Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-08-01 / 15. szám

<50 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK FEJEZETEK ERDÉLY TÖRTÉNETÉBŐL V. A szászok betelepítése A korábbiakban kiderült, hogy kerültek mai lakóhelyükre a magyarok, a székely határőrség, továbbá hogy abban az időben, a honfoglalás korában szláv töredékeken kívül más nép nem élt Erdélyben. Makkai László professzorral a középkori Erdélyről beszélgetve, első kérdésként azt kell fölvetnünk, mikor kerültek Erdélybe az ott élő szászok és a románok. Nézzük talán először a szászokat.- A szászokról szólva minde­nekelőtt azt kell leszögeznünk, hogy az érintettek nem szászok, vagyis nem Szászországból jöt­tek, hanem, mint azt a nyelvjárá­suk mindmáig bizonyítja, a mai Luxemburg területéről. Hogy őket mégis szászoknak nevezik, az egyszerűen a magyar királyi kancellária formalizmusa, mert a szász törvények szerint éltek, te­hát a magyar kancellária mind a szepesieket, mind az erdélyieket latinul saxones, magyarul pedig szászok névvel illette, s ez ment át a köznyelvbe. Ezért is használ­juk az erdélyi szász megnevezést, megkülönböztetésül a szászorszá­gi szászoktól.- Az erdélyi szászok tehát Lu­xemburg területéről jöttek. Vajon az is tudjuk-e, hogy mikor?- 1150 körül települtek be Er­délybe, II. Géza magyar király hívására. Betelepítésük valószí­nűleg az akkoriban lezajló ke­resztes hadjáratokkal függ össze, amennyiben számos német ment át a Szentföld felé az időben or­szágunkon. Ezek megismerték Magyarország helyzetét, látták, hogy viszonylag kevésbé népes, mint az akkor túlnépesedett Nyu­­gat-Európa. Első csoportjaik így kerültek Erdélybe. A szászok te­hát nem egyszerre, hanem külön­böző időkben érkeztek. A legko­rábbiak, nyilván 1150 körül, arra a területre kerültek, amit később „Altlandnak”, az Olt vidékének neveztek, ez a mai Nagyszeben és az attól keletre eső terület.- Ezt a területet okleveleink „de­­sertum"-nak, azaz pusztaságnak mondják.- Igen, de rosszul fordítjuk a desertumot, ha azt mondjuk, hogy pusztaság, mert ez itt in­kább a szó eredeti értelmét jelen­ti: elhagyott terület. Ugyanis az a táj, az „Altland”, ahová a legelső szászok érkeztek, a Sebes, a Hor­tobágy és a Sáros folyók melléke, korábban lakott volt, itt éltek ő előttük a székelyek. Hogy a ko­rábbi lakosok székelyek voltak, a helynevek is igazolják. Hiszen a Hortobágy név ismert Biharból, itt található Hortobágy falu. Bi­harban van az egyetlen Telegd, erről nevezték magukat a mai Székelyudvarhely környéki szé­kelyek. Ugyancsak Bihar megyé­ben találjuk a két Homoródot is. A Nagyszeben környéki, attól ke­letre eső szász terület tehát erede­tileg székely terület volt. Innen a székelyek a mai Székelyudvar­hely területére költöztek át, és ott jött létre Telegdszék. Más lehetett a helyzet a Besz­­terce-vidéki szász településeknél. Itt ugyanis egy nagyon régi típu­sú helynévvel találkozunk: Né­meti. A Tóti, Németi, Horváti stb. helynevek nagyon koraiak, úgyhogy elképzelhető, hogy Beszterce a dél-erdélyi szászok­nál korábban települt be. Sőt az is lehetséges, hogy Besztercétől északkeletre Radna, az első is­mert magyarországi ezüstbánya­város talán még hamarabb. Le­het, hogy már all. század végén, a 12. század elején, 1120-30 kö­rül betelepült. Ezt onnan gondol­juk, hogy egy Abu Hamir nevű arab, illetőleg muzulmán utazó, aki valamikor 1145 körül járt Magyarországon, már szól a ma­gyarországi ezüstbányákról. Biz­tos, hogy nem Selmecbányáról, hanem valószínűleg Radnáról, amely ezek szerint az első ma­gyarországi ezüstbánya volt. Azt 1 1. Szászhermány erődtemploma (15. század) 2. Szósz lakótorony Kelneken (13-14. század) 3. Az evangélikus templom és a város­háza Nagyszebenben is tudjuk, hogy lakói németek voltak, a tatárjárás idejéből még a nevüket is ismerjük. Valószínű­nek látszik, hogy ezek a német bányászok voltak a legkorábbi erdélyi német telepesek.- Amikor II. Géza király a XII. században behívta a szászokat Er­délybe, külön telepítette le őket, vagy pedig beosztotta, beékelte őket magyar falvak közé?- Erre csak következtetni tu­dunk. A Marostól délre eső egész

Next

/
Thumbnails
Contents