Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-01 / 15. szám
«KRÓNIKA Egy korszak vége Elhunyt Kádár János A 77 éves korában elhunyt Kádár Jánossal a második világháború utáni magyar történelem meghatározó alakja távozott az élők sorából - fogalmazta meg szinte valamennyi, egyébként a hangsúlyokban különböző megemlékezés. Irányítása alatt az ország, különösen a hatvanas években, jelentősen fejlődött, ekkor indultak el a gazdasági reformok, amelyek azonban a hetvenes évek elején lefékeződtek. A relatív jólét alapján létrehozott közmegegyezés, a hagyományos egypártrendszerű kelet-európai pártállam sokáig a felszín alatt tudta tartani a belső ellentmondásokat, amelyek azonban - különösen a tavaly májusi pártértekezlet után - robbanásszerűen jelentkeztek. Kádár János történelmi jelentőségét senki sem vitatja, de halálakor szinte mindenki hangsúlyozta: a történészekre váró feladat, hogy politikai pályájának értékeit és hibáit mérlegre tegyék. Kádár János több mint harmincéves országirányító tevékenységét a nemzetközi színtéren kétségtelenül elismerés övezte. A magyar kormánypárt vezetése alatt jó kapcsolatokat ápolt a nyugati munkáspártokkal is, és Magyarország a hetvenes évek közepétől aktív szerepet vállalat a kelet-nyugati párbeszéd fenntartásában. A gyász spontán megnyilatkozásainak bősége pedig azt mutatja: a közvélemény a pragmatikus politikust tisztelte benne, aki nemzetközi és belső nyomások közepette hosszan tartó létbiztonságba és viszonylagos jólétbe vezette az országot, s aki egyszerre volt irányítója és végül áldozata egy alapvető változások nélkül további fejlődésre képtelen rendszernek. Rakétavásárlási terv A magyar-román viszony fejleményei A Varsói Szerződés politikai tanácskozótestületének bukaresti ülésén Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Nicolae Ceausescu közötti találkozóra is sor került. Mint utóbb a magyar tárgyalófél megállapította, csak abban volt egyetértés, hogy Magyarország és Románia szomszédos országok. Románia hirek szerint Condor típusú közép-hatótávolságú rakétákat rém delt Argentínától, s Horn Gyula külügyminiszter ezt igen aggasztónak tartja. A La Repubblica című olasz lapnak úgy nyilatkozott, hogy „Románia részéről még nincs konkrét fenyegetés Magyarországgal szemben, de ennek a lehetőségét nem szabad lebecsülni.” Horn Gyula nézete szerint ha Európában, ahol előrehalad a leszerelés, egy kis ország olyan rakétákat szerez be, amelyeket a két szuperhatalom éppen leszerel, az az egész földrész biztonságát destabilizálhatja. Ha a rakétákat valóban telepíteni fogják - mondta a külügyminiszter -, akkor ebből Magyarországnak le kell vonnia a nemzetbiztonsága szempontjából szükséges következtetéseket. Horn Gyula szerint a román rakétavásárlási terv elősorban belpolitikai célokat szolgál. A román sajtó gyakori magyarellenes kirohanásaival együtt ez is arról hivatott elterelni a figyelmet, hogy Románia megsérti a magyar kisebbség és más állampolgárok emberi jogait. Magyar bál Bécsben Erdélyi menekültek javára Nagy sikerrel tartották meg a Szent István Szövetség ez évi hagyományos jótékony célú bálját a bécsi Auersperg-palotában. A szövetséget az első világháború után alapították azzal a céllal, hogy a külföldön élő nehéz sorsú, idősebb honfitársainkat, valamint a magyar cserkészszervezeteket támogassa. Megalapításában és további működésében a Batthyány család játszott kezdeményező szerepet. A szervezeti élet Ausztria német megszállása és az osztrák államszerződés megkötése közötti években nagyrészt szünetelt, 1955-től azonban újjászerveződött, és azóta, immár számos másod-harmad generációs magyar család bevonásával, sikeresen teljesíti vállalt feladatát. A bált, amely külsőségeiben is őrzi magyar jellegét, Batthyány-Strattmann Ádám herceg nyitotta meg. A bevétel egy részét immár több éve, így ezúttal is az erdélyi magyar menekültek megsegítésére fordítják. Ismét a régi helyén Bandholz szobor Budapesten Bandholz amerikai tábornok, az í. világháború után a Magyarországot katonai ellenőrzés alá vonó győztes antanthatalmak szövetséges ellenőrző bizottságának egyik vezetője volt. A derék katona erélyes fellépése akadályozta meg, hogy a Budapestet 1919 nyarán megszálló román hadsereg a Nemzeti Múzeum műkincseit kiszállítsa az országból. Ezért a tettéért a két világháború közötti időszakban szobrot kapott a budapesti Szabadság téren, amelyet egykor a négy magyar égtájat jelképező szoborcsoportok és a turulos országzászló is díszített. A Rákosi-érában valamennyi szobrot eltávolították helyéről. Bandholz tábornok bronzszobra előbb a Budapest Galéria raktárába, majd az amerikai követ rezidenciájának kertjébe, végül a Bush elnök látogatása előtti napokban régi helyére, az amerikai nagykövetség Szabadság téri épülete elé került.
