Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-07-28 / 14. szám

KRÓNIKA 7 LEVÉLVÁLTÁS az emberi jogok romániai megsértéséről Az amerikai kongresszusban jelentős akció bontako­zott ki az emberi jogok romániai sorozatos megsértése el­len. Határozott intézkedéseket sürgetve először 53 szená­tor fordult levélben Bush elnökhöz, majd száznál több képviselő fogalmazta meg véleményét. A szenátorok le­velüket eljuttatták dr. Szűrös Mátyáshoz, a magyar par­lament elnökéhez is, aki válaszolt az amerikai politiku­soknak. Lévén szó széles érdeklődésre számot tartó té­máról, az alábbiakban közöljük a szenátorok levelét és Szűrös Mátyás válaszát, amelyet mind az 53 aláíró szená­tor személyre szólóan megkapott. Alábecsültük Ceausescu brutalitását G. Bushnak, az USA elnökének Fehér Ház Washington Kedves Elnök Úr! Kérjük Önt olyan ame­rikai politika gondos ki­munkálására a román kor­mány viszonylatában, amely ténylegesen számoí az emberi jogok e kor­mány által történő folya­matos durva megsértésé­vel. Amikor a Kongresszus felfüggesztette a legna­gyobb kedvezmény státu­sát Romániának 1987- ben, azt gondoltuk, hogy a román állampolgárok emberi jogainak a Ceau­­sescu-rezsim általi meg­sértése elérte a mélypon­tot. Sajnos alábecsültük brutalitását, mivel a hely­zet még rosszabb lett. Románia fokozatosan a legelnyomóbb ország lett a keleti blokkban. Romá­nia valójában kényelmet­lenné vált még a Varsói Szerződés-beli szövetsége­sei és a Szovjetunió szá­mára is. Ceausescu elnök folytatja azon tervének megvalósítását, amely az ország 13 ezer falusi tele­pülése felének megsemmi­sítésével és a családok komfort nélküli agráripari centrumokba való kény­szerű áttelepítésével jár együtt. Szisztematikusan pusztítják el a családi há­zakat, a templomokat, a temetőket, a zsinagógákat, a hagyományos népi épí­tészetet, a sovány élelmi­szer-termelés magánforrá­sait. A hívőket naponta fe­nyegeti a letartóztatás és vallatás veszélye Románia rettegett titkosrendőrsége, a „Securitate” részéről. Emellett jól bizonyítható a romániai nemzeti ki­sebbségek, különösen a magyar nemzetiségűek el­nyomása, amely egyre ke­ményebbé válik. Romá­nok tízezrei, többségük­ben magyar anyanyelvű­ek, a szomszédos Magyar­­országra menekülnek. Ez az első hatalmas exodus egy kommunista ország­ból egy másik kommunis­ta országba. E visszaélé­sek mértéke nem kerülte el a világ figyelmét. Múlt hónapban az ENSZ Em­beri Jogi Bizottsága nagy többséggel megszavazta egy „speciális rapportőr” kinevezését, hogy az vizs­gálatokat folytasson az emberi jogok helyzetéről Romániában, különös te­kintettel a falvak lerombo­lására és több mint egy­millió parasztgazda erő­szakos kollektivizálására. Számos európai nemzet parlamentje határozatok­ban ítélte el a román fal­vak elpusztítását és az Eu­rópa Parlament szintén jó­váhagyott egy, az emberi jogok Románia általi megsértését elítélő határo­zatot. A helyzet olyan ko­moly, hogy hat korábbi román hivatalos személyi­ség vette a bátorságot és levelet küldött Ceausescu elnöknek kifejezve aggo­dalmát az elnök erőszakos kollektivizációs politikája és más visszaélései miatt. Levelükben elismerik, fenti lépésükkel „szabad­ságukat, sőt életüket is kockáztatják”. Valóban zaklatták, vagy letartóztat­ták őket. Helyeseljük, hogy kor­mánya elutasítja a magas szintű találkozókat a ro­mán kormány képviselői­vel válaszul a hat korábbi hivatalos személy elnyo­mására, de további ak­ciókat sürgetünk. A kül­ügyminisztérium jelentet­te, hogy a nyugati nemze­tek között Franciaország visszahívta nagykövetét és lemondta tervezett gazda­sági tárgyalásait. Az NSZK szintén lemondta a gazdasági találkozókat és a tudományos együttmű-Eljutott hozzám annak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének cím­zett levélnek a szövege, amelyet Ön is aláírt, s amely az emberi jogoknak a román kormány által történő megsértésével fog­lalkozik. Úgy gondolom, hogy e probléma az egész civili­zált világ ügye, hiszen ez mindazoknak a román kormány által is vállalt kötelezettségeknek a sem­mibe vételét jelenti, ame­lyek fontos biztosítékai a humánus értékek megőr­zésének az egész földön, így Romániában is, legye­nek azok a románok, a magyarok, a szászok vagy a szerb nép és nemzetiség értékei. Különösen súlyosan és érzékenyen érint e kérdés ködési programokat Ro­mániával. Anglia, Fran­ciaország és az NSZK be­fagyasztott valamennyi magas szintű kormánykö­zi kontaktust. A korábbi adminisztrá­ciók azzal érvelve, hogy fenn kell tartani befolyá­sunkat, vonakodtak vála­szolni a romániai jogsérté­sekre. Végül ez nem ered­ményezett tartós javulást a román nép számára az alapvető emberi jogok te­rületén. Az Ön új vezetése mel­lett mi nagy potenciális le­hetőséget látunk arra, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzünk Románia el­nyomottjainak szabadsá­gára. Hisszük, hogy a je­len helyzet erőteljesebb diplomáciai reagálást és esetleg gazdasági szankci­ókat is követel. Mint az emberi jogokért küzdők­nek erőteljes kiállásunk Románia állampolgárai mellett igen határozott. 1989. május 4. (53 szenátor aláírása) bennünket, hiszen a mai Magyarország lakosságá­nak több mint egyötöde él magyar anyanyelvűként és csupán ezért elnyomott nemzetiségként Romániá­ban. Bizakodó érzéssel tölt el, hogy az Amerikai Egyesült Államokban is aggódó figyelemmel kísé­rik felelős politikai ténye­zők a Romániában törté­nő, a magyar nemzetiséget kiváltképp sújtó jogsérté­seket és tenni akarnak azok ellen. Budapest, 1989. május 25. Tisztelettel: Dr. Szűrös Mátyás a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének elnöke A figyelem bizakodással tölt el

Next

/
Thumbnails
Contents