Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-01 / 17. szám
SAJTÓTÜKÖR 37 osztály érettségizik; mintegy harminc gyerek. 30- 40-nel kevesebb, mint a korábbi években. Két-három osztállyal kevesebb, mint egy évtizeddel ezelőtt. És Alsó-Fehér (Alba) megyében ez az egyetlen intézmény, ahol magyarul lehet a gimnáziumot elvégezni. Az újságíró helyi kísérője, aki természetesen nem járult, nem járulhatott hozzá nevének közléséhez, a következőket mondotta:- Mi azt valljuk, ha románul tanul is gyermekeink egy része, mégis magyar közegben él, megőrzi identitását, megmarad magyarnak, mi pedig meg tudjuk őrizni azt a Bethlen Gábor-i szellemiséget, amely iskolánkat közel négy évszázada élteti. Néhány hónapja - mutat rá a riport - a Bethlen Gábor Gimnázium négy tanára - két házaspár - magyarországi áttelepülésének engedélyezését kérelmezte. A hír sok tanárban felháborodást keltett: - Ha már a tanárok is vándorbotot fognak a kezükbe - vélekedett egyikük -, akkor mi magunk zárjuk be iskoláink kapuit. Ha egy tanári állás megürül, az a veszély fenyeget, hogy román anyanyelvű szaktanárt kapunk. A magyar nyelvű tanár-Újra indul a Református Gimnázium A magyarországi Református Egyház folyamatosan egyházi kezelésbe kívánja visszavenni az 1948- as egyezményben megmaradt és 1952-ben államosított iskoláit - adja hírül a református hetilap. Elsőként Budapesten a Baár- Madas épületében indul újra a református gimnázium - tudjuk meg a cikkből úgy hogy a kormány az itt működő Móricz Zsigmond Gimnázium számára új épületet képzés gyakorlatilag megszűnt Romániában, ma csak a kolozsvári egyetem bölcsészkarán képeznek magyar szakos tanárokat Évente 5-7 diákot vesznek fel, akiket aztán második- választott - nyelvük (német, angol, francia, orosz) alapján helyeznek ki román vidékekre. A magyar tanszék állománya is látványosan csökkent: az 1968-as 32-ről az idén 12- re. Úgy mondják, a Bethlen-kollégium még így is szerencsés helyzetben van: a 12 gimnáziumi osztályból „csak” 5 a román. Másutt, főleg a Székelyföldön, 1988-ban drasztikusan csökkentették a magyar gimnáziumi osztályok számát. Megdöbbentő, ami Hargita megyében, Csíkszeredán történt: a magyar és román gimnáziumi osztályok arányát 6- I -ről 1 - 6-ra módosították! Színtiszta székelymagyar falvakban a szakközépiskolákban románul tanul a diákok zöme. A riporter helyi kísérője végezetül a következőket mondta:- Mi már rég kiszámítottuk, hogy a hatalom addig nem tud legyőzni minket, amíg itthon maradunk. És leszünk elegen, akik maradunk, pusztán, mert szégyellnénk gyáván, megvert seregként szülőföldünket elhagyni. toiMnixiiK épít, de már ennek elkészülte előtt tervezik a református gimnázium 1990-es megnyitását. A megbízott igazgató dr. Bibó István lett. „A Budapesti Református Gimnáziumért” című írás a továbbiakban közli, hogy az iskola elindításához szükséges több tízmillió forint előteremtésére az egyházi gyűjtés - itthon és határainkon túl - megindult. Jelentős adományt küldött például (I 563 500 forintot) a Német Szövetségi Köztársaság-beli rajnai egyház. A tervek szerint 1990 szeptemberében két első osztályt indítanának és A politikai közhangulatról folytatott közvéleménykutatás adatait közli a Magyar Gazdasági Kamara hetilapja. A nyárkezdet legfontosabb hazai politikai eseményének a budapestiek többsége - a megkérdezett 264 fővárosi lakos 78 százaléka - Nagy Imre és társai temetését tartotta. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának június végi ülése a második helyre szorult (54%), a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások megindulása a harmadikra (23%). Akik tudtak a KB-ülésről, azok 52 százaléka azt mondta: komoly várakozással tekintett az ülés elé. Az MSZMP-tagok és a diplomások körében ez az arány 67 illetve 64 százalék volt. Azok, akik vártak valamit az üléstől, elsősorban Grósz Károly leváltására számítottak (30%), másodsorban a reformszárny megerősödésére (19%). A főtitkár menesztését főleg a diplomások várták. A reformerek előretörését elsősorban a párttagok szerették volna látni. Amikor a megkérdezettek aszerint rangsorolták az MSZMP új, négytagú elnökségének tagjait, hogy véleményük szerint mekkora a hatalmuk, akkor Pozsgay Imre került az első, Nyers Rezső a második helyre. Amikor aszerint rangsoroltak, hogy a négy vezető menynyire rokonszenves nekik, akkor Pozsgay Imre még egyértelműbben került az első helyre. Mögötte a további sorrend: Németh Miklós, Nyers Rezső, Grósz Károly. A Nagy Imre-temetést két második osztályt, 46 tanuló pedig már az idei tanévben megkezdi az első osztályt a most újrainduló fasori evangélikus gimnáziumban. figyelemmel kísérők körében a legnagyobb visszhangot Orbán Viktornak, a Fiatal Demokraták Szövetsége egyik vezetőjének szónoklata váltotta ki: ezt 28 százalék említette megróvólag és 21 százalék dicsérőleg. Ezenkívül a hajdani budapesti munkástanács vezetője, Rácz Sándor, az Irodalmi Újság szerkesztője, Méray Tibor és az 56-os Nemzetőrség parancsnoka, Király Béla megemlékezésére figyeltek fel elég sokan. A megkérdezett budapestiek 53 százaléka elérkezettnek látja az időt október 23-a nemzeti ünneppé nyilvánításához. A közvélemény azonban megoszlik e kérdésben, mert 38 százalék nem tartaná helyesnek, 9 százaléknak pedig nincs határozott véleménye. Főleg azok helyeselnék az ünneppé nyilvánítást, akik az 1956-ban történteket jogos fegyveres harcnak, a Nagy-kormányt legitimnek, a temetést pedig a mai vezetés „elterelő” manőverének minősítették és nem tagjai az MSZMP-nek. Az emberek számon tartják azokat az országokat, amelyek rokonszenveznek a nálunk zajló változásokkal (itt Ausztria és Lengyelország került az első két helyre); míg elsöprő többséggel említették Romániát mint olyan országot, amely ellenszenvvel viseltetik hazánk reformtörekvéseivel szemben. A megkérdezettek egy része nem tartja kizártnak - mintegy egyharmaduk - Románia katonai beavatkozását: 8 százalék nagyon tart ettől, 30 százalék „csak egy kicsit”. m A politikai közhangulatról HFT1 VnACCAZDASAG
