Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-06-19 / 12. szám

1. Ozorai Pipo reneszánsz vára 2. A fóti római katolikus templom 3. A Vár esti látképe 4. Talán nemsokára a „világörökség" része lesz: Pécs FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY ÉS MTI kastélyhasznosítási program jó­váhagyása óta egyetlen külföldi tőkével megvalósuló felújítás sem történt. Szép eredményekkel folynak ugyanakkor a városreha­bilitációk Győrött, Hollókőn, Pé­csett és indulófélben Székesfe­hérvárott. A szerteágazó munká­ból feltétlenül említést érdemel a pécsi ókeresztény sírkamrák mű­emléki rekonstrukciója. Elkészült a mauzóleum (így nevezik a mű­emlékesek), befejezés előtt áll az egyik sírkamra s rövidesen hoz­zákezdenek a másikhoz is. Igen becses ritkaságról van szó, hiszen Itálián kívül nincs több ilyen fes­tett sírkamra a világon. Szó van arról, hogy Pécsnek az a része, ahol a sírkamrák, a püspökvár és a dzsámi található, mint évezre­dek kultúráinak egymásra réteg­ződése, szintén „világörökség” lesz.- De mit is értsünk korszerű mű­emlékvédelem alatt? - kérdeztem Román Andrástól.- A műemlékellenes hullám után 1957-től beszélhetünk ha­zánkban műemlékvédelemről. Ez egy igen sokrétű tevékenység, mert a helyreállításon kívül bele­tartozik az oktatás, az ifjúság ne­velése és a propaganda is. Tavaly például egy nagy országos közép­iskolai vetélkedőt szerveztünk „Örökségünk őrei” címmel. Hat­ezer középiskolás vett ezen részt, nagyon szép eredménnyel. Ezút­tal is szorosan együttműködnek a városvédőkkel, akik egyébként is nagy súlyt fektetnek az ifjúság nevelésére. Ezt szolgálják a vá­rosvédő ifjúsági táborok is.- Ha a gondjainkról nem is be­széltem, azért egy régi pana­szunkról mégis szólok: a Művelő­dési Minisztérium műemlékügy­­gyel nem foglalkozik. A jelenleg érvényes rendeletek szerint a mű­emlékvédelem kultúrpolitikai hasznosítása a feladatunk, de semmit nem tesznek ezért. Igen nagy szükség lenne egy önálló műemléki törvényre, amely mindezt szabályozná. Ez pedig botrányos, mert Magyarország talán az egyetlen kultúrország, amelynek nincs önálló műemlék­­védelmi törvénye. Az új törvény­től azt várnánk: mondja ki, hogy az építészeti örökség az ország ré­sze, intézkedjen a pénzügyekről, a tudati és gazdasági hasznosítás­ról. A műemléki kategóriák régen elavultak. Jelenleg 10 ezer védett objektumunk van, de az építésze­ti örökség ennél sokkal szélesebb. Nem akarjuk valamennyit műem­lékké nyilvánítani, de szabályoz­ni kell, hogy a helyi tanácsok, kö­zösségek, mi módon védjék építé­szeti örökségüket. Törvényjavas­latunkat eljuttattuk az országgyű­lés építészeti bizottságának.-Az ICO MOS (Műemlékek és Történelmi Együttesek Nemzetközi Tanácsa) Magyar Nemzeti Bizott­sága az OMF-fel együttműködve ez év őszén nemzetközi konferenci­át rendez Magyarországon. Mi­lyen alkalomból?- A Velencei Karta 25. és a zsámbéki templomrom helyreállí­tásának 100. évfordulója tisztele­tére - válaszolja Román András, az ICOMOS Magyar Nemzeti bi­zottságának elnöke. - Nem kis büszkeséggel említem, hogy a zsámbéki templomrom helyreállí­tását háromnegyed évszázaddal korábban, a Velencei Karta maj­dani szellemében végezték el. A magyarországi műemlékvédelem - panaszaim ellenére is - szép eredményeket mutathat fel. A hamburgi FVS alapítvány (a Her­­der-díjat is ők alapították) Győr városának ítélte az idei egyik Eu­rópai Aranyérmet, kiemelkedő műemlékvédelmi tevékenységé­ért. ZIKA 19

Next

/
Thumbnails
Contents