Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-19 / 12. szám
MENTSÜK MEG ÉRTÉKEINKET! A Budai vár után Hollókő is az ENSZ „világörökség”-listájára került. A festői szépségű település népi műemlékeinek helyreállítását fotókon kísérhettük nyomon az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) várbeli székházában. A vendégkönyv tanúsága szerint szép számmal érdeklődtek e különleges műemlék falu iránt. A műemlékvédelem hosszú évekig mostoha gyerek volt Magyarországon. A várakban, kastélyokban a régi rendszer örökségét látták s a templomok, népi műemlékek felújításától is sokan sajnálták a pénzt, csak az volt érték, ami új. A gazdátlanság, a felelőtlen kezelés következtében óriási károk keletkeztek. A jelentős szemléletváltozást - a nagypolitika változásai mellett - a honismereti mozgalom, majd a városvédő, szépítő egyesületek is segítették. Dr. Román András az OMF Műemlékfelügyeleti osztályának vezetője bizakodó hangulatban fogad:- A sok évtizedes elhanyagoltság, pusztítás után, a rossz gazdasági helyzet ellenére ma könynyebb a műemléket védeni, mint 20-25 évvel ezelőtt. Most azért támadnak minket, hogy nem védjük eléggé a műemlékeket, szemben a korábbival, amikor pocsékolásnak minősítették a munkánkat. A települések vezetői most nem bontási kérelmekkel jönnek, hanem ajánlják a maguk szerény kis pénzeszközét és ehhez kérnek további segítséget. Ez óriási előrelépés. Nagy öröm számunkra, hogy a lelkes lokálpatrióták a városvédő-szépítő egyesületekbe tömörülve, elszántan védik saját lakókörnyezetüket, jelentősen hozzájárulva a mi eredményeinkhez. „Egy üzem, egy műemlék” akciónk abban az időben kezdődött, amikor az üzemek önfenntartása kétségessé vált, ezért nem annyira hatékony. De például Székesfehérvárott a Rácz utcai együttes megmentését - egy új lakótelep tőszomszédságában - az Ikarusz és több más gyár vállalta magára, nélkülük már elpusztult volna.- Országos felháborodást váltott ki az a hír, hogy a budai Várban, külföldi beruházással újabb szállodát terveznek. Van-e ilyen esetben az OMF-nek vétójoga?- Nincs. A tárgyalások nem a mi szintünkön folytak. Marjai József, korábbi miniszterelnök-helyettes megállapodásokat kötött külföldi vállalatokkal anélkül, hogy minket tájékoztatott volna. A várbeli szállodaépítést végül a lakossági tiltakozás akadályozta meg, amiben nem kis része volt annak a Magyar Nemzetben megjelenő cikksorozatnak, amelyért írója joggal kapta meg a műemlékvédelem sajtódíját. Egyébként a várnegyed rekonstrukciója befejeződött, a vári együttesből csak a Sándor palota és a régi Honvédelmi Minisztérium sorsa nem dőlt még el. Magánvéleményem szerint a Sándor palota Magyarország leendő köztársasági elnökének rezidenciája lehetne, az egykori HM-ből pedig a váregyüttest kiszolgáló épület, műhelyekkel, gondnoksággal, üzemi étteremmel. Az országban folyó jelentősebb műemléki helyreállítások közül a szakember kiemelte az ozorai várat, amely helyi összefogással és segítséggel a környék reprezentatív kulturális központja lesz. Ozorai Pipó egykori fészkét még a 18. században alakították át magtárrá, s most a műemlékes szakemberek jóvoltából újjáéled a reneszánsz vár. A közvéleményt sokat foglalkoztató gödöllői Grassalkovich kastélyról még nincsenek ilyen jó hírek. A szociális otthon kiköltözött belőle, az orosz katonák is kiürítették az általuk használt épületszárnyat, de a helyreállítás olyan óriási összegekbe kerülne, hogy egyelőre nem akadt rá vállalkozó. Sokak véleménye szerint a kastély adottságainál fogva egyáltalán nem alkalmas szállodának, hiszen ez az egykori királyi kastély, óriási reprezentatív terekkel és kevés szobává alakítható helyiséggel rendelkezik. Hasznosítására most alakult meg egy magyar-francia társaság. Román András ezzel kapcsolatban elmondta: 1981, azaz a 18
