Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-20 / 6. szám
Kultúra MARAI HALALARA Ha volt író, akinek életében mindent az irodalom jelentett, akkor ez Márai Sándor lehetett. Megrendítő, hogy éppen ilyen író fog fegyvert önmagára és zárja le erőszakkal termékeny alkotó életét. Márai Sándor huszadik századi elbeszélő irodalmunk egyik legkiválóbb egyénisége volt, és az, hogy élete második felét emigrációban kellene töltenie, nemcsak az ő személyes tragédiája volt: beárnyékolta a magyar irodalom sorsát is. Fiatalon Európa szószólója volt irodalmunkban, nemcsak azért mert hosszú éveket Párizsban töltve megszerette a nyugati világban honos életformákat és birtokába vette a nyugati kultúrát, azért is, mert ennek az Európának a hagyományos értékeit: a türelmet, a méltányosságot, a személyes szabadságot mutatta fel. Szavának nagy hatása volt, jelenlétét egész irodalmunkban érezni lehetett. Éppen ezért fájdalmas, hogy száműzetése olyan végletes magányba taszította: idehaza nem volt szabad meghallani szavát, odakinn pedig legfeljebb az emigráció szellemi elitje várta ezt a szót, holott talán az lett volna a természetes, hogy a magyar kultúra nagyvilági követe legyen. Márai magányos és előkelő jelenség volt mindig, mégis mind többet kell arra gondolnunk, hogy írói sorsa milyen erősen összeforrott azzal, amit nemzeti sorsnak nevezhetünk. A legjobb magyarok mindig a legjobb európaiak is voltak - fejtegette egyszer Illyés Gyula. Nos, Márai életműve ebben az értelemben tartozik klasszikus értékei közé. Vajha megkezdődhetne ennek a klasszikus életműnek a hazai birtokbavétele. POMOGÁTS BÉLA JÖN A SZEZON: JÓ TUDNI! A megszokás sokszor megtréfálja az embert. Új, jobb közlekedési lehetőség kínálkozna, ám mi csökönyösen kerülőt teszünk. Épült egy új szálloda - tán kedvünkre való lenne - de elkerüli figyelmünket. S még az őspestiek sem mindig tudják, hol vannak a legkiválóbb (ám nem drága!) éttermek. A Jó tudni! című nagysikerű könyvecske választ ad 99 olyan kérdésre, amely Magyarországra utazókban merülhet fel, a vízumszerzéssel kapcsolatos tudnivalóktól kezdve a falusi üdülési lehetőségekig. Jó tudni - 99 kérdés, 99 válasz Magyarországról! Ara postai szállítással együtt 5 USA dollár, ill. ennek megfelelő egyéb valuta, s a következő címen rendelhető meg: Magyar Világ Kiadó 1388 Budapest, Pf. 93. Budapesten ismert írók, publicisták - köztük Csoóri Sándor, Bodor Pál - mutatták be az erdélyi magyar kisebbség körében terjesztett szemle, a „Kiáltó Szó” első számát. Bár a Kiáltó Szó megjelenése elvben jog- és törvényszerű, a lap erdélyi szerkesztői kénytelenek voltak névtelenségben maradni. A budapesti lappremieren hangoztatták, hogy a kisebbségi kiadvány megjelenése új szakasz kezdetét jelenti az erdélyi magyarság II. világháború utáni történetében. * Franciaországban a művészeti és irodalmi érdemrend lovagi fokozatával tüntették ki Végh Sándor hegedűművészt, a salzburgi Camerata Academica zeneigazgatóját. Végh Sándor Kolozsvárott született, Budapesten Kodály és Hubay tanítványa volt. 1953 óta francia állampolgár, de ideje legnagyobb részében Salzburgban tanít és vezényel. * Két magyar film is sikert aratott a nyugat-berlini filmfesztiválon. A Nemzetközi Filmkritikus Szövetség díját, a FIPRESCl-díjat Dárday István és Szalay Györgyi alkotása, a kétrészes Dokumentátor című film kapta. Tímár Péter új filmje, a Mielőtt befejezi röptét a denevér című pedig a Művészmozik Nemzetközi Szervezetének diját nyerte el. * A gyerekeknek szóló útikönyvműfaj megteremtője, a Kanadában élő Rékai Kati elnyerte a Saint-Exupérydíjat, melyet a legsikeresebb, francia nyelvterületen megjelenő gyerekkönyveknek ítél oda a francia kulturális kormányzat. A szerző népszerű könyvsorozata négy kedves állatfigura segítségével kalauzolja kis olvasóit a nagyvilágban, a kanadai nagyvárosoktól Párizson és Svájcon át Budapestig. * A londoni Business Design Centerben megrendezett kiállításon mintegy félszáz élvonalbeli brit galéria mutatta be az általuk képviselt művészeket. Az egyik legnagyobb londoni galéria, a Leinster Contemporary Art kollekciójában szerepelt a brazíliai magyar szobrászművésznő, Kovács Eszter három alkotása is. * Első ízben rendeznek Magyarországon gasztronómiai nyári egyetemet június 15. és 24. között. A színhely Szolnok, a szervező pedig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat helyi szervezete. A tíznapos gazdag programra a következő címen lehet jelentkezni: Gasztronómiai Nyári Egyetem titkársága, Szolnok, Vörös Csillag u. 8. 5001 * Értékes adománnyal lepte meg a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumot Y. Victor az ausztráliai Sydneyből. (Teljes nevét az adományozó nem tüntette fel.) Budapestre küldte többek között az Unteneckerféle régi cukrászat perecreceptjeit, a Lipót körúti Glasner Ede Rt. receptkönyvét, egy, a hajdani La Fayette áruház emblémájával ellátott, ritkaságnak számító kalapkefét és számos képes számolócédulát a harmincas évekből. * A magyar népi kultúra, a népművészet megismertetése és megőrzése előmozdítása érdekében hívott életre alapítványt Észak-Magyarország egyik legnagyobb iparvállalata, a kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinát. Az alapító kétmillió forintot helyezett el a Magyar Népművészetért 215-88880 folyószámlára, s felhív minden, a célt fontosnak tartó személyt vagy vállalatot a csatlakozásra. Az elképzelések szerint a befolyt pénzösszegből folklórkutatásokat, előadásokat, kiállításokat, kiadványokat támogatnak, valamint segítik a Magyar Állami Népi Együttes munkáját. * Az idegenforgalom és a környezetvédelem összefüggéseiről szervez világkonferenciát a Kanadában élő neves közgazdász, üzletember Kibédi György, ez év október 12. és 15. között a kanári-szigeteki Santa Cruzban. A program magyar előadója a Budapesti Tavaszi Fesztivált ismerteti majd a nemzetközi szakmai közönség előtt. ( \ szervező címe: Professor George Kibedi, 48 Eunice Road, Willowdale, Ontario, Canada M2K 2V5) * Megalakult a Szent Korona Társaság. Alapítói történészek, heraldikusok, alkotmányjogászok, akik legfontosabb feladatuknak azt tartják, hogy megismertessék az ország népét a szent korona történetével, jelentőségével. Elő kívánják segíteni a nemzeti jelvényeinkhez kapcsolódó hagyományok ápolását, a koronás történelmi kiscímer, az ezeréves államiságjelképének visszaállítását. A társaság elnöke Kállay István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történészprofesszora. [SiMfri) Az egyházak életéből Ötven éve szentelték Erdély püspökévé Kolozsvárott Márton Áront. A tolerancia, a nyitottság és a helytállás példaképeként említett főpapot 1949-ben letartóztatták, hat évet töltött börtönben és munkatáborban, további tizenegyet házi őrizetben. 1980-ben halt meg. Püspökké szentelésének fél évszázados jubileumáról - amint erről a magyarországi katolikusok hetilapja, az Új ember is beszámolt - szentmisével és irodalmi műsorral kívántak megemlékezni Kolozsvárott, de a helyi hatóságok ezt megtiltották. Márton Áron nevét viseli egyébként a múlt év vége óta az a budapesti székhelyű felekezetközi társaság, amely - szellemi műhelyként - a zsidó-keresztény társadalombölcseletet elfogadó, istenhívő világi állampolgároknak kíván fórumot adni. * Budapesten megalakult a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület. Az egyesület várja mindazokat, akik a protestáns történelmi és erkölcsi hagyomány szerint élnek, s akik a személyiség tiszteletét, a toleranciát, a népi és nemzeti elkötelezettséget és a demokráciát tekintik a legfőbb értéknek. A szervezet a magyarországi protestantizmus hagyományait és az egyetemes magyar kultúrát kívánja ápolni, és felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül nyitva áll mindenki előtt. Búcsúzunk 72 éves korában elhunyt Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara nyugalmazott elnöke, a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja. 1959-től 1981-ig töltötte be a kamara elnöki tisztét, 1964-től a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kelet-nyugati bizottságának élén is tevékenykedett. Mint a Hungaroswiss vegyes vállalat alapító elnöke, nagy érdemei voltak a Magyarország és Svájc közötti gazdasági kapcsolatok elmélyítésében. A Magyarok Világszövetsége elnökségi tagjaként elsősorban a nyugaton élő magyar és magyar származású üzletemberek és a hazai gazdasági élet közti kapcsolatok kiépítését szorgalmazta. * Nagy veszteség érte a magyar színművészetet: Budapesten 64 éves korában meghalt Kálmán György Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Maridíjas színművész. Kálmán György 1953-ban szerződött a Nemzeti Színházhoz, ahol számtalan emlékezetes alakítása közül is kiemelkedett Szigligeti Liliomfijának címszerepe és Madách művének, Az ember tragédiájának Luciferje. Kálmán György tehetségének emlékét sok film is őrzi. 5
