Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-03-20 / 6. szám

2 Wächter Klári ké­pei az „Erdélyi Szépmíves Céh" könyvnapi sátránál készültek a Szervi­ta téren (ma Marti­­nelli tér), a harmin­cas években: 1. A sátor, kopja­fákkal 2. Keresztury De­zső, Zádor Anna, Csillag Vera 3. Tamási Áron, Wass Albert, Tol­­nay Klári, Ke­mény János nem különös gonddal és lelkesen fényképezte őket. így örökítette meg többek közt Babits Mihályt, Pátzay Pált, Bernáth Aurélt és a fiatal, csinos Nemes Nagy Ág­nest. A fotóművésznő 1960-ban útlevéllel, baráti meghívásra uta­zott Ausztráliába, ahol ma is él. 83 esztendős, de változatlan lel­kesedéssel, rajongással foglalko­zik a művészetekkel, különösen a magyar irodalommal. Erről több előadást tartott a sydneyi rádió­ban. KRÚDY ZSUZSA féle technikai, művészeti köny­vek, lexikonok, tankönyvek, szakszótárak, valamint klasszikus és modern regények, drámák, versgyűjtemények képezik az ér­tékes adományt. A Sárospataki Nagykönyvtár állományát gyarapította Halmi Róbert. A Nagykönyvtár, amely egyidős az 1531-ben alapított re­formátus kollégiummal, százado­kon át a mostani adományhoz hasonló módon gazdagodott. Már az első idők tanárai, diákjai közül is sokan jártak külföldi, el­sősorban német, holland, angol egyetemeken, s onnan sohasem jöttek Patakra úgy, hogy ne hoz­tak volna néhány új könyvet a kollégiumi téka számára. Így az­tán a 17. század elején a könyvtár állománya már mintegy 1000 kö­tetet tett ki. Szerette és gyűjtötte a könyvet az iskola nagy patrónusa, I. Rá­kóczi György fejedelem is, s uta­zásairól ő sem tért haza könyvek nélkül. Amikor „násznagyként” Berlinben járt, hogy Bethlen Gá­bor számára megkérje Branden­burgi Katalin kezét, arról az útjá­ról is hozott könyveket családi könyvtárának gyarapítására. Rákóczi György könyvtára - a töredékesen fennmaradt jegyzék alapján következtetve - körülbe­lül 3500 kötetből állott. Az öz­vegy, Lórántffy Zsuzsanna és fia, III. Rákóczi Zsigmond, a Rákó­czi család várbeli könyvtárát vég­­rendeletileg a kollégiumra hagyo­mányozta. A könyvtár ezzel 1650 táján 4500 kötetből állt, amely­hez foghatót abban az időben -az egykorú feljegyzés szerint - „sem Magyar, sem Erdély Or­szágban” nem lehetett találni. A Rákócziak halála után száza­dokon át továbbra is a patrónu­­sok, tanárok, diákok adományai­val gazdagodott a Sárospataki Nagykönyvtár. így került Patakra - többek között - Kazinczy Fe­renc, Beregszászi Nagy Pál, Por­koláb István, Emődi István, Nyiry István, Csengery József, Szeremlei Gábor, gróf Teleki Jó­zsef, Molnár István, Beleznay Miklós, Zempléni Árpád, Pósa Lajos, Dókus Gyula családi könyvtára. A két világháború kö­zötti időkben százezer kötetet tett ki a könyvállomány, amelynek gyarapodása a mi korunkban is tovább folytatódik. A kötetek száma jelenleg meghaladja a há­romszázezret. A legutóbbi nagyobb adomá­nyok között kétségkívül első he­lyen kell megemlítenünk a ma­gyar emigráció jeles írójának, a végakarata szerint a sárospataki református temetőben nyugvó Cs. Szabó Lászlónak tízezer köte­tes hagyatékát, amely egyszers­mind a világ különböző tájain élő magyar emigráns írók műveinek legteljesebb hazai gyűjteménye. Most pedig Halmi Róbert nagy értékű adományával lett gazda­gabb a Bibliotheca Patakiana. Mégpedig olyan modern angol nyelvű művekkel, amelyek min­den bizonnyal" országos viszony­latban is felkeltik az egyes szak­­tudományok művelőinek érdek­lődését. HEGYI JÓZSEF vV r „A \Vx Küldjön egy képét es egy történetet1 címmel hirdettük meg új pályázatunkat ^ cfiS' Célunk az, hogy olvasóink segítségével bemutassuk yy a történelmi Magyarorszag területén kívül található ✓-'4 ' magyar vonatkozású emlékeket X Érdeklődéssel várjuk a pályamunkákat. 1 2 gépelt oldal terjedelemben A megjelent írásokért 500 forint értékű könyvjutalmat küldünk Bánj/ászok sírja Dannsj/lzániában Connellsville az Egyesült Álla­mokban, Pennsylvania államban, Pittsburghtől 90 kilométerre fek­szik. Az 1900-as évek elején sok száz magyar választotta második hazájának ezt a csöndes kisvárost, amelyet az Appalache-hegység festőién szép hegyei, erdőségei ölelnek körül. Ahogy beérünk a városba, a baloldalon rögtön felbukkan a magyarok által épített Szent Imre római katolikus templom tornya. A templom felépítését 1903 janu­árjában határozták el, és augusz­tusban meghívták Budapestről Adalbert Lorickot papjuknak. A következő év márciusában érke­zett meg Connellsvillbe, a temp­lom az ő irányításával épült fel 1905. július 16-ra. Két évvel ké­sőbb, 1907. december 19-én nagy tragédia érte Connellsville ma­gyarságát. A déli mise csendjét a Darr-bánya robbanása szakította félbe - a robbanás következtében több mint 300-an haltak meg, kö­zülük 100 magyar. A magyar bá­nyászokat tömegsírban helyezték el a templomhoz tartozó Chestnut Hill magyar temetőben. A gyász­mise 1908. január 1-jén volt a templomban. A templom még ott áll a régi helyén, de már nem a magyarsá­got szolgálja. A néhány utcával feljebb található Chestnut Hill te­mető magyar részét ellepte a gaz, alig megközelíthető. A rendbeho­zására adományok gyűjtése indult meg. Kétórai keresgélés után buk­kantunk rá a Verhovay Egylet ál­tal 1909-ben felállított bányász­emlékműre. SUZANNE YOUNGMAYER MONROEVILLE, USA A Szent Imre templom A Verhovay emlékmű magyar fel­irata Chestnut Hill, a temető magyar részlege 7

Next

/
Thumbnails
Contents