Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-05 / 11. szám
Professzor - patracon I Eszembe jut egy epizód, aminek közösen voltunk részesei. A hortobágyi lovasnapok záróaktusának látványos részéhez készülődtek a résztvevők, ami azt jelenti, hogy mindenki bevonul a pályára. Sportlovasok, csikósok, szekérhajtók... A zivatar váratlanul és hevesen szakadt a pusztára. Mindenki ész nélkül futott valami biztos fedezék alá, a szél könnyedén felreppentette az esernyőket, nagy szemű esőcseppek kopogtak. Percek alatt kiürült a hatalmas terep. Egy kis csoportra lettem figyelmes. Ők nem futottak el, nem kapkodtak, egy irányba fordítva lovaikat, háttal álltak a zápornak. A hortobágyi csikósok csoportja volt. A nagy karimájú kalap, a vállon duplán fedett szűr biztos védelmet nyújtott az eső ellen. így állnak még akkor is, ha a puszta közepén egyedül éri őket a zivatar... Torokszorító szép élmény volt. Néhány percre sűrűsödött időtlenné váló kép - a méltóságról: Táj és ember együttélésének szép győzelméről. Hogy azután a zivatar múltával tovább zajlott a lovasnapok látványos mutatványainak sora - ez ma már mindenki számára természetes. Hogy megmaradhatott ilyennek, csak kevesen tudják, hogy ebben is nagy szerepe van egy, a hazáját szemérmesen szerető tudósnak, Festetics Antalnak. És mert a Hortobágyon szerencsére már rendben mennek a dolgok, a professzor újabb „álmának” megvalósulásáért utazik, levelet és cikkeket ír, tárgyal... A Fertő-tó ausztriai partján fel-feltűnik egy magányos lovas. Milyen közel is van a „másik ország”, a haza. Mert Festetics Antal legújabb álma - hidat építeni a kis tó „fölé”, mindenki számára járhatót - ez lenne a Fertő-tavi magyar-osztrák közös Nemzeti Park. Professzor Dr. phil. Festetics Antalt 1989. március 16-án a keszthelyi agrártudományi egyetemen a mezőgazdasági tudomány tiszteletbeli doktorává avatták. LÁSZLÓ ILONA DR. FESTETICS ANTAL FELVÉTELEI 17 I
