Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-19 / 12. szám
HOBBI Adhatok egy névjegyet?- Állandó vásárlója voltam egy könyvritkaságairól nevezetes antikváriusnak. Egy alkalommal elmondta bánatát: „nézze, ezt vásároltam” - mondta, és elém tett egy gyönyörű névjegytartót, amelyben mintegy kétszáz mívesen nyomott vízitkártya sorakozott. Többségük a Bach-korszak Pesten állomásozó katonatisztjeinek névjegye volt, amelyet a polgári családoknál tett látogatásuk alkalmával nyújtottak át vendéglátóiknak. „Ki lesz az az őrült, aki megveszi tőlem ezt a gyűjteményt?” kérdezte az antikvárius. Nos, én lettem - mondja Bajor Nagy Ernő író és újságíró, aki gyűjteményét azóta alaposan kibővítette: ma már tízezernél több darabból áll a kollekció. Akadnak köztük főrendek, politikusok, kiváló művészek névjegyei, és olyanoké is, akik Faltól falig, mennyezettől padlóig zsúfolt könyvespolcok fogadják a látogatót Bajor Nagy Ernő Pozsonyi úti lakásában. Jó tízezernyi kötet, köztük nem egy muzeális érték árulkodik tulajdonosának vérbeli gyűjtőszenvedélyéről. Ezúttal azonban nem a könyvgyűjteményről, hanem egy másik hobbijáról szeretnénk beszélgetni és olvasóinknak képet adni. Az asztalon több tucat névjegykártya, a ritka gyűjtemény töredéke vár éppen rendszerezésre. Vajon hogyan lett a szép könyvek szerelmese a ritka névjegyek vadásza is? § nemcsak nevüket nyomtattak a kártyára, hanem rangjait, foglalkozásait, kitüntetéseit is. Egy másik névjegyet tulajdonosa aláírásával is ellátta. Itt látható egyebek közt Gobbi Hilda erőteljes aláírása, és egy szálkás betűkkel írt üdvözlet „Atrhur bácsitól”. Arthur bácsi pedig nem más, mint Görgey Arthur. Jólesik tallózni az elmúlt száz esztendő névjegyei között. Aztán elkészítem a fotókat és búcsúzom, amikor Bajor Nagy Ernő megkérdi. „Apropó, nincs véletlenül egy névjegyed?” De van. FÉNYES TAMÁS 6
