Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-04-17 / 8. szám
a A PARLAMENT NAPIRENDJÉN: SZTRÁJKTÖRVÉNY, VILÁGKIÁLLÍTÁS Márciusban a témák bősége miatt két szakaszban ülésezett az Országgyűlés. A második ülésen elfogadták a hosszas viták után többszörösen módosított sztrájktörvényt. Beck Tamás kereskedelmi miniszter beszámolt az 1995-re tervezett Bécs-Budapest világkiállítás előkészületeiről. A képviselők az erről szóló vitában rámutattak: a rendezvény próbára teszi a magyar gazdaság és a lakosság teherbíró képességét. Végül azonban csaknem mindannyian elismerték: a világkiállítás egyedülálló lehetőséget teremt a magyar gazdaság felzárkózására az európai színvonalhoz. Az 1945-62 közötti években lezajlott koncepciós perek felülvizsgálatával foglalkozó képviselői kérdésre az igazságügy-miniszter elmondta, hogy igyekeznek feltárni valamennyi fellelhető peranyagot. Kulcsár Kálmán olyan nagy koncepciós perek újratárgyalásáról beszélt, mint amilyenek például a gazdasági perek, a „kisgazda”-perek és az egyházi perek voltak. Bejelentette azt is, hogy a Belügyminisztériumnak össze kell állítania az 1945 és 1962 között internáltak listáját is, hogy dönthessenek rehabilitálásukról. Nagy visszhangja volt Sebők János tábornok-képviselő felszólalásának, ki azt hangoztatta, hogy Magyarországon a hadsereg sem politikai, sem ideológiai értelemben nem rendelhető alá egyetlen párt érdekeinek sem. Ugyanakkor a hadsereg pártpolitikától való függetlenségét nem tartja összeegyeztethetetlennek azzal, hogy a többpártrendszer idején a katonai vezetés tagjai különböző pártokhoz tartozzanak. MAGÁNTEVE MAGYARORSZÁGON? Az MSZMP KB ülése Fellépésünket, mint a hasonlóan cselekvő többi ország megnyilvánulásait, a helyzet javításának, a problémák megoldásának szándéka vezérli. Úgy érezzük, valamilyen felelősséggel tartozunk, hiszen az emberi jogok védelme és érvényesítése egyetemes követelmény. Ebből természetesen az is következik, hogy magunkra nézve is kötelezőnek ismerjük el az ebből eredő elvárások érvényesítését. Nyitottak vagyunk az emberi jogi politikánkra vagy gyakorlatunkra vonatkozó esetleges bírálat iránt, azokat nem tekintjük belügyekbe való beavatkozásnak. Elismerjük az ENSZ szerepét és igen jelentősnek tartjuk a világszervezet fórumainak e téren kifejtett tevékenységét. Elvi álláspontunknak megfelelően támogatásunkról biztosítjuk azt a svéd kezdeményezést, hogy kerüljön sor egy külön megbízott (Special Rapporteur) kinevezésére, akinek a feladata a romániai emberi jogsértések vizsgálata lenne. Megítélésünk szerint a javaslat összhangban áll az ENSZ céljaival és megfelel a nemzetközi közösség túlnyomó többsége által vallott felfogásnak, mely szerint az emberi jogok védelme és biztosítása mindannyiunk közös feladata. Ennek szellemében Magyarország kész arra, hogy társszerzőséget vállaljon a svéd javaslattal.* Az ENSZ fennállása alatt igen jelentős érdemeket szerzett az emberi jogok védelme és érvényesítése terén. Kodifikációs tevékenysége kétségtelenül e területen a legmesszebb mutató. Különös elismerésre méltó, hogy a diszkrimináció tilalmát több egyezmény hatálybaléptetésével alapvető nemzetközi normaként tartjuk számon. Min* ahogy ezt korábban már ériníet'.em, a diszkrimináció tilalmának egyéb területekre való kiterjesztése korunk egyik felismert követelménye. Meggyőződésem, hogy részletes nemzetközi szabályozásra van szükség a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak védelme és biztosítása érdekében is. Aggasztó hírek jutnak el a nemzetközi közvéleményhez és a világ kormányaihoz. Az etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségek jogainak egyre gyakoribb és mind súlyosabb megsértései kerülnek nyilvánosságra. A nemzetközi közösség nem kerülheti meg e kérdés komoly tanulmányozását és intézkedések megtételét. Magyarország a nemzeti kisebbségek sorsában különösen érdekelt. A velünk szomszédos országokban él Európa legnagyobb lélekszámú kisebbsége, a magyarság. Ez is indokolja annak elismertetését, hogy a nemzeti kisebbségek jogai, legyenek azok egyéni vagy kollektív jogok, az egyetemes emberi jogok szerves részét képezzék. E jogok kodifikációjára teszünk javaslatot, amely a hatályban lévő emberi jogi egyezmények egyes rendelkezéseire, illetve az Emberi Jogok Bizottsága munkacsoport* A szerkesztőség megjegyzése: a javaslatról március 9-ikén szavaztak Genfben. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága 21:7 arányban, 10 tartózkodás ellenében elfogadta a svéd javaslatot. A szavazástól távolmaradt Bulgária, az NDK, a Szovjetunió és Szovjet-Ukrajna küldötte. A román delegáció vezetője a határozatot „brutális beavatkozásnak” nevezte hazája belügyeibe és közölte: a megszavazott intézkedéseket Románia semmisnek tekinti. ja előtt lévő nyilatkozattervezet cikkeire alapozva indulhat el. A kodifikáció olyan ENSZ akcióprogram keretében valósulhat meg, amely megteremtené a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a kormányok biztosítsák a nemzeti kisebbségek számára egyenjogúságuk valódi és teljes értékű megvalósítását. A kisebbségek jogainak részletes és kellően hatékony nemzetközi ellenőrzési mechanizmust is magában foglaló szabályozása egyebek között kiterjedhetne kultúrájuk, kulturális értékeik és történelmi emlékeik megőrzésének védelmére, vallásuk anyanyelven történő gyakorlásának maradéktalan tiszteletben tartására. Igény van anyanyelvűk használatának, tanulásának és tanításának minden iskolai szinten történő elősegítésére, támogatására és garantálására. Elengedhetetlen szülőföldjükön élésük jogának biztosítása, ehhez megfelelő állami támogatás és védelem, továbbá a hazájukból történő ki- és visszautazás jogának elismerése. Szavatolni kell szabad és akadálytalan kapcsolattartásuk jogát a más országokban élőkkel, beleértve rokonaikat, és egyúttal e jog gyakorlásának biztosítását állami kötelezettségvállalás teremtheti meg. Szükség van továbbá a családegyesítés intézményesített, állami támogatást élvező rendelkezésének követelménye rögzítésére is. A kodifikáció szerves részeként nemzetközi ellenőrzési mechanizmust kell létrehozni a kisebbségek jogainak hatékony védelme érdekében, beleértve a panaszbejelentések rendszerének alkalmazását is. Javaslataink is jelzik, Magyarország égetően időszerű kérdésnek tekinti a kisebbségek jogainak új, kötelező érvényű nemzetközi dokumentumban való rögzítését. Meggyőződésem, hogy a nemzetek közösségének szembe kell néznie ezzel a problémával, és ezzel nagy szolgálatot teszünk nem csupán a kisebbségeknek, hanem korunknak is. Az ENSZ akcióprogramja keretében küldöttségem javasolja továbbá, hogy az Emberi Jogok Bizottsága nevezzen ki különmegbízottat (Special Rapporteur), akinek feladata az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogai megsértésének vizsgálata lenne. A különmegbízott munkája során, és mandátuma keretében kapcsolatot teremthet konkrét jogsértések megállapítására az érdekelt államokkal, nemzetközi szervezetekkel, tekintélyes emberi jogi és kisebbségi jogokkal foglalkozó intézményekkel és természetesen egyénekkel. Tevékenységéről készített jelentését az Emberi Jogok Bizottsága alapos vizsgálatnak vetheti alá. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok kérdésével kapcsolatos elvi álláspont kifejtésével és gyakorlati javaslatok előterjesztésével arra törekedtem, hogy megismerhessék a magyar kormány elképzeléseit a nemzetközi együttműködés erősítéséhez szükséges közös együttgondolkodás és cselekvés igényében. Örvendetes, hogy az új politikai gondolkodás egyre nagyobb teret nyer korunkban. Elérkezett az ideje annak, hogy a hagyományos értékek megőrzése mellett a nemzetek közössége új alapokra helyezze az emberi jogok egyetemes védelmét és gyakorlásának biztosítását. Végül is e jogok legfőbb értékünket, az embert illetik meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülésén elvi állásfoglalás született arról, hogy Magyarországon magánszemély is alapíthat újságot, működtethet tévé-, illetve rádióállomást. Az erről is rendelkező sajtótörvény tervezete előreláthatóan az év második felében kerül a parlament pié. A sajtó reformjáról folytatott vitában Berecz János titkár kijelentette: az új sajtótörvénynek minden párt és szervezet részére biztosítania kell a jogot, hogy eldönt-Az ország egyik legsúlyosabb gondja a műszaki haladás élvonalától való évről évre növekvő leszakadás, amelyből csakis jól felkészült szakemberek segítségével lehet kijutni. Képzésükhöz, működésükhöz pedig elengedhetetlen a tanulás, a kutatás, a műszaki fejlesztés nagyobb súlya, anyagi lehetősége. Örömmel üdvözölhető hát a Magyar Hitel Bank Rt. által tett 50 millió Ft-os „Magyar Műszaki Haladásért” alapítvány, melynek hozadékából elsőként a Budapesti Műszaki Egyetem részesül. Az erről szóló megállapodást Demján Sándor, az MHB elnök-vezérigazgatója és dr. Fodor Lajos a BME rektora írta alá. A részletekről dr. Balázs Pétertől, az MHB vállalkozási igazgatóságának vezetőjétől kértünk tájékoztatást.- Az MHB-t az ország legnagyobb kereskedelmi bankját, szoros üzleti kapcsolatok fűzik számos magyar és külföldi vállalathoz, céghez, így érdeke, hogy ezek hozzájussanak a korszerű műszerekhez, berendezésekhez, tervekhez, technológiákhoz. A megállapodás értelmében az MHB részt vesz a BME kutatási kapcsolatainak hesse, mikor és miről tájékoztat, illetve kötelezhető válaszadásra. A testület vitát folytatott a politikai rendszer reformjáról is. Lukács János titkár elmondta, hogy hogy az eddigi pártvita tanulságai szerint a tagok többsége elfogadja a többpártrendszert. Az MSZMP Központi Bizottsága végül felmentette titkári posztjáról Szűrös Mátyást, akit a közelmúltban a parlament elnökévé választottak. A parlamenti pártfrakció vezetője ideiglenesen Grósz Károly lett. bel- és külföldi hasznosításában, gazdasági tanácsadással, a bankmódszerek átadásával hozzájárul az oktatási intézmény pénzgazdálkodásának gazdaságossá és rugalmassá tételéhez. Az egyetem ugyanakkor bekapcsolódik az MHB által indított menedzserképzésbe és idegen nyelvi kurzusokat szervez. Az alapítvány hozadékából az egyetem legjobb 32 hallgatója fejenként havi 5 ezer Ft-os ösztöndíjban részesülhet, és ugyancsak pályázat alapján évi 50-100 ezer Ft összegű támogatást kap 7-8 kiváló kutatója. Újdonság a diákpénztár, ahová a hallgatók betehetik, kamatoztathatják megtakarított pénzüket, és hitelt is kérhetnek. Az MHB az alapítvány kamataiból más egyetemeknek is hasonló módon kíván juttatni. Dr. Balázs Péter azt is elmondta, hogy külföldi magyar szakembereknek is adnának ösztöndíjat kapcsolatfejlesztésre, bizonyos témák kutatására. Kérik olvasóink véleményét, javaslatait. Az MHB kész a kapcsolatok további bővítésére. Zika ALAPÍTVÁNY A MŰSZAKI HALADÁSÉRT 5
