Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-01-22 / 2. szám
LESZAVAZTÁK A KORMÁNY KÖLTSÉGVETÉS-TERVEZETÉT Clíihl BÚCSÚ BOLDIZSÁR IVÁNTÓL Az Országgyűlés téli ülésszakán a képviselők egyhangúan megszavazták, hogy március 15-e, a magyar történelem e jeles napja, ezentúl munkaszüneti nap legyen. Ezt követően Németh Miklós miniszterelnök bejelentette: a Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés szüntesse meg az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, valamint a Közlekedési Minisztériumot - és Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium néven hozzon létre új szervezetet. A képviselők a javaslatot megszavazták. Az új intézmény vezetője Derzsi András lett, aki 1945-ben született Kolozsvárott, s a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának vezetőjeként dolgozott. A legnagyobb vitát a Villányi Miklós pénzügyminiszter által beterjesztett 1989. évi költségvetési javaslat három variációja váltotta ki. Csaknem ötven hozzászólás után a „Tisztelt Ház” a kormány által előterjesztett variációk egyikét sem fogadta el (150 igenlő, 165 ellenző és 25 tartózkodó szavazat), s a Parlament terv- és költségvetési bizottsága által ajánlott negyedik verziót szavazta meg, csökkentve a központi és a védelmi kiadásokat. Ezzel kifejezésre juttatták a képviselők, hogy véleményük szerint tarthatatlan az az állapot, hogy csaknem kizárólag a lakosság és a gazdálkodó szervek fizessék meg a központi szervek nem megfelelő működése nyomán keletkező költségvetési hiányokat. Az Országgyűlés tájékoztatót hallgatott meg II. János Pál pápa újévi Megalakult a Nemzetközi Menedzserközpont, Menedzserképző és Üzleti Szaktanácsadó Kft. A magyar-amerikai-olasz vegyes vállalatként működő oktatási központ székhelye a budafoki Sacelláry-kastély. A menedzserhallgatók - megfelelő vizsgák után - az egyesült államokbeli pittsburghi, indianai, valamint a torontói York Egyetemmel közös diplomát kapnak. * A Magyar Gazdasági Kamara folyóirata, a Verseny és Vállalkozás második alkalommal választotta meg az év menedzserét. Demján Sándor, a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója, egy dél-koreai magyar vegyes vállalat létrehozása és az Azimut magyar-szovjet kereskedőház megalakítása, illetve általános gazdaságszervező tevékenysége alapján kapta meg a kitüntető címet. * Új vámjogszabályok léptek életbe Magyarországon. Ezek közül a legfontosabb az, hogy külön engedély üzenetéről, amelyben a római katolikus egyház feje a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartásáért emelt szót. Az ezzel kapcsolatos állásfoglalása szerint az Országgyűlés egyetért azzal, hogy a béke biztosításának nélkülözhetetlen feltétele az etnikai, nemzeti, vallási kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, s hogy a kisebbségek egyéni és kollektív jogai az általános emberi jogok megkülönböztetett fontosságú részét képezik. A magyar parlament kifejezte azt a meggyőződését, hogy a nemzetközi összefüggések miatt a kérdést egyetlen állam sem minősítheti saját, kizárólagos belügyének. Elítéli e jogok nyílt vagy burkolt csorbítását, s arra törekszik, hogy mielőbb ilyen szellemben fogant, aktív kisebbségvédelmet biztosító törvényt alkosson a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak szavatolására, betartásuk ellenőrzésére. Az Országgyűlés módosította a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, emelve némileg az adómentes sáv alsó határát. Jó néhány képviselő határozott követelésére a pénzügyminiszter ígéretet tett arra, hogy hamarosan kidolgozzák a családi jövedelemadózás modelljét. Az ülésszak jóváhagyta a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot. Ennek alapján - összhangban a közelmúltban megszavazott, a gazdasági élet liberalizálását szolgáló társasági törvénnyel - tovább enyhült e téren a bürokratikus túlszabályozottság. nélkül lehet otthon tartani - az eddigi kétezer forint helyett - négyezer forintnak megfelelő konvertibilis valutát. Ezzel összefüggő rendelkezés: a nyugati utazásokhoz eddig előírt háromezer forintos úgynevezett kötelező valutaellátási minimum megszűnt. Tehát január elsejétől szükségtelenné vált a nyugati utakhoz az igazolás. Ugyancsak január 1-jétől a négyévesnél nem régebben gyártott autókért kevesebb vámot kell fizetni. A tőkés országokban gyártott típusokhoz a vámhatóság az NSZK-ban kiadott Schwacke-katalógust használja a vámalap kiszámításához. * Az osztrák-magyar határon lévő műszaki határzár tervezett megszüntetésével Kőszeg környékén mintegy háromezer hektárnyi terület szabadul fel. Ennek nagy részét erdőség borítja, de számottevő a szőlő- és gyümölcstermesztésre alkalmas terület is. Az út- és a villanyhálózat nagyrészt kiépített, így az is elképzelhető, hogy a magaslati klímájú hegyoldalban gyógyüdülőket létesítenek. A temetésen ötlöttek eszembe egy volt kollégám szavai, amiket akkor fogalmazott meg, amikor már szembenézett a halállal: rájöttem, hogy az ember egyszeri és megismételhetetlen. Igen, az ember egyszeri és megismételhetetlen. Boldizsár Iván különösen az volt. Talán azért, mert több emberre való tudás, kedély, humor és energia halmozódott fel benne. Mégis azt hiszem, senki sem érzett a társaságában elfogultságot, mert soha nem éreztette, hogy valamiben több valakinél. Semmi sem állt távolabb tőle, mint a felsőbbrendűségi érzés, önteltség, még tán magabiztosnak sem volt mondható. Hogy olyan volt, hogy olyan lett, amilyen, kisebb részben társadalmi környezetének, nagyobb részt saját szorgalmának és elhivatottságának köszönhette, s természetesnek találta, hogy más is annak tartsa. Hogy szinte gyerekfejjel lett a Pester Lloyd munkatársa (s ezzel egy időben, az akkor alighanem legszínvonalasabb - bár német nyelvű - magyar napilap munkatársaként falukutató, ami már akkor is megmutatkozott sokoldalú érdeklődését és felkészültségét jelezte), hogy a némettel legalább egy színvonalon tudott franciául, az megint csak természetes volt - felesége jogán de az már aligha, hogy ugyanolyan könnyedséggel csevegett előadás ürügyén angolul. Magam is hallgattam egyszer Londonban, s jót mulattam az előadást fűszerező pesti vicceken. Mert a fiatal korában lelkes falukutató Boldizsár igazi pesti ember volt, ezért is érdemel különleges elismerést érdeklődése a harmincas években a magyar élet fehér foltjai iránt, ez vitte ellenzékbe és az ellenállásba, amit - maga is többször megírta - szerencsével élt túl, akárcsak a front kegyetlen élményeit. A háború után külügyi sajtófőnök, államtitkári rangban, tagja a párizsi béketárgyaláson részt vett magyar delegációnak, ahonnan saját lapját tudósítja. Már akkor szűk volt neki egy szék, bár az államtitkáriban alighogy megmelegedett. Hogy miért, pontosan nem tudom, gondolom pártállása okán. De annak az embernek természetességével váltott át, akinek biztos háttere van, az irodalom, az újságírás, biztos munkaeszköze a toll, amit - szerencsére - nem csavartak ki a kezéből, s amit soha nem tett le. Innen kezdve szerkesztői, főszerkesztői funkcióit éppen olyan hosszú lenne felsorolni, mint a műfajokat, amiket művelt, regényt, vezércikket, önéletrajzot, riportot, színdarabot, esszét, nem tudom, írt-e verset, bizonyára írt, s azt a maga kreálta, élete utolsó éveiben olyan szívesen művelt „keser-édest”, amibe minden belefért, vélemény, kommentár, megjegyzés, életrajzi töredék, humor, gúny, néha még öngúny is, ha ez általában nem is volt rá jellemző. Egyszer azt mondta nekem: Gráfomén vagyok, nem tudok nézni egy üres papírlapot, mindjárt teleírom. És szeretett mindenhol ott lenni, mindenről tudni, mindenhez hozzászólni, s emiatt néha megperzselődött, de nem viselt - mint ahogy igazában nem is okozott - sebeket. Tudását viszont szívesen osztotta meg. Mint főszerkesztő - meggyőződésem, hogy ebben a „műfajban” nem volt nála jobb Magyarországon - generációk tanultak, tanulhattak, vagy tanulhattak volna tőle. Ha nem csinált volna újságírói pályafutása során mást, minthogy megalapította, és haláláig főszerkesztőként jegyezte a New Hungarian Quarterly-t - aminek magyar, angol és európai színvonaláért Margaret Thatcher személyesen fejezte ki neki elismerését, s erre joggal volt és lehetett büszke - akkor is eleget tett volna. De ennél sokkal, sokkal többet tett. Hat intézmény, szervezet adott ki gyászjelentést haláláról. A Magyarok Világszövetsége - sok más szervezettel együtt - nem fért közéjük, nálunk „csak” elnökségi tag volt. Boldizsár Iván nem halmozta a funkciókat, a tisztségek keresték meg őt. S valamennyit igyekezett becsülettel ellátni. A Magyarok Világszövetségében vállaltat is. Önkéntes feladatként fogalmazta meg elgondolásait a Világszövetség megalakulása ötvenedik évfordulójáról való megemlékezésre. Az elmúlt év szeptemberében nem volt ott az elnökség ünnepi ülésén. Boldizsár Iván csak két esetben hiányzott, ha külföldön járt (szeretett utazni, s utazásainak mindig értelme volt), vagy ha megbetegedett. Nem tudtuk átadni neki az évfordulóra készített emléklapot. Megfelelő alkalomra vártunk. Az alkalom elmaradt. Az emléklapot - Boldizsár Iván nevével - megtartottuk magunknak. Emlékezésül. RANDÉ JENŐ ELHUNYT PADÁNYI-GULYÁS BÉLA Genfben, 86 éves korában elhunyt Padányi-Gulyás Béla egykori magyar kisgazdapárti politikus, történész, író, a háború előtti demokratikus ellenzék egyik vezető személyisége, 1946-48 között a Magyarok Világszövetsége ügyvezető alelnöke, akit koholt vádak alapján 1948-ban 15 évi szabadságvesztésre ítéltek. 1956 őszén hagyta el az országot, Svájcban telepedett le és kezdeményező szerepet játszott a Genfi Magyar Klub megalakításában. Talán utolsó interjúja volt, melyet a Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma számára genfi otthonában adott, az MVSZ 50 éves jubileuma alkalmából. Gazdaság 5
