Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-04-03 / 7. szám

A Magyar Hírek Poslarovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenn­tartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. Két éve annak, hogy mi, Londonban élő szülők megalakítottuk a Magyar Gyermekcsoportot (Hungarian Children and Parents Group) ame­lyet saját szervezési és nevelési-oktatási mun­kánkkal tartunk fenn. Célunk az, hogy olyan kö­zösséget alakítsunk ki, amelyben gyermekeink az anyanyelv tanulása és gyakorlása mellett megis­merkedhetnek a magyar kulturális hagyományok­kal és szokásokkal. (Csoportunkhoz jelenleg 27 család tartozik 45 gyermekkel.) Rendszeres összejöveteleinket kéthetenként szombat délelőttönként tartjuk (címünk: High­bury Roundhouse, 71 Ronalds Road, London NI), amikor is három korcsoport részére vezet­nek foglalkozásokat Magyarországon képzett és itt élő pedagógusok, akik maguk is szülők. A 6 éven aluli gyermekeket a „Csip-csip csóka” óvo­da várja, az alsó tagozatos (6-8 éves) gyerekek ré­szére pedig a magyar ABC-t tanítjuk, valamint az írást-olvasást. A 8-13 éveseknek írás-olvasás gya­korlatokon és beszélgetéseken keresztül magyar történelmi és irodalmi ismereteket adunk. A na­gyobb gyerekek számára beindítottuk a népitánc­oktatást is. A Magyar Gyermekcsoport szeretettel várja a magyar származású gyerekeket és szüleiket, vala­mint minden érdeklődőt vagy a céljaink elérésé­ben segítséget nyújtókat. Kérjük, hogy jelentkez­zenek titkárunknál: Márkus Piroska, tel.: 226- 4806 (London). MARTA GAJDOS-BERRY LONDON, NAGY-BR1TANNIA Már negyven éve elmúlt, hogy elhagytam Ma­gyarországot, több világrészen éltem és már 25 éve, hogy Kaliforniában élek. A négy évtized alatt több nyelvet kellett megtanulnom, hogy si­keresen tudjak beilleszkedni a különböző orszá­gok üzleti és hivatalos életébe, s főleg, hogy fenn tudjam magam tartani egy megkívánt színvona­lon. Mindennek ellenére büszkén mondhatom, hogy számomra a magyar nyelv - a helyes ma­gyar nyelv - megőrzése mindig a legfontosabbak egyike volt. Bevallom, nekem ezért igen nagy csa­lódást okozott, amikor, a különben igen nagysze­rűen szerkesztett Magyar Hírekben annyi idegen és úgynevezett „mondvacsinált” szavakat talál­tam majdnem minden cikkben. CHARLES SALATH SACRAMENTO. CA„ USA 27 évet éltem Budapesten és 32-t itt Torontó­ban. Magyarország nekem és még olyan sokunk­nak, még ma is az otthon. „Fel-feldobott kő, föl­dedre hullva, kicsi országom újra meg újra haza­jön a fiad...” Én 28 évig vártam, hogy a sebek behegedjenek, mielőtt először hazamentem. Há­rom hétig voltam otthon és új sebeket kaptam. Mindenhol, ahová mentem, úgy néztek rám, mint egy leprásra, mint arra aki elhagyja a süllyedő ha­jót. Miért? Két régi közhelyre-közmondásra gon­dolok: 1. Amerikában kolbászból van a kerítés! 2. Amerikában az arany az utcán hever, csak le kell hajolni érte! Mindkettő tévedés! Aki gyorsan akarta az „aranyat” - annak nem „lehajolni”, ha­nem „lefeküdni” kellett érte! GELLERT MAGDA TORONTO, ONT. KANADA A francia lapok sokat írnak a romániai, így er­délyi helyzetről is. Hazai szerveink hivatalosan és félhivatalosan mindent meg kell tegyenek, verjék a vasat külföldön, míg valami eredmény nem mu­tatkozik. Közvetlen tárgyalás semmire nem vezet­het, csak a nemzetközi és gazdasági nyomás jöhet számításba. Gondolni kell azonban arra is, hogy Erdélyből mentsük legalább film, hang és fényké­pek révén azt, amit előreláthatólag másként nem tudunk megmenteni az utókornak. Erre is feltétle­nül törekedni kell! MAGYARY ZOLTÁN CAEN, FRANCIAORSZÁG Késve került hozzám lapjuknak az a száma, amelyben nagy cikk jelent meg a Szent Jobb tör­ténetéről. Az egyik képen Flynn amerikai tábori lelkész „egy katonatársával” tartja kezében a Szent Jobbot tartalmazó ládát. Ez a katonatárs Stephen Schmergel, aki az amerikai hadseregben őrmesterként szolgált és részt vett az ereklye ha­zahozatalában. Stephen Schmergel unokaöcsém volt, aki a 2. világháborút Afrikában és Olaszor­szágban harcolta végig, és mint magyarul beszélő katona került a magyarországi amerikai katonai misszióhoz a háború után. Háborús sérülések és betegségek vitték el fiatalon. Tartozom unokaö­csém emlékének, hogy felhívjam e tényre az önök figyelmét. GÉZA SCHMERGEL WESTBURY. N. Y. USA LEVELEZŐTÁRSAT KERES 33 éves, szőke, kék szemű, szolid, de szellemi­ekben igényes, minden iránt érdeklődő, baráto­kat, tartalmas emberi kapcsolatot kereső hölgy szívesen levelezne tengerentúlról, Nyugat-Euró­­pából 34-42 év közötti férfival magyarul. Lő­­rinczné K. Ágnes, 2400 Dunaújváros, LIttörő u. 5. III. 10. 47 éves, elvált, főiskolai végzettségű asszony vagyok. Nyugati országokban élő férfiaktól várok levelet. Dr. Kardos Ferencné, 2030 Érd X., Sós­kúti út 31. Vidéken élő házaspár egy 8 éves gyerekkel szí­vesen levelezne és barátságot kötne magyar nyel­ven a világ minden tájáról. Utazás, irodalom és a zene érdekel bennünket. Iszák Béla 4287 Vámos­­pércs, Béke út 2. 43 éves egészségügyi dolgozó özvegyasszony szívesen levelezne külföldön élő magyarokkal bármilyen témáról. Varga Józsefné 2030 Érd X. kér., Szigetvári út 81. Magyar származású 16 éves lány (tanuló) ma­gyar nyelvű levelezőtársat keres, 16-18 éves fiúk és lányok személyében. Kocsi Krisztina 73 152 Köping Sadel gatan 9. Svédország. 30 éves független magyar szakmunkás, aki az NSZK-ban él, várja olyan független magyar le­ány, illetve elvált asszony levelét 23-28 éves ko­rig, aki az NSZK-ban él. László Jártas 4690 Her­ne 2 Hauptstr. 21. Bes. 1952-ben születtem. Szeretem az utazást, a hu­mort. Szeretnék Svédországban, Franciaország­ban, Új-Zélandban, USA-ban élő üzletemberek­kel levelezni magyarul. Sándor Csilla 1072 Buda­pest, Rákóczi út 12. TALÁLKOZÓ Pesterzsébetiek figyelmébe: 50 éves diáktalálko­zónkra azoknak a jelentkezését kérjük, akik a Kálmán utcai polgári fiúiskolában 1935-39 kö­zötti időszakban tanulótársai voltak Damokos Lászlónak vagy Kónya Sándornak. A jelentkezést a következő címre kérjük: Damokos László, Bu­dapest XX., 1201 Baba u. 55. I. 4. Tel.: 287-577 Címlapunkon: A tiroli faszobrász Krisz­tust, a Magvetőt ma­gyaros viseletben farag­ta a szószékre. (írásunk a 24-25. olda­lon.) Fotó: Garami László Tartalom: Krónika Pályázatunk: Felirat egy sírkövön ívókutak Frankföldön Magyarország - 1956-ban és napjainkban Kétszer annyi munka... (Árokszállási Éva) Lehetnek-e lámpások? (Balázs István) Pályák versenye (Kulcsár Rózsa) Erdély magyar népi építészete (Bihari László) Szent János lovagjai (Pusztaszeri László) A Kasseli Magyar Kör (Bodnár János) Fehérvári professzort a „Hasemita Rend"-del tüntették ki 23 (Kutasi Kovács Lajos) Hungarológiai tanácskozás Brüsszelben 23 (Balázs Ádám) Kincsek a vakolat alatt 24-25 (Garami László) Sajtótükor 27 (összeállította: Balázs Ádám) Sport 29 (Szerkesztő: Vad Dezső) Profidöntő Budapesten Szülőföldünk (rádióműsor) 31 Mellékletünkben: Krúdy Gyula: Újházy levese 1-2 Lőrincze Lajos: Miért bunda a bunda? 4 Folyóirat: A Kölyök Magazin 4 Keresztrejtvény 4-5 Főzőcske: Pécs-mecseki ízek 6 (Halász Zoltán) A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI: HALÁSZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN főszerkesztő-helyettes PUSZTASZERI LÁSZLÓ olvasószerkesztő BODNÁR JÁNOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA GARAMI LÁSZLÓ POKORNY ISTVÁN Munkatársak: BALÁZS ÁDÁM GÁBOR VIKTOR REZES MOLNÁR ESZTER ZIKA KLÁRA 3-4 5 5 6-7 9-11 12-13 15 16-17 20-21 22-23 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents