Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-09-01 / 17. szám
KRÓNIKA 7 felelősséghez csatlakozott a kormány is. Eredményekről alig lehet még beszámolni, ismerte el a szónok, ám a szándék méltánylását kérte hallgatóságától. Magyarország - mondotta ezután - a helsinki megállapodás minden pontját vállalja, s ehhez a szabadságérzést erősítő törvényekkel igyekszik garanciákat nyújtani, ilyen szándékkal készül az új emigrációs törvény. A döntő lépés azonban a garanciák tekintetében a szabad választásokon alapuló új törvényhozás lesz, amely reményeink szerint új államiságot teremt majd. Végezetül Pozsgay Imre az anyanyelvi mozgalom számára is megnyíló új lehetőségeket így jellemezte: ha itthon szabad a szerveződés, a nagyvilágban élő magyarok is a maguk módján alakíthatják ki szervezeteiket. Egy megújult, megreformált mozgalom ügyeibe kívánságra a kormány is belekapcsolódik, a gyámkodásnak azonban egyszer és mindenkorra vége. A magyarságért, a magyarságtudat megtartásáért A vasárnap esti ünnepélyes megnyitót kövrtő másnapi, együttes ülésen elsőként Lőrincze Lajos vissza- és előretekintését hallgatta meg a konferencia közönsége. Beszámolója árnyaltan jellemezte az elműt éveket, melyek során ugyan állandó volt a megújulás, bővült a tevékenységi kör, ám megtorpanások, bizonytalankodások is jelentkeztek, kompromisszumokra is szükség volt Sajnálatos változás a néhány évvel ezelőtti viszonyokhoz képest: az anyanyelvi mozgalom munkáját is hátráltatja a pénzszűke. Kevesebb tankönyvet adtak ki a tervezettnél, idén elm radt a debreceni ped gus továbbképző. A oktatás - hívta f gyeimet Lőrir VI. ANYANYELVI KONFERENCIA „A MAGYARSÁGÉRT TENNI AKARÓ SOKASÁG" Folyik a tanácskozás az Erdei Ferenc Művelődési Házban, mely az Anyanyelvi Konferenciának adott otthont V „Keresve sem találhattunk volna méltóbb helyet a 20. évébe lépő anyanyelvi mozgalom e jeles eseménye megrendezésére, mint Katona József városát, Kodály Zoltán szülőföldjét, aki a magyar nyelv zenéjének is őrizője volt” - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Lőrincze Lajos professzor, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnöke a mozgalom négy évenként sorrakerülő, vissza- és előretekintő, összegző és új feladatokat kijelölő fórumát, amelyet ezúttal Kecskeméten rendeztek meg, augusztus elején. Gaborják József, városi tanácselnök a vendéglátó Kecskemét és Bács-Kiskun megye nevében köszöntötte a tengerentúlról és Nyugat-Európából, Csehszlovákiából, Kárpátaljáról és Jugoszláviából érkezett, valamint hazai résztvevőket. A megnyitóbeszédet Pozsgay Imre államminiszter tartotta. Oly „sokasághoz” szól - mondotta -, amely „a fordulóponton lévő hazában a magyarságért tenni akar valamit”. Értékelése szerint az anyanyelvi konferenciák rendszere volt az egyik erős szál a külföldi magyarokkal való kapcsolattartásban, s most mérlegelni, elemezni kell a környezetet, a körülményeket, hogyan is legyen a jövőben. A továbbiakban Pozsgay Imre azt vázolta nagy érdeklődéssel és hosszú tapssal fogadott beszédében, mi történt az országban az előző, 1985- ös Anyanyelvi Konferencia óta. A hatalomban bekövetkezett sorsdöntő fordulatról szólt, melynek legjobb képviselői egy diktatórikus, szocialisztikus eszmekép helyett a szabad, független, demokratikus Magyarország mellett kötelezik el magukat. S ha nem is a hatalom szokása, természete a könnyű belátás, ha működnek kényszerek a válság hatására is, nyilvánvaló, hogy a dolgok a régi módon nem mehetnek tovább. Erősen bízik abban - mondotta -, hogy kialakul a nemzeti közmegegyezés a békés átmenet mikéntjéről. A kapcsolatok magyar és magyar között - húzta alá a miniszter, most már az anyanyelvi konferenciák hivatására is utalva - oly mértékben lehetnek szabadok, amilyen szabadon itthon élhetnek az emberek. Ha itthon szabaddá válnak a politikai viszonyok, megváltozik a szórványmagyarság, az emigráció tartalma is, amit - mondotta közönségének - önöknek is végig kell gondolni. A határainkon kívül élő magyarság sorsáért érzett
