Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-20 / 6. szám
MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK Egyházi oktatás hazánkban A legtöbb hívőt a katolikus egyház tömöríti Magyarországon. Három érseki tartományban három főegyházmegye, 7 egyházmegye - közülük egy görögkatolikus - 52 főesperesi, ezen belül 235 esperesi kerületre oszlik, amelyekben 2257 plébánia, lelkészség, valamint 73 templomigazgatóság irányításával 3128 plébános, lelkész - közülük 2517 aktív - tevékenykedik. A magyar katolikus egyház legfőbb szerve a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Az egyház híveit irányító világi szervezete az Actio Catholica, amely folyóiratokat, újságokat jelentet meg, anyagi, egyházszervezési és szociális ügyekkel foglalkozik. KATOLIKUS ISKOLÁK____________ Ezer éve a nemzetnevelésben Az egyházi oktatás a protestantizmus elterjedéséig a római katolikus egyház irányítása alatt állott és egyidős a magyar államisággal. Jelentősége, gyarapodása, vagy éppen háttérbe szorítása mindenkor összefüggött az állam és az egyház viszonyának alakulásával. A kérdés avatott szakértője, Kemenes László piarista atya, a római katolikus középiskolák főigazgatója, előbb a múlt fontosabb állomásait mutatja be: - A Szent Gellért-legenda szerint Pannonhalmán és a szent püspöki székhelyén tudunk az első káptalani iskoláról, amelyben a legújabb kutatások szerint valószínűleg magyar nyelvi oktatás is folyt, az ének és a latin nyelv mellett. Ez azért volt szükséges, mert zömmel papokat képeztek, akiknek a magyar néphez magyarul kellett szólniok. A káptalani iskolák mellett már Szent István korában kialakult a monostori iskola, amely a szerzetes közösségekhez kapcsolódott. Legelső volt a bencések pannonhalmi iskolája. Ezekben már nemcsak papokat, hanem a közéletben, a királyi udvarban, a társadalom szervezésében járatos, jogi felkészültségű embereket is képeztek. A bencés iskolák után, a reneszánsz idején a ferences, domonkos monostori iskolák voltak nevezetesek. Az úgynevezett tanítórendek a 17. században kezdtek kialakulni. Ezek közül a jezsuita kollégiumok a jelentősek. A piaristák a 17. század elején, még az alapító életében megtelepedtek a Felvidéken, majd a török kiűzése után alapítottak az ország egyéb területein iskolákat. Az orsolyita rendről, mint a leánynevelés egyik műhelyéről tudjuk, hogy az 1690-es években Kassán nyitották meg első intézetüket. Ehhez később az angolkisasszonyok csatlakoztak a 17. században. II. József korlátozó rendeletéi után, a 19. század elején a szerzetesrendek újból működni kezdtek, és számos középiskolát hoztak létre. így a bencések, a ciszterciták és más rendek is. Az 1868-as o’itatási törvény kiépítette az állami oktatási rendszert, de biztosította az egyházi iskolák önállóságát, a fejlesztés, irányítás és gazdálkodás terén egyaránt. Az egyházi oktatás ettől kezdve úgy illeszkedett bele az állami oktatásba, hogy nem magániskola akart lenpi, hanem a közoktatás részét képező, felépítésében és a tananyag megválasztásában is ehhez kapcsolódó, egyszersmind a sajátos egyházi igényeknek is megfelelő iskolarendszer. Az 1946-os új oktatási törvény az általános tankötelezettséget tizenhat éves korig terjesztette ki, felállította az egységes általános iskolát, s ebbe a rendszerbe az egyházi iskolák is bekapcsolódtak. Az 1948-ban bekövetkezett államosítás az egész katolikus iskolarendszert érintette. Az oktatást kizárólagosan állami feladattá nyilvánították, és minden katolikus iskolát két évre megszüntettek. Majd a magyar püspöki kar és az állam közötti 1950-es megállapodás tartalmazta az iskolai megállapodást is. Ez olyan helyzetben jött létre, amelyben az egyház az általánosan kinyilvánított emberi és állampolgári szabadságjogokat nem gyakorolhatta teljes egészében. Ennek ellenére az iskolai megállapodás aránylag jó feltételeket biztosított az egyházi iskolák működéséhez, mert egyrészt elismerte az iskolák vallásos szellemének szabadságát, továbbá a tanárok kinevezésének, alkalmazásának jogát a rendi vezetőség számára. Eleinte a minisztériumnak, később az Állami Egyházügyi Hivatalnak kellett bejelenteni és minden évben kérni a tanárok számára úgynevezett működési hozzájárulást. Ez éppen az elmúlt esztendőben megváltozott; 1988 októberében a püspöki karral aláírt jegyzőkönyv alapján bizonyos látszámkorlátozások nemcsak e téren, hanem más vonatkozásban is megszűntek. Az 1950-es megállapodások korlátozták az indítható osztályok számát, minden egyházi iskolában évfolyamonként kétkét párhuzamos osztály alakulhatott, továbbá az osztályok tanulói létszáma negyvennél nem lehetett több, és az állam osztályonként két tanár működésére adott hozzájárulást, illetőleg államsegélyt. Továbbá korlátozás alá esett még a diákotthonok létszáma is. A pannonhalmi és az esztergomi gimnáziumokban - mivel ott elegendő hely volt - minden tanuló kaphatott diákotthoni elhelyezést. A győri bencés, a kecskeméti piarista, valamint a budapesti Patrona Hungáriáé és a debreceni Svetits leánygimnáziumban csak a tanulók fele lehetett bentlakó növendék. A későbbiek folyamán azonban kiderült, hogy a vidéki iskolák a saját környékükről nem tudnak elegendő helybéli tanulót biztosítani, viszont sokan Dr. Kemenes László, a római katolikus középiskolák főigazgatója Katolikus Egyház Magyarországi Református Egyház Magyarországi Evangélikus Egyház Izraelita Felekezet A Magyarországi Szabadegyházak tagegyházai: Élő Isten Gyülekezete Evangéliumi Pünkösdi Közösség Magyarországi Hetednapi Adventista Egyház Isten Egyháza Magyarországi Baptista Egyház Magyarországi Keresztyén Testvér Gyülekezet Magyarországi Metodista Egyház Óskeresztyén Apostoli Egyház Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Ortodox Egyházak: Magyar Ortodox Adminisztratúra Budai Görögkeleti Szerb Egyház Magyarországi Román Ortodox Egyház Bolgár Ortodox Egyházközösség Magyarországi Unitárius Egyház Mormon Egyház Buddhista Misszió Magyar Iszlám Közösség kértek máshonnan diákotthoni elhelyezést, ezért bizonyos fejlesztések történtek ezekben az épületekben. Az Egyházügyi Hivatal pedig évről évre hozzájárult bizonyos létszámemeléshez. Az eredetileg megszabott tanári létszám az idők folyamán annyiban tágult, hogy az oktatás sokoldalúbbá válása révén több tanárra volt szükség. Ilyenkor az állam engedélyezte nagyobb létszámú tanári testületek működését. Persze, az államsegély maradt 16 tanár után. A létszámkorlátozások a múlt évi jegyzőkönyvvel megszűntek. Eszerint magasabb osztálylétszámok alakíthatók, megszűnt az előzetes engedély a diákotthoni felvételeknél, továbbá megszűnt az a gyakorlat is, hogy több párhuzamos osztály nyitásához is engedélyt kelljen kérni. Ezeket a kérdéseket teljes mértékben az iskolafenntartó egyházi hatóságok kezébe adták, a tanári létszám növelését szintén, de az anyagi támogatás ezúttal sem változott. Az államsegély nem tart lépést a pedagógusfizetés-rendezéssel, és tanáraink fizetése jelenleg mintegy 30-35 százaléka az állami iskolák tanári fizetéseinek; fejenként mintegy kétezer forint körül van, tizenhat főre iskolánként. Ezt tavaly egy rendkívüli államsegéllyel egészítették ki. Az idén pedig a társadalombiztosítási járulék növekedésének pótlására szintén nagyobb összeget juttat az állam az egyházaknak.- Ezek az állami támogatási összegek a tárgyi és a személyi kiadásaikhoz nyilvánvalóan nem elegendők. Miből tudják működtetni az iskolákat? 12
