Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-19 / 12. szám
PÁRTKONGRESSZUS - MÉG AZ IDÉN TÖRVÉNYSÉRTÉSEK NYOMÁBAN ISMÉT KULTUSZMINISZTÉRIUM Alapszervezetei és a közelmúltban megalakult mintegy IIO reformköre követelésére még az idén rendkívüli kongresszust tart a Magyar Szocialista Munkáspárt - határozta el a Központi Bizottság. A reformkörök egy puccsszerű pártértekezlet veszélyét emlegették. A Központi Bizottság arról is határozott, hogy vitára bocsájtja javaslatát a helyi és országos pártszavazás intézményének bevezetéséről, valamint arról, hogy a tagság demokratikusan és közvetlenül választhassa meg a párt elnökét és főtitkárát. A kongresszus napirendjén az elképzelések szerint a vezető testületek megújítása, a politikai program, az új szervezeti szabályzat és az elmúlt évtizedek értékelése szerepel. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága vitát folytatott Nagy Imréről, mint a párt alapító tagjáról. A 18 hozzászóló közül senki sem vitatta, hogy Nagy Imrét másképpen kell megítélni, mint ahogy azt a párt korábban tette, s az sem kétséges, hogy koncepciós per folyt ellene. Grósz Károly pártfőtitkár egyébként a KB-ülést követően adott tévényilatkozatában azt állította, hogy a Nagy Imre-perben a magyar pártnak nem volt az eseményeket eldöntő szava, szerepe, az ítéleteket a párton és az országon kívül hozták. KILENC TÖRVÉNY - NAGY IMRE REHABILITÁLÁSA Kilenc törvény megalkotása, illetve módosítása szerepelt az Országgyűlés május végi, június eleji ülészszakán, s többségük hosszú távon is igen jelentős. így - alapvető nézetkülönbségeket tükröző, s a szenvedélyességet sem nélkülöző vita után - a képviselők végül is elfogadták az átalakulási törvényt. Ez az egyik gazdasági formából a másikba való átmenetet, az állami vállalatok és szövetkezetek gazdasággá alakulását szabályozza. E törvény jóvoltából a már meglévő gazdasági szervezetet nem kell megszüntetni egy új létrehozásához, nem kell betartani az alapítás valamennyi bürokratikus részletszabályát, hanem gyorsan és olcsón át lehet kerülni az egyik szervezeti formából a másikba. Az átalakulási törvény annak a törvénysorozatnak a része, amely a piacgazdaság szervezetének kiépítését szolgálja. E törvénykezés alapja a tavaly októberben elfogadott társasági törvény, amelyet decemberben a külföldiek befektetéséről szóló törvény követett. Ősszel az értékpapír-kibocsátási- és felügyeleti törvénnyel fejeződik be a sorozat. A képviselők módosították a vállalati törvényt, a szövetkezeti törvényt és hosszas vita után a mezőgazdaság működését meghatározó termelőszövetkezeti és földtörvény módosítását is elfogadták. Ez utóbbi lényege, hogy feloldják az ingatlanszerzési korlátozást, az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő földek akár magánszemélynek is teljesen szabadon eladhatók. Az Országgyűlés elfogadta a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot és határozott a büntető törvénykönyv módosításáról. Eszerint eltörlik Magyarországon a halálbüntetést az állam elleni bűncselekmények esetében. Az igazságügyminiszter emlékeztetett rá, hogy 1849 óta 14 magyar miniszterelnök halt meg vérpadon, lett öngyilkos, illetve hunyt el emigrációban. Kulcsár Kálmán reményét fejezte ki, hogy a jövőben sem lesz magyar parlament, amely a halálbüntetést politikai bűncselekmények, államellenes bűncselekmények miatt visszaállítaná. Németh Miklós miniszterelnök, parlamenti felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a valódi demokratikus átalakulás során fel kell készülnünk a konfliktusokra, s arra, hogy a mesterségesen elsorvasztott politikai kultúra miatt olykor suta és felelőtlen megnyilatkozásoknak is tanúi lehetünk. Ebben a helyzetben - fűzte hozzá - a kormány követhet el hibákat, de tisztességtelenséget soha. Kormánya gazdasági programjának ismertetése során Németh a több százezer kis- és középvállalkozás országává való fejlődést stratégiai célnak jelölte meg. A miniszterelnök Nagy Imre és társainak június 16-iki temetésével kapcsolatban így nyilatkozott: „Ma már tudjuk, hogy az ítélet az akkori törvények szerint is jogsértő volt. Nagy Imrét ugyan kivégezték, de kormányának, 1953-as programjának több kezdeményezése megvalósult. A jelenlegi kormányzat mindent megtesz azért, hogy június 16-ika a nemzeti megbékélés szimbóluma legyen. A temetés napjáig megtörténhet a jogi és politikai rehabilitáció, hogy úgy járulhassunk a kivégzettek ravatalához, hogy fejünket a magyar kormány egykori miniszterelnöke, államminisztere és honvédelmi minisztere előtt hajtjuk meg.” ÚJ MAGYAR NAGYKÖVETEK A korábbi külügyminiszter, Várkonyi Péter lesz Magyarország új washingtoni nagykövete. Az ugyancsak újonnan kinevezett brüsszeli nagykövetet, Göbölyös Gábort pedig - most először - akkreditálják az Európai Közösségek mellé is, melynek központja a belgiumi fővárosban van. A kormány által a koncepciós perek felülvizsgálatára kiküldött jogász-történész bizottság több ezer ügyet vizsgál, amelyeknél korábban nem volt megfelelő rehabilitálás vagy kártérítés. Az érintettek száma - egészen 1962-ig - több százezer. Ezért a bizottság törvényt is szövegez, amely az ügyek általános rendezéséről szól. Folyik a Nagy Imre- és a Mindszenty-per aktáinak vizsgálata is, az újságírók sürgető kérdéseivel szemben azonban a bizottság tagjai arra hivatkoztak, hogy alapos jogi elemzést akarnak végezni, ezért külföldi, köztük szovjetunióbeli anyagokat is beszereznek. A Magyar Demokrata Fórum csepeli szervezete közben levélben fordult a szociális és egyészségügyi miniszterhez, sürgetve, hogy a minisztérium haladéktalanul dolgozzon ki programot - az anyagi és erkölcsi rehabilitációtól függetlenül - az igazságtalanul meghurcoltak, internáltak és bebörtönzöttek egészségügyi rehabilitációjára. Követelik azt is, hogy gondoskodjon a minisztérium ezeknek az embereknek méltányos nyugdíjáról. * Belgrádban Horn Gyula külügyminiszter megállapodott a jugoszláv vezetőkkel, hogy Magyarország újabb dokumentumokat kap az 1956-os felkeléssel, valamint az 1958-ban kivégzett Nagy Imre miniszterelnök perével kapcsolatban. * A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága érvénytelenítette 16 évvel ezelőtti határozatát, amelyben antimarxizmus és revizionizmus vádjával elítélt hét filozófust és szociológust, akiket ezek után eltávolítottak munkahelyükről, s a párttagokat - köztük Hegedűs András szociológust, egykori miniszterelnököt - a pártból is. Többen közülük - például Heller Ágnes szociológus - később külföldre távoztak. A Politikai Bizottság most elhatárolja magát attól a gyakorlattól, hogy a párt beleszóljon tudományos kérdésekbe. * A Legfelsőbb Bíróság felmentette az első magyarországi koncepciós per elítéltjét. A ma 88 éves, egykori illegális kommunista Demény Pált 1946-ban azért ítélték négy és fél évi kényszermunkára, mert azzal vádolták: rendőrségi besúgó volt a Horthy-rendszerben. Perújrafelvételi kérelmét kétszer utasította vissza az akkori bíróság. A Demény-ügy nemcsak az első koncepciós per volt, hanem az első, amelyben most bírói úton semmisnek nyilvánították az akkori ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság döntése precedens értékű lehet. Magyarország kész résztvenni minden olyan kulturális és oktatási programban, amely az egységes Európa kialakítását szolgálja - mondta Brüsszelben az új magyar kulturális miniszter, Glatz Ferenc a közös piaci országok kulturális minisztereinek találkozóján. Erre meghívták egyébként Konrád György írót, az ellenzék ismert képviselőjét is. Glatz Ferenc utóbb a Spedagógusok Szakszervezetének kongresszusán azt is mondta, hogy a cél: bárhol Európában ismerjék el a magyarországi diplomákat. A történész professzor új Kultuszminisztériumot kíván szervezni, amely az oktatás és közművelődés mellett ellátná a magyarországi nemzetiségek, a határokon túl élő magyar kisebbség, az egyházak és a sport képviseletét is. Meg kívánja szüntetni a cenzúra maradványait a kiadóknál, s növelni az oktatási intézmények autonómiáját. A művelődési tárca azt tervezi, hogy visszaállítja a nyolc osztályos gimnáziumot, bevezeti az iskolától független állami érettségit, amely egyben a felvételi alapját is képezné a felsőfokú iskolákban. JÖVŐRE: TÖRTÉNÉSZTALÁLKOZÓ A Magyar Történészek II. Tudományos Találkozóját 1990. augusztus 29. és szeptember 1. között rendezik meg, Budapesten. A találkozóra szóló felhívásban - melyet Hanák Péter egyetemi tanár, a Szervező Bizottság elnöke, Pungor Ernő, a Magyar Fórum elnöke és Juhász Gyula akadémikus, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója írt alá - egyebek között ez áll: „A nemzetközi és a magyarságközi viszonyok ma különösen kedvezőek történelmünk sokat vitatott vagy soha meg nem vitatott kérdéseinek széles körű megtárgyalására. Az erőteljesen kibontakozó demokratikus pluralizmus, a megvalósuló lelkiismereti és szólásszabadság egyenesen megköveteli a világban szétszórt magyar történészek mind gyakoribb tanácskozását, közös fellépését. Reméljük, hogy a második találkozó a magyar történetírás fejlődésében és a magyar történészek együttműködésében jelentős esemény lesz." Az 1990. évi találkozó két témája: 1. Mátyás király és kora; 2. 1956 történeti vitakérdései. Az előadások sorát baráti összejövetelek, kötetlen szakmai megbeszélések egészítik ki. A rendezők - a Magyar Fórum, a Magyarok Világszövetsége, az MTA Történettudományi Intézete, a Magyar Történelmi Társulat, az Eötvös Loránd Tudományegyetem - ez év szeptember végéig várják a jelentkezéseket a Magyar Fórum titkársága címére: Budapest, P.O.B. 292 H- 1905 (Tel.: 36-1-225-405) 4 /
