált. Nem a hatalmi pozícióját használta fel személyes luxusigényeinek, vagy egyszerűen igényeinek kielégítésére, hanem verejtékével építette fel életművét. DR. BONANI GIANNE PROF. TAMÁS-TARR MELINDA FERRARA. OLASZORSZÁG A Magyar Híreken keresztül is figyelemmel kísérem az örvendetes, ígéretes magyarországi változásokat. Bízunk abban, hogy a megindult demokratizálási, liberalizálási folyamat, a tervezett új alkotmány, a jogállam kialakítása előbb-utóbb el kell vezessen oda, hogy a külföldön élő kettős állampolgárságú magyarok számára eltörlik a vízumkényszert. Mi, külföldön élő, kettős állampolgársággal bíró magyarok, gondolom joggal remélhetjük az új magyar vezetéstől, hogy mihamarabb megszünteti azt a lehetetlen és jogsértő állapotot, ami még ez idő szerint fennáll: hogy csak vízummal és korlátozott ideig tartózkodhat a kettős állampolgárságú, külföldön élő magyar Magyarországon - amelynek szintén a polgára. Ha megkönnyítenék, feegyszerűsítenék a hazautazást, az otthontartózkodást, az még jobban elmélyítené a külföldön élő magyarokkal a kapcsolatot, a kötődést az óhazához, a szülőföldhöz. DR. FARAGÓ LÁSZLÓ WI1.SON, AUSZTRÁLIA Örömmel, de szorongással nézzük, hogy odahaza mennyi változás történik villámgyorsasággal. Csak egyet nem lehet megváltoztatni, pedig ez lenne a legfontosabb; ez a kölcsönös bizalom. Amikor a Rákosi-zenekart a történelem és a népakarat eltörölte a magyar élet színpadáról, akkor a főzenészeket szétszórták, de csodálatos módon mindegyiket felfelé buktatták. Volt, aki a címét változtatta meg, volt aki a szakmáját, de mindegyik a saját villáját mentette, no meg a sofőrös autóját és mindegyik tovább csépelte az imperialistákat és az ő „disszidens” cinkostársaikat. A hatvanas és hetvenes években New Yorkban majdnem minden magyar rendezvényen ott voltam, ahol nemzetünk nagyjairól valaki mindig megemlékezett, a New York-i és philadelphiai magyar rádióadások hétről hétre megszólaltatták a magyarság szellemi nagyjait, a magyar újságok személyes riportokat és esszéket közöltek. Erről hétről hétre minden magyar tudott - csak a Rákosi-zenekar cincogó brácsásai dugták fejüket a homokba. Clevelandban minden ősszel megtartotta a Magyar Társaság az évi kongresszusát, amelyen a szabad világ magyar tudósai, mérnökei, jogászai jelentek meg és mindenről és mindenkiről megemlékeztek. ERVIN G. SZILVA HOLLYWOOD, USA Joseph Lövinger olvasói levele nem más, mint gyűlölködő irodalom, amit nem lett volna szabad közölniük, legalábbis olyan formában nem. Fasizmussal (és ez már hoszszú ideje divat, hogy a magyarokat mindenért és minden oldalról lehet rugdosni) még a harmadik, negyedik generációt is lehet vádolni. Joseph Lövinger ezt írja: „Tudomásul kell venni azt a szomorú tényt, hogy ami Magyarországon történt, azért a magyar nép felelős! Nem lehetett volna a magyar nép aktív és őszinte segitsége nélkül, pár hét alatt hatszázezer embert bevagonírozni és halálba küldeni.” Ez a leírás, így, nagyon hamis. Ezek szerint akkor Rákosi tetteiért a magyarországi zsidóság felelős? Ismerek embereket, akik zsidókat bújtattak és segítettek a német megszállás után, és amikor a németek már mindent a kezükbe vettek, csak azután indult meg az elhurcolás. Sőt Eichmannak kellett Budapestre jönnie, hogy azt megszervezze. Magyarország gyűrűben volt. Semerre nem tudott a fenyegetett embereknek utat nyitni. Az oroszok sem nagyon siettek Magyarország felé. SOÓS LAJOS NEW YORK. USA Szüleimmel 1929 év végén érkeztünk Montevideóba. Akkor én 16 éves voltam. Férjem nagy magyar. Ő Debrecen közelében, én Újpesten születtem. Itt ismerkedtünk és házasodtunk. A gyermekeink: kettő, fiú és leány, jól beszélnek magyarul. Férjem és én is fiatal korunkban több színdarabban szerepeltünk, felsorolok egy párat: Elcserélt ember, Érettségi, Illatszertár, János, Mindennek ára van, Liliomfi, Fekete szárú cseresznye, Ördög, Ember a híd alatt. Nekem az Elcserélt ember nagyon a szívemhez nőtt, lefordítottam spanyol nyelvre. Ha minden jól megy, ez év telén elő fogjuk adni a Magyar Otthonban. Úgy tudom, a Magyar Hírek sem tud arról, hogy az uruguayi himnuszt egy magyar származású zeneszerző zenésitette meg; Debali József Ferenc. 1791-ben született Magyarországon, klarinétvirtuóz volt. Magyarországon zenét tanult, majd Itáliában képezte tovább magát. 1837-ben érkezett Uruguayba családjával. Sok műve maradt hátra: vallási fantáziák, duók, tánczenék. A paraguayi himnusznak is ő a szerzője. Több fia volt, az egyik a Montevideóban született József. Ő örökölte apja zenei tehetségét. TRAKÁL BF.LÁNÉ BÁNYAI ETELKA MONTEVIDEO, URUGUAY A nővérem, aki Philadelphiában él, elküldte a
