Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-08-01 / 15. szám
KRÓNIKA 9 AzMVSZ közgyűlése DEMOKRATIKUS TÁRSADALMI SZERVEZET - TISZTÚJÍTÁS Július 10-én a budapesti Olympia Szállodában olyan eseményre került sor, amely meghatározó az MVSZ életében. Az év elején a magyar parlament által elfogadott egyesülési törvény értelmében minden hazai társadalmi szervezetnek, pártnak meg kell alkotnia alapszabályzatát és be kell jegyeztetnie magát. A világ minden tájáról összegyűlt egyesületi vezetők, a magyarság kiváló képviselői, az elnökség hazai és külföldi tagjai, a meghívott vendégek két és félnapos munkájuk során áttekintették az MVSZ tevékenységét, a jelennel és a jövővel kapcsolatos kérdések széles körét. A közgyűlést Bognár József akadémikus, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a hazai és a külföldi magyarság képviselőit, köztük a csehszlovákiai, a jugoszláviai és a kárpátaljai magyarokét, s a nyugati világ tizenegy országából érkezett résztvevőket. Az eltelt bő harminc évet elemezve, az MVSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy minden, az MVSZ- hez hasonló szervezet működésére befolyással vannak külső és belső változások. Jelentős változásnak értékelte, hogy míg korábban, ha a hivatalos magyar politika szolidaritásról szólt, elsősorban osztályszolidaritást értett ezen, addig napjainkban a nemzeti alapú szolidaritás a fő érték. Helyesen, mert a nemzet állandóbb, maradandóbb kategória. A Magyarok Világszövetsége utóbbi három évtizedes tevékenységéről szólva az eredmények között említette az anyanyelvi mozgalom elindulását és kibontakozását, a külföldi magyar képzőművészek nagy, közös tárlatait, a Magyar Fórum által szervezett értelmiségi találkozókat. Megjegyezte, hogy a szomszédos országok magyarságának az MVSZ munkájába való bevonása volt talán az a kérdéskör, amely a legnehezebben közeledett a megoldáshoz. Az MVSZ elnöke megnyitó-előadásában aláhúzta: az MVSZ igényt tart a különböző politikai pártok részvételére. A résztvevők ezt követően áttekintették az MVSZ alapszabályának tervezetét. Széles vita bontakozott ki, amelynek során több módosítást is eszközöltek. A vita végeztével elfogadott dokumentum leszögezi: az MVSZ demokratikus társadalmi szervezet. (Az alapszabály teljes szövege lapunk következő két oldalán olvasható.) Charody János ausztrál üzletember - aki egyébként tagja volt az ausztrál miniszterelnök vezette hazánkban járt delegációnak is - hozzászólásában beszélt az ötödik kontinens hatvanezres magyarságának számarányához képest igen jelentős szerepéről, s úgy vélekedett, az MVSZ egyik legfontosabb feladata kell hogy legyen a különböző országok egyesületi vezetői közötti kapcsolatépítés. Sidó István, a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Szövetségének főtitkára röviden ismertette a szövetség sokrétű kultúramegőrző tevékenységét, majd elmondta: jogos elvárása a csehszlovákiai magyarságnak, hogy államalkotó nemzetként kodifikálja az ország készülő új alkotmánya. Amint azt is elvárják, hogy ne csak tiltsa, büntesse is az új csehszlovákiai alkotmány a nemzetiségi viszályok szítását. A nyugat-berlini Papp Tibor figyelmeztetett, hogy a világszerte működő kisebb magyar egyesületekkel se lazuljanak a kapcsolatok, mert közülük jó néhánynak a fennmaradása forog veszélyben. Pomogáts Béla úgy fogalmazott, hogy a közgyűlésen egy államosított testület társadalmasítása, a nemzet kezébe való viszszaadása folyik. Javaslatára a Magyarok Világszövetsége választmánya két memorandumot bocsátott ki: az egyik a romániai magyarság nemzetiségi jogainak semmibevétele ellen emel szót, a másik pedig a kolozsvári egyetem magyar tanára, Gyimesi Éva mellett áll ki, aki - diákjaihoz csatlakozva - az ellen tiltakozott, hogy a magyar nemzetiségű végzősök csak románok lakta területen kaphatnak állást. Meleghy Gyula, NSZK-beli gyáriparos egy Nagy Imre szobor felállítását, a Münnich Ferenc utca Nagy Imre utcává való átkeresztelését, valamint egy reprezentatív második világháborús emlékmű létrehozását sürgette. Ugyanakkor többen figyelmeztettek arra, hogy - bár azt is el kell mondanunk ami fáj - ne feledkezzünk meg a fő feladatról, az MVSZ újjászervezéséről. A szlovéniai Varga Sándor például úgy fogalmazott, hogy vannak mélységes politikai kérdések, amelyeket az MVSZ nem tud megoldani. Sok mindent azonban megtehetne a környező országok magyarsága érdekében is, amit nem lenne jó, ha háttérbe szorítana az aktuálpolitizálás. A közgyűlés második napjának második felében került sor az MVSZ vezetésének megújítására. A választmány és az elnökség meghatározott időtartamú és meghatározott célú megbízatást kapott: fő feladata, hogy előkészítse és megszervezze a magyarok III. világkongresszusát, 1992-ben. A jelölőbizottság javaslata kapcsán hosszú, olykor szenvedélyektől elragadott vita bontakozott ki. Végül a szavazás egyértelmű eredményt hozott. Az elnök ismét Bognár József, a főtitkár Randé Jenő, s a közgyűlés résztvevői elfogadták a választmány 60 tagját. A névsor a 12. oldalon olvasható. A taggyűlés zárónapján a ki- és bevándorlási törvénytervezetről tartott élénk érdeklődéssel kísért előadást dr. Timoránszky Péter, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A tervezet a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányához igazodva alapvető jognak ismeri el a lakhely szabad megválasztását, a ki- és bevándorlást. Vagyis a döntést nem kell indokolni, a kivándorolni szándékozónak csupán igazolnia kell, hogy nincs köztartozása. A tervezet leszögezi: minden külföldön élő magyar állampolgár elidegeníthetetlen joga a hazatérés, ide értve a kettős állampolgárokat is. A jelenlévők kérdéseire válaszolva az előadó rámutatott: a visszahonosítási és hazatelepülési kérelmeknél valamennyi magyar vagy magyar származású külföldi állampolgár előnyt élvez. A hazatelepülök - az eddigiektől eltérően - nyugdíjukat ezután kamatozó devizaszámlán tarthatják. Ezzel a közgyűlés programja véget ért. A külföldi egyesületek nevében Mangold Gyula (Dánia) köszönte meg a meghívást és a részvételt.
