Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-07-28 / 14. szám
6 HIRDETÉS Az országgyűlésről Fegyveres, fegyver nélküli és polgári szolgálat Az MSZMP újonnan választott elnöksége első nemzetközi sajtóértekezletét tartja. Balról jobbra: Grósz Károly főtitkár, Major László pártszóvivő, Nyers Rezső elnök, Németh Miklós miniszterelnök és Pozsgay Imre államminiszter A Parlament legutóbbi ülésén napirendre került kérdések közül a honvédelmi törvény módosítását kísérte a legnagyobb érdeklődés. A sorköteles fiatalok ezután nemcsak a fegyveres és a fegyver nélküli katonai szolgálat közül választhatnak, hanem polgári szolgálattal is eleget tehetnek kötelezettségüknek. Emellett mostantól fopva minden sorköteles szamára rövidebb lesz a szolgálati idő, egységesen 28 hónap. A magyar törvényhozás a polgári szolgálat lehetőségét megteremtve egyúttal arról is intézkedett, hogy megszüntessék a katonai szolgálat lelkiismereti okokból való megtagadása miatti büntetőeljárásokat, a folyamatban lévő - s az elmúlt hónapokban a törvényelőkészítés idejére már felfüggesztett - büntetések végrehajtását és 4 már letöltött büntetések minden jogi következményét. (Magyarországon évente mintegy hetven fiatalt sújtottak börtönbüntetéssel a katonai szolgálat megtagadása miatt.) A büntető törvénykönyv módosítását eredetileg szélesebb körben tervezték, de a parlament mostani ülésén eltekintettek ennek megvitatásától. Az ülésszakra a kormány több törvényjavaslatot is beterjesztett, így a politikai pártokról; az alkotmánybíróság felállításáról ; a köztársasági elnöki A reformerek előretörése Június végén átalakították a kormányzó Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőségét. A Központi intézmény létrehozásáról szólókat. E törvények egyfajta garanciái lennének a most folyó politikai átalakulásnak. Nem sokkal az ülésszak megnyitása előtt azonban a kormányzó MSZMP, az Ellenzéki Kerékasztalba tömörült új pártok és szervezetek, valamint a hagyományos mozgalmak és szervezetek Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter tárgyalócsoportjai fontos megállapodásra jutottak politikai egyeztető fórumukon. Kötelezték magukat, hogy a soron következő választásokra a többpártrendszer jegyében készülnek fel, lehetséges eszközeik közül pedig kizárták az erőszak alkalmazását. A megállapodások értelmében a Magyar Szocialista Munkáspárt felkérte a kormányt: az átalakulás sarkalatos kérdéseire vonatkozó törvénytervezeteket még a parlamenthez való beterjesztése előtt, érdemben bocsássa vitára a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon. A kormány ezért vonta viszsza a már előkészített néhány törvényjavaslatot. Bizottság - szenvedélyes és reformszelleműnek mondott - ülésén négytagú elnökséget állítottak a párt élére, s pártelnökké azt a Nyers Rezsőt választották, aki a hatvanas évek óta a reformok elismert híve, ám másfél évtized után csak tavaly került vissza a párt vezetésébe. Grósz Károly megtartotta főtitkári tisztét, és a továbbiakban a párt belső, szervezési, irányítási kérdéseivel foglalkozik. Rajtuk kívül a radikális reformszámy vezetőjének számító Pozsgay Imrét, valamint Németh Miklós miniszterelnököt választották be az elnökségbe. A Központi Bizottság 21 tagúra bővítette az eddig 9 személyből álló Politikai Bizottságot. A Magyar Szocialista Munkáspárt előrehozott kongresszusát október 7- re hívták össze. Bel- és külföldi megfigyelők egyaránt a kormánypárton belüli reformszámy sikereként értékelik a Nyers Rezső vezette négytagú elnökség megválasztását. Az elmúlt hetekben a párt számos helyi szervezete gyökeres megújulást és hiteles, új vezetőt követelt a párt élére. Magát Grósz főtitkárt is sok bírálat érte. Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság első titkára elmondta, Grósz Károly főtitkárnak és Pozsgay Imre államminiszternek egyaránt jelentős ellenzéke van a párton belül. Grószszal szemben már tavaly megrendült a bizalom, amikor gyakorlatilag eredménytelenül tárgyalt Ceausescu elnökkel a romániai magyarság helyzetéről. Jassó szerint a főtitkár a legnagyobb politikai hibát akkor követte el, amikor kijelentette, hogy az 1956-os miniszterelnök Nagy Imre és társai elleni halálos ítélet nem volt politikai döntés. Ez az álláspont akadályozta meg, hogy a kivégzettek újratemetésén a kormánypárt hivatalosan is képviseltesse magát. Nyers Rezső pártelnök kijelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt új vezetése útitársnak tekinti mindazokat a szervezeteket, amelyek a demokrácia és a jogállam létrehozását kívánják. Pozsgay Imre úgy fogalmazott, hogy a párton belüli különféle áramlatok az őszre kitűzött kongreszszus előtt közös nevezőre jutottak abban, hogy az eddigi politikai szervezet nem életképes. A Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény elítéli a párton belüli konzervatív ellenzéket, amely ellenzi a többpártrendszert és a vegyes tulajdonú gazdaságot. A közlemény egyúttal elmarasztalja az utóbbi idők néhány ellenzéki, szovjetellenes megnyilvánulását is, és elutasítja azokat a csehszlovákiai és romániai véleményeket, amelyek szerint ellenforradalmi jelenségek lennének Magyarországon. Nyers Rezső az MSZMP elnöke
