Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-06-19 / 12. szám

FŐZŐCSKE Hortobágyi ízek óöcrözó' wM Uyjtw Nyitva : 11-23 h* Vasárnap szünnap Budapest V Vigadó tér 2. tel..-181-598 e ú Debrecen közvetlen szom­szédságában terül el, mégis külön világ a Hortobágyi puszta. Amikor az ember elő­ször pillant körbe a „kilenc­­lyukú hídról” a végtelen la­pályon - egyetlen hatalmas síkságot lát, amelynek egy­hangúságát csak egy-egy le­gelésző marhacsorda, birka­nyáj, vagy valamely távoli fa­csoport szakítja meg. De ké­sőbb kiderül, hogy a puszta tele van élettel. Ha közelebb­ről megismeri az ember, kitű­nik, hogy mindegyik részé­nek más-más arca van. Más hangulata van ott, ahol a mé­nes paripái nyargalásznak, más, ahol libák tízezreitől fe­hérük a puszta... megint más, ahol a halastavak vize kéklik. Ám a puszta legna­gyobb részét őseredeti, ter­mészeti valóságában látni: a Hortobágyi Nemzeti Park 52 ezer hektáros területe ritka növények, pusztulással fe­nyegetett állatfajok mene­dékhelye. Megmaradtak itt a vadvizek, amelyek tavaszi­őszi madárvonulások idején tőkés récéknek, vadludaknak szolgálnak pihenőhelyül, vannak erdők, amelyekben kékvércsék fészkelnek, szikes tavak, amelyek sajátos nö­vény- és állatvilágot őriznek. Itt-ott egy-egy szelíd domb bontja meg a végtelen rónát: a nép „kunhalmoknak” neve­zi, s a 12-13. században bete­lepült kunokkal hozván kap­csolatba őket. A valóságban a régészeti ásatások a halmok alatt négy évezred előtti bronzkori temetőkre bukkan­tak, amelyek fölé dombot hordtak össze a róna hajdani lakói... nál, bevezetőnek az ebédhez. Majd a nevezetes hortobágyi palacsintára kerül sor, amely - mint kitűnik - kétféle válto­zatban is létezik. A palacsin­tatésztába mindkét esetben borjúpörköltet, vagy csirke­paprikást (esetleg sertéspap­rikást) töltenek, borssal, tej­föllel, köménymaggal, papri­kával ízesítve, ám a további­akban a palacsinták sorsa el­tér egymástól a kétféle válto­zatban. Az egyiknél pörköl­­tes-tejfölös mártással öntik le, úgy tálalják, a másik eset­ben a töltött palacsintákat külön kirántják, majd tartár­­mártással szervírozzák. A csárda különösképpen jeles­kedik bárányhúsból készült ételekben, mivel a pusztán ki­váló húsú állatokat tenyészte­nek. A „báránymájas tálban” a hagymával, paprikával pirí­tott májdarabok és a rántott májszeletek fölséges együt­test alkotnak. A puszta szegélyén lévő másik csárda egy hajdani be­tyár, Patkó Bandi nevét vise­li, mivel ez volt kedvenc mu­latóhelye a hagyomány sze­rint. Itt is hamisítatlan horto­bágyi fogással kínál a ven­déglős. Ürühúsból készült gulyáslevessel, amibe galus­kát főztek. RECEPTEK Hortobágyi palacsinta Hozzávalók: 10 palacsintá­hoz 300 g borjú-, sertés- vagy csirkepörkölt, 2 dl tejföl, 1 kávéskanál liszt. A pörköltet felvágjuk apró darabokra, a csirkepörköltet kicsontozzuk. Ezután a tej­fölben elkeverjük a lisztet, s azzal a pörkölt levét besűrít­jük, néhány kanállal a már­tásból a húst összekeverjük. Ezzel a húsos masszával megtöltjük a palacsintákat, majd összegöngyölve tűzálló tálba helyezzük őket és leönt­jük a megmaradt mártással. Sütőbe tesszük, alaposan át­­forrósítjuk, úgy tálaljuk. A másik változat készítésé­nél a megtöltött palacsintá­kat kirántjuk, majd 2 tojás­sárgából, 2 dl tejfölből, némi olajjal, mustárral, citromlé­vel, sóval, pici cukorral tar­­tármártást keverünk, s azzal szervírozzuk. Báránypaprikás Hozzávalók: 800 g bárány­comb, 1 fej vöröshagyma, 1 db tejföl, 2 evőkanál zsira­dék, só, pirospaprika, I ká­véskanál liszt, 1 dl száraz vö­rösbor. A zsiradékban az apróra vágott hagymát megpirítjuk, paprikát hintünk rá, kis vizet adunk hozzá és fedő alatt to­vább pároljuk. A kockára vá­gott húst hozzáadjuk, sóval ízesítjük, vörös bort öntünk hozzá és puhára pároljuk. Amikor jól átfőtt, a liszttel el­kevert tejfölt a mártáshoz ad­juk, és azzal besűrítve még egyszer átfőzzük. Galuská­val, savanyúsággal tálaljuk. Hortobágyi rostélyos Hozzávalók: i kg rosté­lyos, I fej vöröshagyma, 1 ge­rezd fokhagyma, 2 evőkanál liszt, 2 evőkanál zsiradék, 1 zöldpaprika, 1 paradicsom, só, majoránna, köménymag. A húst felszeleteljük, a sze­leteket meglisztezzük, majd forró zsiradékban mindkét oldalukon átsütjük. A húst kivesszük a zsírból és abban megpirítjuk az előzőleg apró­ra vágott vöröshagymát. Hozzáadjuk a szétnyomko­dott fokhagymát és a többi fűszert is. Ezután a serpenyő­be hozzáadjuk a hússzelete­ket, melléjük rakjuk a felvá­gott zöldpaprikát, paradicso­mot. Kevés vizet adunk hoz­zá és fedő alatt puhára párol­juk. Főtt burgonyával, sava­nyúsággal tálaljuk. Palacsintafelfújt Hozzávalók: 400 g liszt, 50 g mandulabél, 50 g mazsola, fél citrom héja, 6 dl tej, 9 to­jás, 200 g cukor, só, 3 dl tej­föl, 1 evőkanál vaj. A lisztből, 3 db tojássárgá­jából, 6 dl tejből kevés cukor­ral, sóval és 2 db tojásfehérje kemény habjával palacsinta­tésztát készítünk. Kisütjük, vékony metélt formára vág­juk. A finomra tört mandula­belet, a mazsolát, fél citrom reszelt héjával, 3 dl tejföllel, 6 db tojássárgával és 150 g cukorral kikeverjük. A tésztá­ra öntjük, közékeverjük a többi tojásfehérjéből készí­tett habot is. Gőzben kifőz­zük, melegen tálaljuk. HALÁSZ ZOLTÁN 7 Csárdák, hortobágyi fogások... A kilenclyukú híd közelé­ben lévő Hortobágyi csárda híres, ősrégi evő-ivóhely a puszta szívében; a legkorábbi írásos emlék róla 1699-ből való. Petőfi Sándor 1842-ben benne írta versét a „Hortobá­gyi korcsmárosné”-ról, Her­mann Ottó itt időzött, amikor a pásztorélet hagyományait tanulmányozta a századfor­dulón a Hortobágyon. A csárda mai vendéglőse, Nagy Géza, ízes pásztorlevessel kí­1

Next

/
Thumbnails
Contents