Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-04-03 / 7. szám

I C&cSffiB AZ MSZMP ÚJ PROGRAMNYILATKOZATA A VÍZLÉPCSŐ ÉPÍTÉSÉRŐL, AZ ÚJ ALKOTMÁNYRÓL TÁRGYALT A PARLAMENT Mire törekszik a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt? - ez a címe annak a programnyilatkozatnak, amelyet a párt központi bizottsága március kö­zepén tartott ülésén fogadott el. Kulcsszavai; szocializmus, demokrá­cia, alkotmányosság. Leszögezi, hogy jogállamra, képviseleti demokráciára van szükség alkotmányos garanciá­val. A politikai intézményrendszer korszerűsítését a pártprogram a több­pártrendszer kiépítésére, a szabad vá­lasztások megtartására alapozza. A programnyilatkozat fontos mozzana­ta ezzel kapcsolatban, hogy foglalko­zik a koalíció lehetőségének kimun­kálásával a kormányzásban. Lévén a pártprogram már felkészülés az egy év múlva esedékes választásokra, le­szögezi, hogy a párt kész a politikai versengésre, ugyanakkor nemzeti összefogásra is törekszik, és békés úton, a feszültségek élezése nélkül kí­vánja megteremteni az átmenetet a széles körű demokráciára. A prog­ram a gazdaság olyan átépítését ígéri, amely átmenet a piacgazdaságba, egyenrangúságot biztosít a különbö­ző tulajdonformáknak. Megfigyelők, kommentátorok a programot úgy értékelték, hogy ezál­tal világossá vált a februári központi bizottsági ülésen körvonalazódott fordulat: a pártban a magukat re­formkommunistának valló erők vál­tak meghatározóvá. A szokásosnál is nagyobb érdeklő­dés mellett ülésezett március máso­dik hetében három napon át az Or­szággyűlés, s a felgyülemlett sok fon­tos téma miatt - programjával nem tudván végezni - a hónap végére ha­lasztotta az ülésszak folytatását. A ta­vaszi ülésszak első napján tíz képvi­selő indítványozta, hogy tárgyalják újra a bős-nagymarosi vízlépcső és vízi erőmű ügyét. Az őszi ülésszak óta ugyanis - amikor az Országgyű­lés a beruházás folytatása mellett szavazott - nem szűnt meg a közvéle­mény aggálya a magas költségek és a környezet veszélyeztetése miatt. A népszavazást sürgető környezetvédő szervezetek, mozgalmak több mint 120 ezer aláírást gyűjtöttek össze Bu­dapesten és vidéken a vízlépcsőt el­lenzőktől. Az ügy újratárgyalását in­dítványozó tíz képviselő szerint az októberi szavazás óta új információk váltak ismertté és olyan körülmények alakultak ki, amelyek a beruházás el­len szólnak. Fordulatot jelentett Né­meth Miklós miniszterelnök válasza, miszerint a kormány kész megvizs­gálni a népszavazás lehetőségét. Az újratárgyalási javaslatot benyújtó képviselők vezetője, Bubla József er­re kompromisszumként elfogadta, hogy az országgyűlés májusban vizs­gálja meg újra a vízlépcső ügyét. Ak­kor a kormány - a miniszterelnök ígérete szerint - a parlament elé tud­ja terjeszteni a bős-nagymarosi beru­házás teljes költségvetését is. Németh Miklós megígérte, hogy addig a kor­mány újabb szakértői elemzéseket végez és Nagymarosnál csak a kisebb munkálatokat folytatják. A képviselők egyhangúlag elfo­gadták a kormány által előterjesztett alkotmányozási koncepciót, amely a további munka és a legszélesebb kö­rű társadalmi vita alapjául szolgál. A tervezet jelenlegi formájában még több lehetséges megoldást tartalmaz. Az ülésen élénk vita folyt azokról a javaslatokról, amelyek a kollektív ál­lamfői testület helyett köztársasági elnök választására, az elnök hatáskö­rére, egy esetleges második ország­­gyűlési kamara életrehívására, alkot­mánybíróság, állami számvevőszék és közigazgatási bíróság felállítására vonatkoznak. A vitában egyértelmű­vé vált, hogy a törvényhozó, a végre­hajtó és a bírói hatalom mellett az Országgyűlés külön hatalmi ágnak I tekinti az önkormányzatokat, ame- I lyeknek a legszélesebb skáláját tartja kívánatosnak, vegyes tulajdonú piac­­gazdaság kialakitását teszi lehetővé és kimondja a teljes népszuverenitás I elvét. Az új alkotmány szabályozási í elveinek vitájában Németh Miklós I miniszterelnök kijelentette; a szocia- I lista pártállam modellje zsákutcába jutott, de ebből nem a kapitalista res­tauráció szükségessége következik, ' hanem az, hogy a szocializmus ere- I deti értékeihez visszatérve, új politi- I kai korszakot kell nyitni. Ehhez nél- I külözhetetlen a különböző érdekek I Közélet - diplomácia Lemondott képviselői mandátu­máról Vida Miklós, akinek visszahí­vását az októberi bős-nagymarosi parlamenti vita után indítványozta a Fiatal Demokraták Szövetsége. A be­folyásos alternativ szervezet aláíráso­kat gyűjtött Vida Miklós visszahívá­sára választókerületében, s a képvise­lő a visszahívás hitelességét vizsgáló eljárás eredményét meg sem várva, benyújtotta lemondását. Németh Miklós miniszterelnök be­nyomása szerint a Szovjetunió nem kifogásolja, hogy Magyarország áttér a többpártrendszerre. Moszkvai láto­gatása során ugyanis biztosítékokat kapott Mihail Gorbacsovtól arra, hogy a szovjet vezetés nem kívánja felülbírálni a magyarországi döntése­ket, s nem avatkozik a magyar bel­­ügyekbe. Gorbacsov ezenkívül kife­jezetten bízik is abban, hogy a több­pártrendszer segít a magyarországi gondok megoldásában. A közelmúlt­ban Hágába is ellátogatott a magyar kormányfő, ahol egyetlen kelet-euró­pai vezetőként részt vett a holland, a norvég és a francia miniszterelnök kezdeményezésére megtartott kör­nyezetvédelmi találkozón. Elismerte, hogy a kormányzat sokáig keveset tett a környezetvédelemért, de kije­lentette, hogy ennek a késlekedésnek már vége. Dr. Habsburg Ottó, aki az Európa Parlament küldöttségével látogatott Magyarországra, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület szervezésében több mint másfél ’ezer érdeklődővel találkozott a budapesti tudomány­egyetemen. Elmondta, hogy tavalyi ittjárta óta erősödött Magyarorszá­gon a demokratizmus, a szabad véle­ménynyilvánítás lehetősége. Hosszú, tevékeny élet után, 97 éves korában elhunyt Zita királyné, az utolsó magyar uralkodó, IV. Károly özvegye. Férje oldalán jelentős szere­pet játszott az 1917-18 fordulóján le­zajlott békekísérletben, amely az I. világháború szenvedéseinek lerövidí­tésére és kompromisszumos befejezé­sére irányult. A II. világháború évei­ben eredményes segélyakciókat szer­vezett az Egyesült Államokban és Kanadában, a háborútól sújtott euró­pai népek támogatására. Magyarországon korlátozás nélkül dolgozhatnak a nyugati újságírók, köztük a müncheni Szabad Európa Rádió munkatársai is, akik közül Ka­sza Lászlóval interjút sugárzott a Magyar Televízió. Kelet-Európábán elsőként Magyarországon létesít iro­dát a dél-koreai rádió. A Magyar Hírek előfizetője kívánok lenni. Megrendelem a lapot normál postai, légipostái küldéssel (meg­felelő aláhúzandó). Az előfizetési díjat - egy évre 19 USA-dol­­lár, vagy ennek megfelelő más valuta, légipostái küldéssel évi 29 dollár (megfelelő aláhúzandó) - csekken átutalom az MNB 204- 88426 számlára. Amerikai és kanadai előfizetőink ottani vezér­­képviseletünkre is küldhetik az előfizetést. Cím: Magyar Hírek C/O Leslie J. Dus. P. O. Box 26244 Cleveland, OH 44126. Megrendelő neve:. Címe:__________ intézményes politikai kifejezése, s a jogi garanciákkal érvényesülő de­mokrácia. A demokrácia legfőbb fel­tételeként elismert többpártrendszert pedig a közmegegyezésre törekedve kell megteremteni - folytatta -, de a közmegegyezéshez a meglévő sebek gyógyítása is szükséges. A múltban elkövetett bűnök áldozatait rehabili­tálni fogjuk - jelentette ki Németh Miklós. A képviselők egyetértettek abban, hogy az új alkotmány ne le­gyen politikai program, ne határozza meg deklaratívan a társadalom vagy a gazdaság jellegét, és - mint azt egy képviselő megfogalmazta - ne annyi­ra az állam, mint inkább az állampol­gár alkotmánya legyen. Ennek meg­felelően az alkotmánytervezet a leg­részletesebben az emberi és az állam­­polgári jogokat és ezek garanciáit tartalmazza. Fő elve a hatalommeg­osztás és a hatalmi ágak közötti egyensúly, korlátozza a hatalom kisa­játítására való törekvést. Horváth István belügyminiszter a romániai menkültek helyzetéről tájé­koztatta az Országgyűlést. Beszédé­ben hangsúlyozta: Magyarország fe­lelős a határokon kívül élő magya­rokért, és elismerte, hogy ezt a nyílt állami politikában viszonylag későn érvényesítették. A miniszter közölte, hogy eddig több mint 14 ezren mene­kültek Romániából Magyarországra, több mint tíz százalékuk nem ma­gyar, hanem román, illetve német nemzetiségű. Az utóbbi időben vala­melyest javult a román hatóságok gyakorlata a kivándorlási és család­­egyesítési kérelmek elbírálásában, magyar részről pedig a tavalyi 25 szá­zalékkal szemben minimálisra csök­kent az illegálisan érkezők közül visszautasítottak aránya. Azok, akik tartósan Magyarországon akarnak le­telepedni - mondta Horváth István -, végleges engedélyt és nemzetközi­leg érvényes okmányokat kaphatnak, s nem akadályozzák azokat sem, akik véglegesen harmadik országba kíván­nak utazni. A belügyminiszter szerint a kormány tárgyalni kíván a kettős állampolgárság elkerüléséről szóló és egy év múlva lejáró magyar-román egyezmény módosításáról, de ha a tárgyalás nem vezet eredményre, fel­mondja a megállapodást. Mintegy kilencvenszázalékos több­séggel Szűrös Mátyást választották a magyar parlament új elnökévé. Szű­rös Mátyás a Magyar Szocialista Munkáspárt külügyi titkára, s eddig az Országgyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke volt. E minőségében tár­gyalt februárban Strasbourgban az Európa Parlament vezetőivel. Előd­je, Stadinger István lemondott a ház­elnökségről, s az országgyűlés előtt ezt azzal indokolta, hogy a posztra egyrészt fiatalabb személynek kell kerülnie, másrészt sok kritika érte stí­lusa, vitavezetői módszerei miatt, kü­lönösképpen a bős-nagymarosi épít­kezés folytatásáról döntő parlamenti szavazás nyomán. i 3

Next

/
Thumbnails
Contents