Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-06-19 / 12. szám

és legfontosabb lépés, amelynek sikeres megtétele nélkül minden más eredménytelen lesz. Magyar - magyar közötti kapcsolatot sem egyoldalú szerep­­vállalással, sem más pótszerrel kiépíteni nem le­het, csak őszinte, demokratikus alapon, a demok­ratikus formák figyelembevételével. Úgy lett vol­na jó, ha az otthon élők és nyugati magyarok is eredetiben olvashatnák, tanulmányozhatnák az MSZMP Politikai Bizottsága által elfogadott (és el nem fogadott) „ajánlásokat”, vagy a javasolt intézkedéseket tartalmazó dokumentumot. „A dokumentum természetesen nem hagyható titok­ban” - mondta Tabajdi Csaba. Kár, hogy nem közölte, hogy mikor hozták vagy hozzák azt és milyen formában nyilvánosságra. A hazulról jövő hírek egyébként szinte minden téren és formában egy bizonyos fokú szellemi és politikai bizonytalanság, tisztázatlanság jellegét viselik. Ez amennyire nem meglepő, annyira ért­hető - de nem tűrhető, mert a tisztulás ellenségé­vé válhat. BÁCSALMÁSI ISTVÁN KING CITY. KANADA. Amikor a „Magyar Hírek” címlapján meglát­tam a Dohány utcai zsinagóga kupoláját - szoká­somtól eltérően - azonnal átmenem a 15. oldalra. A cikk olvasása közben felháborodtam. Tudomá­sul kell venni azt a szomorú tényt, hogy ami Ma­gyarországon történt, azért nem csupán a csendő­rök és a nyilasok felelősek! Ami Magyarországon történt, azért a magyar nép felelős! Nem lehetett volna a magyar nép aktív és őszinte segítsége nél­kül, pár hét alatt hatszázezer embert bevagoníroz­­ni és halálba küldeni. De azt sem szabad elfelejte­ni, hogy mi minden történt Magyarországon még 1944 előtt. Nagyon hosszú volna ez az irás, köny­veket lehetne írni sajnos, ha felsorolnánk mind­azt, ami a XX. században történt velünk, zsidók­kal Magyarországon. Nehéz elképzelni, hogy egy ország olyan hálá­­datlan legyen állampolgáraival szemben, mint Magyarország volt a zsidókkal szemben. Köztu­domású, hogy a „Hősök Templomát” annak a tíz­ezer magyar zsidó katonának és tisztnek az emlé­kére építették, akik az első világháborúban életü­ket vesztették a hazáért. És a „Haza” Orgovány­­nyal, a numerus clausussal, az egyetemi verések­kel, a zsidótörvényekkel, a munkaszolgálattal, a hatszázezer zsidó elhurcolásával „hálálta meg” a tízezer zsidó hősi halálát. Felejtsük el mindezt? Nem és ezerszer nem! Felejteni nem szabad, mert az a nép, amely elfe­lejti a történelmét, előbb-utóbb megszűnik létez­ni. Felejteni nem szabad, megbocsájtani azonban szabad. De hogy valaki valakinek megbocsásson, úgy vélem, a „megbántónak” előbb bocsánatot kell kérnie a megbántottól. Kérdem: 1945-től mind a mai napig vette-e magának valamelyik magyar kormány a bátorságot, amit a németek Adenauertől, Kohl kancellárig minden alkalom­mal kinyilatkoznak: ami történt, azért a német nép erkölcsileg felelős, még akkor is, ha nem élt a náci korszak alatt és ez örök szégyene. Mondott ilyesmit, vagy ehhez hasonlót bármelyik magyar kormány 1945 után? Nem hiszem. Bajcsy-Zsi­­linszkyről van út, de Zsidó mártírok útja nincs. A magyar állam sokszáz összedőlt, vagy összebom­bázott épületet hozott rendbe. Csupán a Dohány utcai zsinagógára nem volt pénze és nincs máig sem. JOSEPH LOVINGER, a görögországi zsidó közösség központi tanácsának elnöke ATHÉN, GÖRÖGORSZÁG Rsftj LEVELEZŐTÁRSAT KERES Bajorországban élő egyedülálló nyugdíjas leve­lezne, illetve megismerkedne ötven év körüli, he­gyi turizmust és táncot kedvelő csinos hölggyel. Andreas Gyarmati, Machnigstr. 11. 8940 Mem­mingen, NSZK. Középkorúak vagyunk és két gyermekünk van. Szívesen leveleznénk idősebb, idegenbe szakadt házaspárral, vagy levelezésre és társalkodásra vá­gyó egyedülálló hazánkfiával, mély baráti kap­csolat szellemében. Horváth Csaba, 1073 Buda­pest, Dohány u. 69. 33 éves, szőke, kék szemű, szolid, de szellemi­ekben igényes, minden iránt érdeklődő, baráto­kat, tartalmas emberi kapcsolatokat kereső höljgy szívesen levelezne tengerentúlról (Ausztrália, Uj- Zéland, USA), Nyugat-Európából 34-42 év kö­zötti férfival magyarul. Lőrinczné K. Ágnes, 2400 Dunaújváros, Úttörő u. 5. III. 10. Levelezés útján megismerkednék egyedülálló vallásos férfival, nővel 48 éves kortól akik szíve­sen látogatnának Magyarországra. Csereüdülés is elképzelhető. Brener Zoltánné 1035 Budapest, Kerék u. 26. 9. em. 48. 27 éves, 178 cm magas, reprezentatív megjele­nésű diplomás, sportoló lány szívesen levelezne német ill. magyar nyelven Nyugat-Európában élőkkel sportról, utazásról, művészetekről. Szer­dahelyi Ágnes, 1031 Budapest, Amfiteátrum u. 21. Yu'ni Ashi (férjezett, 2 gyerek) és Nagu Koyana 18 éves levelezne japánul vagy angolul. Cím: 498- 22 Ueno, Wahayama City, Wahayama, Japán. Forgách Ilona, 33 éves tanárnő angolul levelez­ne irodalomról. Cim: 6723 Szeged, Olajos u. 2/A IV/13. 43 éves özvegyasszony vagyok. 1985-ben halt meg a férjem. Azóta egyedül élek. Adminisztratív munkakörben dolgozom. Szeretnék levelezni kül­földön élő magyar férfiakkal, NSZK-ból, Svédor­szágból, Kanadából, USA-ból magyar nyelven. Szép Béláné Nyíri Ibolya, 1033 Budapest, Ka­szásdűlő u. 3. X/91. 26 éves, tanítóképző főiskolát végzett lány va­gyok. Keresek a világ bármely táján élő olyan (magyar) családot, akik gyermekük neveléséhez, esetleg más munkára segítséget keresnek. Felleg­várt Ildikó, 3950 Sárospatak, Rozmaring út 8. Szívesen leveleznék külföldön élő magya­rokkal, akik szeretik és értékelik a szövött falikár­pitot, a gobelint. Aszódi Jánosné, 1222 Budapest, Kócsag u. 20. Magyar mérnökcsalád angolul tanuló 15 éves gimnazista diákfia levelezni szeretne angol nyel­vű, hasonló korú diákkal, akivel csereüdülést is tervezhet. Szabó Dániel, 7100 Szekszárd, Bródy Sándor köz 12. Angolul, németül beszélő 22 éves diáklányok leveleznének, segítséget nyújtanának olyan ma­gyar szülőknek, nagyszülőknek, akiknek lehető­leg 2-6 éves gyermekeik, unokáik vannak, s sze­retnék, ha a gyerekek minél korábban és szebben megtanulnák anyanyelvűket. Wagner Andrea, 2040 Budaörs, Munkácsy M. u. 11. OSZTÁLYTÁRSAK, JELENTKEZZENEK! 1934-ben a Kér. Akadémián Wolf tanár úr osz­tályában érettségizett osztálytársaimat kérem, je­lentkezzenek nálam: TIBOR HEXNER 3270 Ellen­­dale ave Montreal, Qu. Canada H3S IW5. Címlapunkon: Oltárterítő Tahitótfaluból a Kecskeméti Ráday Múzeumban, írásunk a 25. oldalon FOTÓ: GÁBOR VIKTOR TARTALOM: Krónika 4-5 Órvidéki gondolatok 6-7 Körösföi lakodalmas 8-9 (Rétvári László) Erdély lakói a magyar honfoglaláskor 19-11 (Benda Kálmán) Az alkotmánytól a kisebbségi jogokig 15 (Árokszállási Éva) Az élet csodáját ünneplő szecesszió 16-17 (Csete György) Mentsük meg értékeinket! 18-19 (Zika Klára) Sajtótükör 21 (Összeállította: Balázs Ádám) Perújrafelvétel 22-23 Református egyházmüvészet 25 A tizenkétnevű város 26-27 (Pusztaszeri László) Szülőföldünk (rádióműsor) 31 Mellékletünkben: Szerb Antal: A menthetetlen 1-2 Lőrincze Lajos: Furcsa nevek 4 Könyvespolc 4 Az egyháztörténet századai Keresztrejtvény 4 Főzőcske: 7 Hortobágyi ízek (Halász Zoltán) A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI: HALÁSZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN főszerkesztő-helyettes PUSZTASZERI LÁSZLÓ olvasószerkesztő BODNÁR JÁNOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Fő|nunkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA GARAMI LÁSZLÓ Munkatársak: BALÁZS ÁDÁM GÁBOR VIKTOR REZES MOLNÁR ESZTER ZIKA KLÁRA 3

Next

/
Thumbnails
Contents