Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-03-20 / 6. szám
A magyar betű dél-amerikai őrhelye Valahányszor visszatérek - hazalátogatok? - Brazíliába, egyik első utam a Säo Paulo-i Rua 7 de Abrilre vezet, a „Livraria Landy”-ba, a magyar könyvesboltba. Elsősorban a régi, kedves barátnak, Landy Dezsőnek szól a látogatás, csak aztán az - intézménynek. Mert a Livraria Landy sokkal több, mint egy könyvkereskedés. A magyar betű, a magyar irodalom dél-amerikai őrhelye és szinte már fogalom. Landy Dezső a budapesti Officina Könyvkiadó egykori tulajdonosa, aki nemrég töltötte be nyolcvanadik életévét, szívós munkával és hozzáértéssel építette föl könyvesboltját, ahol megtalálhatók a régi és a mai, az otthoni és a nyugati magyar írók, költők, tudósok művei. Landy Dezső a magyar betű és az irodalom szeretetét örökségként kapta. Nagyapja, Lobi Dávid 1875-ben alapította meg Budapesten az Officina Könyvkiadót, amely saját nyomdával is rendelkezett. A kiadót fia, Marcell vette át, s ő adta tovább két fiának, Ödönnek és Dezsőnek. A két világháború között az Officina épp oly rangot vívott ki magának, mint a gyomai Kner vagy a békéscsabai Tevan. Igen magasra tette a mércét. Az Officina Könyvtár világirodalmi sorozatában több mint száz kötet jelent meg, és az „Officina Képeskönyvek” művelődéstörténeti sorozata is megközelítette a százat. Egyedülálló vállalkozása volt az Officinának a Kétnyelvű Klasszikusok sorozata. Olyan szerzőkkel, műfordítókkal dolgozott, mint Kerényi Károly, Devecseri Gábor, Rónai Pál, Rónay György, Cs. Szabó László, Passuth László. Egyik legnagyobb sikerű kiadványa volt a számtalan kiadást megért és ma is népszerű Villon-balladák, Faludy György átköltésében. A második világháború szörnyűsége után romjaiból ismét feltámadt az Officina és kiadta értékes könyveit, amíg lehetett. Aztán Landy Dezső Brazíliában folytatta és folytatja a magyar betű szolgálatát. Landy Dezső jóvoltából a magyar könyvkiadás immár évtizedek óta jelen van a Säo Paulo-i nemzetközi könyvbiennálékon. S amikor most Landy Dezső nyolvanadik évtizede ürügyén a Livraria Landy-ról irok, meg kell említenem Dezső barátom kitűnő írásait, amelyek a Säo Paulo-i Kultúra, a Magyar Világ, a Buenos Aires-i Magyar Hírlap és a párizsi Irodalmi Újság hasábjain jelentek meg. Csak azt kívánhatom, hogy Landy Dezső még sokáig álljon a magyar betű délamerikai őrhelyén. KUTASI KOVÁCS LAJOS Az irodalomtörténet fotósa Élt Pesten a Szép utcában egy kitűnő fényképésznő: Wächter Klári. Műtermében sok-sok érdekes, fontos ember fordult meg, s ő nemcsak szakértelemmel, hai A költő londoni otthonában ROSNER ÁRPÁD VERSEI Az 1939 óta Londonban élő, 78 éves Rosner Árpád - hivatásos könyvvizsgáló és adószakértő - 60 éves kora óta ír verseket. Még közeli ismerőseit is meglepte ez az új tevékenysége. Az ifjúkorában megtanult sok-sok vers, a hangosan elmondott versszövegek képessé tették saját versnyelvének megtalálására. Természetesen más adottság is kellett a költővé növekedéséhez... Első kötete 1979-ben jelent meg Levágott ág címmel, a második 1987-ben Gyújts lámpát a holnapoknak címen - Budapesten. Nemrégiben Rosner Árpádnak megadatott az a lehetőség, hogy Magyarországon személyesen találkozhassék olvasóival. A budapesti Kossuth Klub versértő-versélvező közönségén kívül Hajdú-Bihar megye volt e személyes találkozás színhelye. Debrecenben az írócsoport tagjainak, Biharkeresztesen, Hajdúdorogon és Pocsajon az értelmiségi kör tagjainak beszélhetett önmagáról, verseinek a hátteréről, felolvashatott verseiből, hallgathatta e sorok írójának elemzését, értékelését gondolatairól, nyelvéről, választ adhatott figyelmes részvevők kérdéseire. Verseivel azt bizonyította: művészet nélkül lehet élni, de nem érdemes. A gondolatgazdagságában és szépségében megértett költemény idegen nyelvi környezetben megtartó erő, itthon pedig a teljes emberség biztosítója. N | Halmi Róbert (jobbról) egykori tanárával, Palumby Gyulával Öregdiák könyvadománya Rövid egymásutánban három terjedelmes szállítmány érkezett a közelmúltban New Yorkból a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei számára Sárospatakra. A feladó egy volt pataki diák, Halmi Róbert filmgyáros, aki 1942- ben érettségizett a kollégiumban. Az angol tagozaton tanult, s nyolc év alatt kitűnően elsajátította az angol nyelvet. A háború után öt dollárral a zsebében nekivágott az Újvilágnak. Édesapja a két világháború közötti évtizedekben a főváros egyik legnevesebb fényképésze volt. Fia a tőle örökölt tehetséggel, szívós szorgalommal, kemény munkával bedolgozta magát az Egyesült Államokban a filmszakmába, s mint producer eddig már száznál több filmet gyártott, s jól csengő nevet szerzett magának a filmvilágban. Több filmjének felvételeit - magyar színészek és statiszták közreműködésével - Magyarországon készítette. Talán mondanunk sem kell: könyvekből állt az általa Patakra küldött három súlyos szállítmány. Amint arról Szentimrei Mihály, a Tudományos Gyűjtemények igazgatója tájékoztatott, összesen 1180 kötettel ajándékozta meg Halmi Róbert egykori iskoláját. Az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában megjelent legmodernebb, angol nyelven kiadott matematikai, fizikai, kémiai, földrajzi, biológiai, külön-6
