Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-04-17 / 8. szám

f Közélet - diplomácia Grósz Károly Mihail Gorbacsov­­nál tett március végi látogatása után kijelentette: a szovjet párt vezetője megértéssel viseltetik a magyarorszá­gi reformok iránt, s ez a többpárt­rendszer bevezetésére is vonatkozik. A tárgyalásokat követő sajtóértekez­letén arra a kérdésre, vajon lehet-e Magyarországból semleges állam, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára mindkét európai katonai tömb felszámolását nevezte a köve­tendő célnak. Ami a kiépülőfélben lévő magyarországi többpártrend­szert illeti, úgy vélekedett, hogy párt­ja a választási versenyben is ki fogja vívni magának a vezető szerepet. Grósz Károly azt is elmondta, hogy egy új megállapodás értelmében ma­gyar történészek betekinthetnek azokba a szovjet dokumentumokba, amelyek segítségével pontosabb ké­pet lehet kapni az 1956-os felkelés történetéről. * Il.János Pál pápa előreláthatóan 1991 szeptemberében látogat Ma­gyarországra. Ezt az időpontot a Va­tikáni Rádió a katolikus egyházfő és Pozsgay Imre államminiszter római megbeszélése után hozta nyilvános­ságra. A találkozón Pozsgay Imre a Magyarországon tervezett egyházü­gyi törvényről elmondta Őszentségé­­nek, hogy az az állam és az egyház mindenféle gyámkodástól mentes vi­szonyát fogja garantálni. A magyar politikus szólt a Romániában élő ma­gyarság egyik utolsó mentsvára, a ka­tolikus egyház fenyegetettségéről is. * Magyar Néppárt néven újjáalakult a Nemzeti Parasztpárt. A pártszerve­zés hosszú időn át a Veres Péter Tár­saságban folyt. Az alakuló ülésen el­hangzott: saját agrárpolitikát és ag­rárérdekvédelmi koncepciót dolgoz­nak ki. Negyven év után egy keresztény­­demokrata irányzatú párt is felújítja tevékenységét. Az . egykori legna­gyobb ellenzéki párt, a Demokrata Néppárt három volt országgyűlési képviselője bejelentette, hogy Ke­reszténydemokrata Néppárt néven újjászervezik a pártot. Ugyancsak be­jelentette újjáalakulását a Magyar Függetlenségi Párt. * Budapesten megtartotta program­­alkotó közgyűlésének két fordulóját a radikális ellenzékiekből 5 hónapja alakult alternatív szervezet, a Szabad Demokraták Szövetsége, amelynek mintegy kétezer tagja van. A Szabad Demokraták Szövetsége szorgalmaz­za, hogy az alternatív szervezetek alakítsanak ki közös álláspontot, mi­előtt folytatnák tárgyalásaikat a Ma­gyar Szocialista Munkáspárttal. * Exhumálták az 1958-ban kivégzett Nagy Imre miniszterelnök és társai holttestét. A Rákoskeresztúri közte­mető 301-es parcellájából történt ki­­hantolás a hozzátartozók kérésére nem volt nyilvános. Nagy Imre és társainak újbóli temetése azonban jú­nius 16-ikán, kivégzésük évforduló­ján nyilvános lesz. * A bukaresti magyar nagykövetség utcai vitrinjéből a román külügymi­nisztérium bevétette Petőfi Sándor Nemzeti dalát, amelyet ott március 15-ike alkalmából helyeztek el. A ren­delkezést egy, a diplomáciai képvise­letek propagandatevékenységével kapcsolatos rendelettel indokolták. A XIV. Nemzetközi Jeruzsálemi Könyvvásár a frankfurti könyvvásár után a könyvkiadók legjelentősebb nemzetközi seregszemléje. A vásár egyik szenzáci­ója a Helikon Kiadó és a Széchenyi Kiadó közös gondozásában megjelent Eszter könyve volt. A Magyar Világ Kiadóval közösen kiállító két kiadó pavilonját felke­reste Shamir miniszterelnök is. Képünkön Shamir, Rubovszky Eva a Széchenyi Kiadó irodalmi vezetője, és Molnár Magda a Helikon Kiadó igazgatója FOTÓ: GÁTI LÁSZLÓ 6 Kultúra Bartók Béla születésének 108. év­fordulóján kiosztották a Bartók Bé­­la-Pásztory Ditta-díjakat, amelyeket az idén Petrovics Emil és Lendvai Kamilló zeneszerzőknek, Kovács Dé­nes hegedűművésznek, a Végh-vo­­nósnégyesnek, valamint a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának ítéltek oda. * A magyar kormány Nemzetközi Pető Alapítványt hozott létre. Az ala­pítvány a mozgássérültek gyógyításá­ban világhírű eredményeket felmuta­tó Pető-módszer elterjesztését, egy új, nemzetközi intézet létrehozását tűzte ki célul, amely vállalná külföldi moz­gássérült gyerekek kezelését és kül­földi szakemberek képzését is. * A világhírű aacheni Ludwig-gyűj­­temény tulajdonosai: Irene és Peter Ludwig aláírták egy magyarországi Ludwig Múzeum alapító okiratát. A művészettörténész-műgyűjtő házas­pár 70 értékes kortárs műalkotást ajándékoz a magyar államnak, illetve a tervezett modern művészetek buda­pesti múzeumának. Az önálló kiállí­tóhelyiség létesítéséig ezek a Magyar Nemzeti Galériában láthatók, amely már két éve ad otthont az eddig letét­ként elhelyezett műtárgyaknak. * Svájcban - egy genfi szállodában - Hans Heinrich Thyssen-Bornemissza báró támogatásával kiállítás nyílt „Erdély - népirtás Kelet-Európá­­ban” címmel. Megnyitó beszédében dr. Éva Maria Bárki bécsi ügyvéd a falurombolás veszélyeire figyelmez­tetett, és nemzetközi közbelépést sür­getett az emberi jogok romániai meg­sértése ellen. * A „szegények orvosa”, a híres szemorvos, Batthyány-Strattmann László a trianoni tragédia után kör­mendi kastélyában rendezett be kór­házat, ahol betegek ezreit gyógyítot­ta. Mivel a gyógyító herceg emléke ma is elevenen él Körmenden, külö­nösen a hívő egészségügyiekben - or­vosok, gyógyszerészek, műtősök, mentősök, ápolók - megszületett a gondolat, hogy tovább kell folytatni­uk és minél szélesebb körben terjesz­teniük a nagy orvos örökségét: ebből a célból alakították meg Körmenden a Batthyány-Strattman László Kört. * A közelmúltban Blutzbachban ülé­sezett a Komp nevet viselő német­magyar kapcsolatokat pártoló társa­ság. A társaság, amely egyébként Giessenben működik, fő célkitűzésé­nek tartja a két ország közötti kap­csolatok ápolását különösen nyelvi és kulturális vonatkozásban. Amint a társaság elnökasszonya, Irén Veroni­ka Kari elmondta, már évek óta ren­deznek művészeti kiállításokat, nyelvtanfolyamokat, a magyar kony­haművészetet népszerűsítő kurzuso­kat, sportmegmozdulásokat, továbbá támogatják a Giessen és Gödöllő, va­lamint Wettenberg és Zsámbék kö­zötti testvérkapcsolatot. Az ünnepi ülés témája ezúttal az Erdélyben élő német és magyar kisebbség helyzete volt. * A Nemzeti Színház nagy sikerrel mutatta be Galgóczy Erzsébet Vidra­vas című regényének színpadi válto­zatát. A darab - amelynek főszerepe­it Sinkovits Imre, Hámori Ildikó, Ju­hász Rózsa és Rubold Ödön játsszák - egy hittel teli fiatal lány története: miként döbben rá arra, hogy a Ráko­­si-korszakban a tettek és a szavak kö­zött óriási szakadék tátong. * Az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem a burgenlandi Felső­­őrött (Oberwart) tartja ez évi tanul­mányi napjait, április 29. és május 6. között. A magyarországi társadalmi, politikai változásokkal foglalkozó eszmecsere bevezető előadását Cseó­­ri Sándor tartja. * Budapesten megalakult a Zsidó Kulturális Egyesület. Céljuk a zsidó vallás hagyományainak ápolása, a zsidó irodalom megismertetése, vala­mint a temetők, mártíremlékművek gondozása. Rappaport Ottó a tel-avivi Új Kelet cí­mű magyar nyelvű napilap főszerkesz­tője a Magyarok Világszövetsége székházában a hazai sajtó képviselői­nek bemutatta új, Izraelben megjelenő irodalmi, művészeti és társadalmi fo­lyóiratát, a „Kútfő"-t. A színvonalas or­gánum szerkesztőbizottságának tagjai között van - többek között - Faiudy György (Toronto), Fejtő Ferenc (Pá­rizs), Jancsó Miklós (Budapest), Ká­­nyádi Sándor és Sütő András (Romá­nia), Elie Wiesel (New York). FOTÓ: GABOR VIKTOR

Next

/
Thumbnails
Contents