Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-01 / 17. szám
38 KULTURÁLIS KÖRKÉP „Határokfölött is találkozhat a lélek...” Tizedszer, Nagykökényesen Balia D. Károly, kárpátaljai költő beszél a magyarság kisebbségi sorban való megéléséről Szép dolgok bölcsője ez a szép nevű, pár száz lelkes falu Heves megyében, Hatvan közelében; immár tizedik nyara, hogy a hatvani városi könyvtár hívó szavára harminc-negyven középiskolás fiú és leány táborozik itt, és tanárok, írók, tudósok, könyvtárosok pásztorolásával igyekszik tudássá, vállalássá, élménnyé emelni azt az egyszerű tényt, adottságot, hogy magyarnak született. Akkor kezdtek el itt összmagyarságban gondolkodni, figyelni a nemzet határainkon túl élő fiaira is, amikor ez még ritka tettnek számított. Akire a könyvtár, az olvasótábor „kivetette hálóját” annak - ha nem is varázsütésre, de előbb-utóbb - megélt élménye lett magyarsága, nemzete múltja és jelene, mely múltnak és jelennek része a nemzetiségi sors, része a nyugati magyarság. A nagykökényesi táborozásokhoz sosem elegendőek a szokásos tábori kellékek. Készülni kell a feltől tekezésre, a csoportvezetők évközben is öszsze-őssze hívják a reménybeli táberozókat egy-egy beszélgetésre, előadás hallgatásra, melyet az el-Ferdinandy György beszél az olvasótábor közönségének (mellette: Kulcsár Katalin rádióriporter, az olvasótábor egyik korábbi tanára és Czine Mihály) következő nyári témáról tart valamely jeles szakember. Mi mindenről esett szó az elmúlt tíz nyár során’ A honfoglalásról, az államalapításról, Bethlen Gábor és Pázmány Péter koráról, az Osztrák- Magyar Monarchiáról és Trianon következményeiről, a XX. századi magyar történelemről és irodalomról. A nagykökényesi napokat mindannyiszor a táborozok színielőadása zárja, majd néhány napos kirándulás következik -hol Erdélybe, hol a Hortobágyin, hol a kecskeméti tanyavilágba, máskor Kárpátaljára, az Őrségbe, Burgenlandba vagy a Felvidékre. Megannyi találkozás, megannyi emlék - átadni és továbbadni való; több életre szóló tehát. Az idei tábor záródélutánján más-más országból érkezett magyar tollforgatókat s kulturális mindeneseket fogadtak a táborozok terebélyes tölgyfájuk hűvösében. Czine Mihály professzor baráti, észrevétlen tanító szavai kötötték össze a bemutatkozásokat, vallomásokat: Gál Sándorét Csehszlovákiából, Balia D. Károlyét és Debreczeni Mihályé! Kárpátaljáról, Kalapáti Ferencét a Vajdaságból, Ferdinandy Györgyét Puerto Ricóból, Galambos Ireneusz főtisztelendő úrét és Szépfalusi István nagytisztelei ű úrét Ausztriából, az Érd :lyt elhagyni kényszerült ma a Szabad Európa rádió budapesti irodáját vezető Szőcs Gézáét. Az ő gondolataikat gyűjtötte csokorba a tizenöt-tizennyolc éves táborlakók idei műsora is, melyen ugyancsak megidéztettek a jelen nem lévők, nem lehetők (Kányádi Sándor, Sütő András) reményt adó hőfokkal, szeretettel. B. I. Kortörténet - zsebkönyvekben Sisak és cilinder Nem állhatom a sztereotípiákat, a sommás ráfogásokat, kivált ha azok a történelem, a politika, vagy a nemzeti karakterek meghamisítását szolgálják. A vallási, nemzeti, faji diszkriminációt és az antiszemitizmust éppúgy elítélem, mint azokat, akik tízmillió magyar fasisztát emlegetnek. Éppen ezért, híve vagyok a napjainkban örvendetesen szaporodó tényirodalomnak, amely számot kíván vetni a múlttal és a jelennel is, hogy elvesse népünk életéből, mi hitványnak bizonyult és felmutassa az értéket, az emberi, honfiúi tisztességet. E célt szolgálja a Zrínyi Kiadó múlt év óta megjelenő Sisak és cilinder című, okos és jól forgatható zsebkönyv sorozata, amelyből gróf Bethlen István és Náray Antal visszaemlékezései után, immár a harmadik, gróf Bethlen Béla önéletírása került az olvasók elé. A sorozat célja, hogy a két világháború közötti katonai és politikai elit kortörténeti értékű írásaival árnyaltabbá tegye a Trianon utáni negyed évszázad történeti értékelését. Ma már senki előtt nem kétséges, hogy az I. világháború után végveszélybe került országot gazdaságilag és politikailag konszolidáló Bethlen István miniszterelnököt képtelenség a valóságos magyar nácikkal és nyilasokkal együtt lefasisztázni. Angolszász orientációra törekvő, mérsékelten konzervatív politikus volt, aki nem ellenezte a parlamenti demokráciát, tiltakozott a zsidótörvények és Magyarország II. világháborús hadba lépése ellen, valamint Horthy kormányzót a háborúból való kilépésre ösztönözte. Szovjet