Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-06-05 / 11. szám
flki egy kicsit is érdeklődik letűnt idők történelme iránt, aki kedveli a régiségeket és főleg a régi könyvek különleges illatát és hangulatát, feltehetően nem tud elmenni egy antikvárium előtt anélkül, hogy be ne térne. Ez az a hely, ahol még az örökké rohanó nagyvárosi ember is megfeledkezhet hétköznapi gondjairól, mert ha belelapoz, beleolvas egy-egy megsárgult lapokból álló könyvbe, szinte megáll körülötte az idő. Budapesten jelenleg tizenhat antikvárium működik az Állami Könyvterjesztő Vállalat égisze alatt. Kárpáti Miklóssal, a vállalat antikvár vezetőjével a fővárosi antikváriumok múltjáról és jelenéről beszélgettünk.-Az első antikváriumok a 17. század végén Angliában alakultak meg. Vajon Magyarországon mikor nyíltak az első ilyen jellegű régiségboltok ?- Kerek száz esztendővel később, a 18. század végén. A Pesten és Budán megnyíló üzleteknek az adta az első lendületet, hogy II. József uralkodásának kezdeti éveiben feloszlatta a szerzetesrendeket, s így ezek könyvtáraiból rengeteg könyv került kereskedelmi forgalomba. Korábban régi könyvek árusításával az úgynevezett kótyavetyék foglalkoztak, vagyis a kereskedők megvásároltak hagyatékokat és az ott található tárgyakat, limlokezdte pályafutását, köztük például Miklós Andor is, aki később az Est lapok tulajdonosa lett. Meg kell még említeni Lantos Adolf nevét is, aki a mai Központi Antikvárium helyén, a Múzeum körúton nyitott üzletet és 1920 után újra megszervezte az árveréseket. Lantos tevékenysége egyébként nemcsak a könyvkereskedésre terjedt ki, hanem könyvgyűjtők számára folyóiratot is kiadott és rendkívül fontos katalógusokat készített, amelyeket a mai kutatók is haszonnal forgatnak: Egy ilyen katalógusból tudjuk például azt is, hogy Szendrey Júlia kéziratgyűjteménye - amely szétszóródott, elkallódott - tulajdonképpen miből állott.- 1949-ben megszűntek az árverések és kerek húsz esztendeig szüneteltek. Ugyanekkor az antikvár kereskedés is háttérbe szorult?- Politikai megfontolásból szüntették meg az árveréseket, mert úgy vélték, hogy a régi könyvekre semmi szükség az új társadalomban. A polgári írókat kitiltották a kereskedelemből, könyveiket bezúzták. Még Gárdonyi Géza és Jókai Mór egyes művei is erre a sorsra jutottak. A másik nagy csapást az államosítás mérte a könyvkereskedelemre, amikor is az egész antikvár hálózatot felszámolták, a boltból a könyveket egy központi raktárba szállították, majd jó részét kiselejtezték és szintén bezúzták, és Kótyavetyék, régiségboltok és árverések mot - köztük a régi könyveket is -, a piacon egy ponyvára kirakták, és úgy árusították. Még korábban pedig az volt a szokás, hogy Bécsbe vagy Németországba szállították a régiségnek számító értékesebb könyveket és ott árverezték el őket.- Minden szakmának megvan a maga nagy egyénisége, bizonyára az antikváriumok sem kivételek ez alól...- Az első jelentősebb antikvárius Ivanics Zsigmond volt, aki a 19. század elején kezdte meg működését. Az ő nevéhez fűződik az első modern árverés is, amelyet 1836-ban a Ferenciek terén lévő árverési csarnokban rendezett meg. Régi könyveket árusító boltja egyébként négy évtizeden keresztül állott fenn. Az antikvár kereskedés csak a kiegyezés után lendült fel Magyarországon, amikor a könyvkiadás is jelentősen fejlődött, üzemszerűvé vált. Sok neves kiadó antikváriusként csak néhány nagyobb üzletet hagytak meg, állami kezelésben.- Említette, hogy sokáig nem volt könyvárverés Magyarországon. Mikor indult meg újra ?- 1969-ben, két évtizedes szünet után. Tudni kell azonban, hogy az első árverésre is csak tízesztendős kemény vita és harc után került sor. Azóta viszont egyre gyarapszik az árverésre kerülő könyvek száma, és az antikvár boltok forgalma is fokozatosan nő. Tavaly például a tizenhat fővárosi és az időszakosan működő balatonfüredi üzletünk 118 millió forintos forgalmat bonyolított.- Az utóbbi időben gomba módra szaporodnak a kisebb-nagyobb kiadók, akik rendkívül színes és változatos kínálattal jelentkeznek. Nem befolyásolja ez a régi könyvek iránti keresletet?- Észrevehetően, hiszen olyan könyveket is megjelentethetnek az új kiadók, amelyek korábban tilalmi listán voltak, ez pedig bizonyos tekintetben az új könyvek piacára terelte a vásárlóerőt. Azért a mi forgalmunk is növekszik.- Gazdasági nehézségeink nyilvánvalóak, és az sem titok, hogy egyre többen küszködnek súlyos anyagi, megélhetési gondokkal. Ez nem érezteti hatását az önök forgalmán ?- Dehogynem. Hiszen korábban a nyugdíjasok egy része nem könyvtárba járt, hanem nálunk vásárolt. Amikor aztán elolvasták a könyvet, visszahozták és eladták. Nos, ez a réteg mostanában teljesen elmaradt. A hó végén megjelennek ugyan a nyugdíjasok, néhány könyvvel a hónuk alatt, és megpróbálják bármilyen áron eladni a magukkal hozott könyveket, de itt egészen más az indíték. Nem titkolják, kenyérre és tejre kell nekik a pénz. Akik pedig mostanában igazán jól élnek, azok pénzüket nem régi 18
