Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-03-20 / 6. szám

- Úgynevezett iskolafenntartási járulékot kérünk a szülőktől, amelyet általában a saját szociális helyzetüknek megfelelően ajánlanak fel. Megmondjuk, hogy az iskola költségvetése fejenként és havonta milyen őszszegre épít - ez most 300 forint körül alakul és van aki többet ad, van aki kevesebbet. Ezt egészíti ki a püspöki kar e célra indított gyűjtése évente a templomokban, végül a külföldi támogatás: egyrészt taneszközök küldésével, másrészt pénzzel segítik az egyházi iskolákat.- Iskoláikban állami tanterv szerint oktatnak?- Igen, ez a megállapodásból következik, és úgy vélem, hogy ez azért helyes, mert nem kizárólag egyházi feladatokra, hanem a magyar államban élni tudó polgárokká képezzük tanulóinkat. Az állami tankönyveket is használjuk. A különbség az, hogy van két óra hittan a tantervűnkben, de óraszámban, s a munka általános menetében teljesen alkalmazkodunk az állami oktatási rendszerhez.- Nincs ellentmondás az oktatás, nevelés vallásos szelleme és az állami tanterv világnézeti megalapozottsága között?- A megállapodás azt mondja, hogy az állami tankönyvekben kifejtett nézetekkel ellentétes vallási, filozófiai, vagy tudományos kérdéseket a tanároknak joguk van kifejteni, sőt adott esetben ezeket jóváhagyott jegyzetek formájában a tanulóknak átadni. Ez azt a gyakorlatot alakította ki, hogy a párbeszéd, a dialógus szellemében tudjanak tanulóink a marxista világnézetről is gondolkodni, azt megismerjék, ugyanakkor a saját hitük személyes elkötelezettségét is megalapozhassák. Egyrészt tehát biztosítva van a tanár egyéni meggyőződésének, felkészültségének kibontakoztatása, másrészt a jelenkori tudományos fejlődésnek a

bemutatása. Arra törekszik a közoktatás, és mi is, hogy ezt a tanulók a saját egyéniségükbe építsék be, tehát a tudományról, művészetekről egyéni véleményük is legyen.- Nem érvényesül a katolikus iskolákkal szemben, mondjuk az egyetemi felvételek esetén vagy egyéb vonatkozásban diszkrimináció?- Most már hivatalosan is elismerik, hogy voltak ilyen időszakok. Diákjaink hátrányos megkülönböztetése részben latens volt. De volt olyan is a hatvanas években, amikor kifejezetten megírták, hogy a nálunk végzett felvételiző idealista világnézete miatt egyetemi tanulmányokra nem alkalmas. Amióta azonban az újabb, nyilvános felvételi rendszer kialakult, azóta ilyen megkülönböztetést nem érzünk. Iskolánként változóan, de jelentősen megnőtt az érettségi évében felvettek számaránya; ez 40 és 60 százalék között mozog. Az elmúlt esztendőben az egyik iskolánkban az egyetemre jelentkezettek 72 százaléka nyert felvételt. Ha globálisan nézzük, akkor ez jóval magasabb az országos átlagnál.- Hogy alakul a katolikus iskolák diákjainak társadalmi összetétele ?- A fővárosban az értelmiségi származású gyerekek vannak többségben, másutt elég nagy a mezőgazdasági dolgozók gyerekeinek részaránya is. Utánuk a kisiparosok, kisvállalkozók következnek a sorban, és az ipari munkásság van képviselve kisebb mértékben. Mivel a jelentkezők száma igen magas, az utóbbi években háromszoros is, felvételi beszélgetés, tesztelés alapján próbáljuk megállapítani, hogy kik a legalkalmasabbak a középiskolai felvételre. A rangsorban nyilván azok kerülnek előrébb, akik akár a jobb általános iskola, akár az otthoni környezet miatt magasabb szellemi, vallási felkészültséggel rendelkeznek. Ez alapjában véve sajnálatos, mert hiszen az egyházi iskolák nem akarnak sem felekezeti, sem társadalmi különbségeket tenni, de a jelen helyzetben a helyszűke miatt nem tudnak úgy eleget tenni a felvételi igényeknek, ahogy szeretnénk. Mivel a középiskolák közül egyedül a gimnázium áll rendelkezésünkre, és ez az iskolatípus elsősorban továbbtanulásra készít fel, színvonalát fenn kell tartanunk.- Hány katolikus iskola működik jelenleg Magyarországon ?- Nyolc. Négy szerzetesrendnek kettő-kettő; Pannonhalmán, Győrött a bencéseknek, Esztergomban, Szentendrén a ferenceseknek, Budapesten és Kecskeméten a piaristáknak, valamint szintén Budapesten és Debrecenben a Miasszonyunk Szegény Iskolanővéreknek. A szentendrei koedukált, a nővérek iskolájában lányok, a többiben csak fiúk tanulnak. A lányok sajnálatosan háttérbe szorulnak. Ők az összlétszámnak mintegy harmadát teszik ki.- Mik a terveik ? Van-e lehetőségük újabb iskolák megnyitására?- Ez nehéz kérdés, mert ennek sem anyagi, sem szellemi feltételei nem állnak rendelkezésünkre,

még ha a szándék megvolna is. A jelenlegi iskolák bővítéséről lehet szó, de a személyi feltételeket illetően ez hosszadalmasabb. Az egyházi iskolák tanári testületéinek 25 százaléka civil, ami nem túl magas szám a nyugati országokhoz képest, de arra törekszünk, hogy minél több szerzetes tanárunk legyen.

Visszatérve a fejlesztésre, vannak elképzelések a pesti piarista gimnázium bővítéséről, egy külön tanulmányi ház létrehozásával, amely a mostani épület közelében állna, továbbá a Patrona Hungáriáé leánygimnázium épületének újjáépítéséről és kibővítéséről, illetve a helységek visszakapásáról olyan épületekben, amelyekben jelenleg állami intézmény is működik.

Ennél többről most nincs szó. Más szerzetesrendek iskoláinak visszaállításáról nem tudok. Ma nincs anyagi fedezet új épületeket emelni, a régiek pedig államosítva vannak. De, ha lenne is épületünk, a rendekben elöregedtek a generációk, és utánpótlást biztosítani csak akkor lehet, ha dinamikus és több generációval rendelkezik a közösség, amely vonzani tud maga után fiatalokat is.

P. L.

A Magyarországi Evangélikus Egyház zsinata a legfőbb törvényhozó és intézkedő testületé e 430 ezer hívet tömörítő felekezetnek. A zsinat időtartama hat év, munkáját ülésszakokon végzi. Az Országos Egyház az ország területén lévő gyülekezetek, egyházmegyék és egyházkerületek legfelső kormányzati szerve, közgyűlése hat évre választja az Országos Presbitériumot és a többi országos testületet.

OKTATÁS ÉS NEVELÉS EGYÜTT

Megnyitja kapuit az Evangélikus Gimnázium

Luther reformációs eszméit először a Németországot járt soproni és felvidéki kereskedők, diákok kezdték terjeszteni idehaza. Az üldöztetések után, 1781-ben a II. József által kiadott türelmi rendelet engedélyével szervezett evangélikus egyházba a felvidéki és a délvidéki szlovák és német, valamint az erdélyi szász és magyar evangélikusság is beletartozott. Isten igéjét ki-ki a saját anyanyelvén olvashatta. Bibliai fordítások készültek és fejlesztették az anyanyelvi könyvnyomtatást. Nagy hangsúlyt helyeztek az oktatásra: minden evangélikus templom mellett működött iskola.

A Magyar Hírek 1988/18. számában részletesen foglalkoztunk az evangélikus oktatási rendszerrel, s leghíresebb iskolája, a Fasori gimnázium történetével. Ezúttal a jelen s a jövő feladatairól kérdeztük dr. Harmati Bélát, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspökét.- Most, hogy már a felvételi vizsgákon is túl vagyunk, s 1989 őszén valóban megkezdődik az oktatás az Evangélikus Gimnáziumban, a kételkedők is megnyugodhatnak, s talán ez az újbóli indulás azokat is mellénk állítja, akik bizalom híján eddig nem támogatták ezt az ügyet.- A bizalmatlanságnak megvannak a történelmi okai...- 1948-ban az akkori Magyar Köztársasággal kötött egyezmény értelmében az Evangélikus Egyháznak két iskolát hagytak meg:

13